25 éves a harmadik magyar köztársaság

Negyedszázada - bár az akkor még munkanap volt, az utolsó dolgozós október 23. - jelen voltam azon a történelmi eseményen, amikor Szűrös Mátyás, az országgyűlés elnöke és egyben ideiglenes köztársasági elnök kikiáltotta a harmadik magyar köztársaságot.

Szűrös Mátyás két deklarációjából már az egyik nem igaz: országunk neve már nem Magyar Köztársaság, de államformája még köztársaság. Bár az alábbi közterület-átnevezés számomra még magyarázatra szorul:

És hogy miért harmadik köztársaság? Az elsőt még 1918-ban, a másodikat 1946-ban kiáltották ki. Csak kevesen tudják, hogy 2006 óta február 1-je, vagyis a második magyar köztársaság kikiáltásának évfordulója egyben a köztársaság hivatalos emléknapja is.

Ezúttal azonban az ünnep kapcsán néhány 56-os emlékműről szeretnék beszélni.

Bármilyen furcsa, de vannak már eltávolított 56-os emlékműveink is. A Kossuth tér átrendezése kapcsán eltűnt a térről két 56-os emlékhely. Az első egy Makovecz által megalkotott jelképes sír, mely a Kossuth téri sortűz áldozatainak állított emléket. Ezt pótolta az a föld alatti emlékhely a téren, amely pont erről az eseményről emlékezik meg. A másik viszont Lugossy Mária A forradalom lángja című alkotása, melyet ismeretlen helyre szállítottak, sorsáról semmit sem tudunk.

A forradalom negyvenedik évfordulójára 1996-ban emelték, és hagyományosan minden október 23-án meggyújtották, majd november 4-én, a forradalom leverésének évfordulóján eloltották benne a lángot. 18 év után ez az aktus kimaradt az állami ünnepségsorozatból. Persze nem ez az egyetlen hagyomány, amellyel a Fidesz csak azért szakít, mert nem ők vezették be ('96-ban Göncz Árpád volt a köztársasági elnök, Horn Gyula pedig a miniszterelnök)

2006 forró "Őszöd"-jén Veszprémben is felállítottak egy 56-os emlékművet, melyet a frissen megválasztott fideszes önkormányzat azonnal eltávolíttatott. Az emlékmű alkotója ifjabb Rajk László volt.

A hat darabból álló alkotás csak egyetlen nézőpontból áll össze egyetlen egységes lyukas trikolórrá. Nem nehéz megfejteni a szimbolikáját: a forradalom résztvevői sok mindenben nem értettek egyet, de a legfontosabban, Magyarország szuverenitásában és a demokratikus szabadságjogokban igen. Az is fontos lehetett volna, hogy pont az a Rajk László az alkotó, kinek koncepciós perben kivégzett apja újratemetése volt a forradalom kirobbanásának egyik oka. Az emlékművet a város hosszú huzavona után elbontatta, és 20 millió forint bontási költséget ki is számláztak Rajknak, nem tudom, most hol tart az ügy*.
Veszprém városa végül is Melocco Miklóstól rendelte meg az emlékművet, így született meg a Brusznyai-emlékmű Brusznyai Árpád 56-os mártír emlékére.

Az emlékmű első és hátsó oldalán egy-egy Radnóti-idézet volt. Elöl: "Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg." Hátul: "de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen, és csecsszopók, akikben megnő az értelem". Csakhogy Melocco a "csecsszopók" szót "csecsemők"-re változtatta. Sokan felháborodtak Radnóti "cenzúrázásán", viszont a művész nem volt hajlandó a "csecsszopók" szót vállalni, rejtélyes, hogy miért, ezért inkább az egész idézetet eltávolították a szoborról. Egyébként Melocco veszprémi szobra formájában nagyon hasonlít a szobrász szegedi 56-os emlékművére.

Hadd szóljak szűkebb pátriám, az I. kerület 56-os emlékművéről, mely szerintem Budapest legszebb és talán legkifejezőbb emlékműve, Ócsai Károly obeliszkje.

Az oszlop tetején V-betűt formáló szárnyak a szabadság szárnyalását és a győzelmet szimbolizálják, ám én csak fejetlen angyalnak nevezem az alkotást, mely a lehető legjobban ábrázolja 56-ot: A szabadságvágy magasra repített minket, de sajnos közben elveszítettük a fejünket, és azt hittük, hogy győzhetünk.
Természetesen ennek a szobornak a történetében is találunk botrányokat. Első lépcsőben csak az obeliszk készült el a tetején lévő szárnyakkal. A művész már odakészítette a kőtömböt a dombormű megformálásához, amikor az egyik éjjel eltűnt, viszont az oszlop oldalában megjelent egy iszonyatosan ízléstelen, műanyagból készült dombormű. A szobrot állító 56-os szervezetek úgy érezték ugyanis, hogy valamiképpen kompenzálni kell a mű túlságosan elvont szimbolikáját egy figuratív alkotással. Sokáig úgy nézett ki, hogy az 56-os veteránok erőszakosságának szégyenoszlopa lesz az emlékmű. Csak évekig tartó jogi huzavona után sikerült eltávolítani a festett műanyag lapot, és végre felkerülhetett a végleges dombormű.
Végezetül hadd tegyem ide örök kedvencemet, az érdi termálfürdő falán lévő 56-os emléktáblát, mint a történelmi katyvasz igazi mintapéldáját: Nagy Imre és négy mártírtársa egy Nagy-Magyarországot ábrázoló térkép előtt, alatta bibliai idézettel.

* Update 2014.11.20:
Tegnap (!) jogerősen lezárult az ügy, Rajkéknak nem kell fizetniük, sőt, kapnak még 5 millió forintot. A szobor elvileg a városé, gondolom valami telephelyen lehet, Rajk akár vissza is vásárolhatná.