Az új MSZP próbált szabadulni az utódpárt bélyegétől és valamiféle plebejusságot szeretett volna felmutatni. Bár a régi dinoszauruszok már vagy meghaltak (Kádár már három hónapja halott volt) vagy a '88-as tisztújító pártértekezleten szabadultak meg tőlük, azért sok reformkommunista csak a pártvagyon megszerzésére hajtott. Az MSZP nagy pártvagyonától csak az első Fidesz-Kisgazda kormány alatt meghozott párttörvény nyomán kellett megválnia a pártnak, de a társadalmi beágyazottság és a kapcsolati tőke még jól működött a 2000-es évek közepéig.
Az új párt első elnöke Nyers Rezső lett, aki mostanában azzal került be a hírekbe, hogy egy új törvény alapján megvonták nyugdíja egy részét, mert az '56-os forradalom leverése után szerepet vállalt az MSZMP vezetésében. Pedig Nyers volt az egyik kidolgozója az 1968-ban bevezetett új gazdasági mechanizmusnak, mely a szocialista társadalmi viszonyok mellett próbált meg piacgazdaságot teremteni. Ennek köszönhetjük a "legvidámabb barakk" címet és a környező szocialista országokhoz képesti viszonylagos szabadságot. Apám Nyerset nagyon tisztelte, sokáig munkakapcsolatban is voltak a szövetkezeti mozgalomban.
Az MSZP sohasem tudott megszabadulni az utódpártiságtól, pedig a rendszerváltozás után háromszor is megnyerte a parlamenti választást. Bár Gyurcsány Ferenc 2005-ben a Klubrádió élő adásában kért pártja nevében '56 miatt elnézést, új Alaptörvényünk átmeneti rendelkezései közé mégis bekerült az MSZP, mint utódpárt felelőssége a pártállami időkben elkövetett bűnökért: „A demokratikus átmenet során jogi elismerést nyert Magyar Szocialista Párt a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódaként, a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként, a diktatúrában vagy az átmenet során megszerzett illegitim előnyök haszonélvezőjeként, valamint régi és az új pártot összefűző, a pártvezetést is jellemző személyi folytonosság okán osztozik mindazon felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető". Sokan azt gyanították, hogy a verdikt alapul szolgálhat majd az MSZP esetleges betiltásához, végül azonban az Alkotmánybíróság megsemmisítette az átmeneti rendelkezések jelentős részét, így az MSZP megbélyegzését is.
Mára azonban kiderült, hogy nincs szükség az MSZP törvénnyel szentesített betiltására, hiszen teljesen lenullázta magát és az önkormányzati választások hajrájában teljesen bénán és tanácstalanul áll az új kihívások előtt. Az anyagilag is teljesen ellehetetlenült párt szétaprózódva, összetörve várja a csodát.
Visszatérve Nyers Rezsőre és az új gazdasági mechanizmusra: a munkacsoport egyik tagja volt Fehér Lajos, aki pontosan 70 éve azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy egy illegális kommunista csoport tagjaként felrobbantották Gömbös Gyula szobrát. Az egykori Tabán helyén emelt szobrot Márai Sándor, amúgy polgári érzelmű író is provokációnak tartotta: "Ez a szobor jelképezett mindent, ami Magyarországon az elmúlt huszonöt évben aljas volt, dagályos, kapzsi, hazugan sovén, lelkendezően és fenyegetően öntelt". A szoborledöntés bebizonyította, hogy még a német megszállás mellett is volt mód a háború és a fasizmus elleni tiltakozás kinyilvánítására. És csak a történelmi hűség kedvéért: sem Ságvárit, sem Bajcsy-Zsilinszky Endrét nem a németek gyilkolták meg, hanem mi, magyarok.
Fehér Lajos a '40-es években a népi kollégisták egyik mentora volt, ekkor ismerte meg apám is, és vele is volt munkakapcsolata. Fehérnek köszönhettük a háztáji gazdaságokat, ami miatt pár évre le is állították az új mechanizmus reformjait mert "kezdett túl jól menni a parasztoknak". Fehér Lajost félreállították, nyugdíjazták.
És ha már szóba került a szobordöntés, nem állhatom meg, hogy szóba ne hozzam A német megszállás áldozatainak emlékműve elleni legutóbbi tiltakozó akciót, amikor egy fiatal lány, Monhor Viktória több mint negyed órán keresztül üvöltött a szobor előtt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése