45 éves az internet és én 20 éve használom

5 évvel ezelőtt a még fapados blogomban ezt írtam: "40 éves az Internet, én 15 éve használom."
Idéznék is akkori posztomból:

"Mi a VEIKI-ben 1994. őszén fizettünk elő először Internet-szolgáltatásra a SZTAKI berkein belül létrejött EUNET-nél. Terminálos szolgáltatást nyújtottak, azaz lehetett levelezni, fájl-átvitelt végrehajtani (FTP), távoli gépekhez távterminálként bejelentkezni (TELNET), az USENET hírcsoportjait olvasgatni (news) illetve a WEB őseként működő hierarchikus szöveges információkat olvasni (gopher). Engem kineveztek postamesternek!!!...

Egy 4800 bit/s-os modemmel kezdtünk, hamarosan egy 14400-as majd később még gyorsabb eszközökkel csatlakoztunk. A továbbra is csak terminálos kapcsolatot nyújtó szolgáltatást úgy terjesztettük ki a WEB használatára, hogy a szolgáltatói oldalon és a felhasználói oldalon is futtatunk egy konverter-programot (Trumpet Winsock), mely a karakter-folyam helyett PPP protokollt varázsolt az adatátviteli csatornára. Pár év múlva aztán a szolgáltató már igazi WEB-es szolgáltatást nyújtott, de még 2001-ig megmaradtunk modemes kapcsolaton..."
Hát igen, a régi szép idők. Persze ezt a posztot nem csak az évforduló apropóján írom, hanem a kormány által bevezetni tervezett internet-adó miatt is. Az adótervezet több okból is kiverte a netes társadalomban a biztosítékot:

A Pál család éves internet-forgalma

• Első változata, a megkezdett gigabájtonkénti 150 forint nagyon brutálisnak tűnt. Fent látható a Pál család elmúlt évi internet-forgalma. Eszerint esetenként havi több mint 20 000 Ft-ot kellene befizetni adóba.
• A NAV az amerikai kitiltási botrány egyik (vagy egyetlen) érintettje, így gyorsan elterjedt a "bűnözőknek nem fizetünk" szlogen.

A legutolsó módosító javaslat szerint magánszemélyek havonta legfeljebb 700 Ft-ot, a cégek pedig 5000 Ft-ot fognak fizetni, de számomra még mindig nagyon sok nyitott kérdés marad:
Internetes végpontonként vagy szerződésenként vetik-e ki az adót? Előbbi esetben önálló végpontnak számít minden pénztárgép, ATM, BKV-jegykiadó automata, a vonatok, villamosok, autóbuszok GPS-es jeladója, mely lehetővé teszi, hogy a járművek pozícióját valós időben láthassuk, számos reklámfelület, és még hosszan folytathatnám a sort. Persze ezek közül a legtöbb havi forgalma még az 1 Gbájtot sem éri el, de darabját 150 forintjával számolva is szép summa jöhet ki.
Ha viszont szerződésenként vetik ki az adót, akkor egy olyan kis cég, mint a mienk ugyanúgy havi 5000 forintot fizet majd, mint pl. a MÁV vagy a BKV?
Az sem teljesen tisztázott, hogy mi számít internetes szolgáltatásnak. Számos társaság internet-alapú kábeltelevíziós szolgáltatást, IPTV-t nyújt az előfizetőknek. Ez internetes szolgáltatásnak minősül-e. Nálunk az UPC a digitális televíziók set-top-boxaiba olyan internetes funkciókat épített be, mint a GoogleMap, Flickr, Picasa, YouTube, és olyan hírszolgáltatók lapjain böngészhetünk, mint az Origo, a CNN, az Euronews, az AccuWeather, a WikiTivia vagy a Wall Street Journal. Ezek a szolgáltatások minden tévéelőfizetőnek elérhetők. Ha az ilyen közvetített internet-szolgáltatás nem számít bele az adóba, akkor ez rögtön egy kiskaput jelenthet a szolgáltatóknak, akik a direkt és teljes internet-szolgáltatástól elmozdulnak majd a közvetített szolgáltatások irányába.

Köztudott, hogy a helyi hálózatokra, vagyis a LAN-okra csatlakozó állomások nem számítanak közvetlen internet-végpontnak, mert nincs a netről látható közvetlen IP-címük. Ha pl. egy kávézóban felcsatlakozunk a FreeWifi-re, akkor a kávézó csatlakozási pontja a végpont, a kávézó internet-előfizetésének a terhére történik a forgalmazás. Ez is egy lehetséges kiskapu: minél több fogyasztót elrejteni egyetlen széles sávú access-point mögé. Én úgy gondolom, hogy a számos technikai részletkérdés tisztázatlansága, a kiskapuk lehetősége valamint az internet-technológia fejlődésében még előre nem látható irányok miatt a adatforgalom-alapú internet-adó technikailag megvalósíthatatlan, és helyette egy nem forgalmi alapú "kommunikációs adót" fognak végül bevezetni.
A meglepően nagy létszámú tüntetésekkel kapcsolatban nincsenek illúzióim. Ugyanúgy Kádár népe vonult fel vasárnap és kedden a József nádor téren, mint amelyik népszavazott a 300 Ft-os vizitdíj ellen vagy sorba állt, hogy aláírhassa a rezsicsökkentési íveket. Kádár népét nem érdekli, ha a miniszterelnök közpénzből stadiont épít a kertje végébe, nem érdekli a trafik- és földmutyi, nem érdekli, ha a NAV elnökét adócsalás miatt kitiltják az USA-ból, de ideges lesz, mihelyst a zsebe felé kezdenek nyúlkálni. Van egy volt tankörtársam, aki eddig a Facebookon kizárólag lovas témában posztolt. Most az egyik legaktívabb internet-adót ellenző megosztó lett a hírfolyamomban.
Orbán eddig talán még Kádárnál is jobban értette Kádár népét, csodálkozom, hogy most így mellényúlt.