Néha az ember teljesen véletlenül tesz helytörténeti felfedezést. Természetesen azt tudtuk, hogy a hely, ahol lakunk, vagyis a Zsolt lakópark az egykori Dávid Károly és Fia Dobozgyár helyére épült.
A dobozgyárat Dávid Károly 151 éve, Budapest egyesítésének évében alapította Óbudán, majd 1895-ben létesült a Mészáros utcai gyár. Dávid Károly fia, Dávid Jenő 1911-ben kapcsolódott be az üzletbe, a cég részvénytársasággá alakult, és lényegében mindent gyártottak: papírdobozokat, kartonpapírt, falemezt, légypapírt, impregnált papírtányért.
A zsidó Dávid család a '40-es években a zsidótörvények miatt bujkált, a gyárat annak főmérnöke, Bálint István vezette tovább. Az üzemet államosították és Budai Dobozgyár néven a '60-as évek végéig működött. A dobozgyár utóda a jelenleg is működő CLB Packing Kft, de az egykori gyár helyére a mi lakóparkunkat húzta fel a Gyetvai Fivérek.
Lakópark a gyár helyén
Dávid Károly a közeli Ménesi úton, az Eötvös Collegium mellett építtetett magának villát, viszont fia, Jenő a közeli Dezső utcában. Nem sikerült megtudnom, hogy a Dávid család hogyan vészelte át a vészkorszakot, kik volta a Dezső utcai villa lakói a felszabadulás után, de amikor a gyerekeink zenét kezdtek tanulni nagyjából 1998-tól, már ebben működött a Farkas Ferenc zeneiskola.
Az elhagyott épület a zeneiskola kiköltözése után
Mindhárom gyermekünk játszott ebben az épületben, Bori csellón, Orsi hegedűn, Petra pedig zongorán.
Orsi
Bori
Petra
És mindez úgy jött elő most, hogy a Dezső utcai épületet az önkormányzat felújítja és egy bölcsődét létesít benne. A régi önkormányzat kezdte, az új, fideszes önkormányzat fejezi be és aratja le a babérokat.
Az épülő bölcsőde
Hát így lesz egy dobozgyár helyén lakópark, egy gyáros villájából pedig először zeneiskola, majd bölcsőde. A dobozgyárról és környékéről az itt lakó Garai Gábor költő írt verset:
Bár még csak szeptember közepe van, de a 2024-es esztendő egészen bizonyosan úgy vonul be a NER történetébe, mint a NER-hez hű papok álszentsége nyomán elszenvedett hitelességvesztés éve.
A történet a kegyelmi üggyel kezdődött. Február 2.-án (lássuk a medvét) fény derült arra, hogy Novák Katalin köztársasági elnök javaslatára a volt igazságügyminiszter, Varga Judit ellenjegyzésével kegyelmet kapott egy pedofil-ügy másodrendű vádlottja. Egy hetet kellett várni a Direkt36 tényfeltáró cikkére, melyből kiderült, hogy a háttérben a szálakat a köztársasági elnökasszony bizalmi embere, sőt mentora, afféle Raszputyinként Balog Zoltán református püspök, volt emberierőforrás-miniszter mozgatta. A kegyelmi ügybe lényegében mindenki belebukott, Novák Katalin lemondott, Varga Judit pedig elveszítette esélyét arra, hogy a Fidesz európai uniós képviselőcsoportjának vezetője lehessen, egyedül Balog maradt rendíthetetlen. Bár lemondott a Magyarországi Református Egyház zsinata lelkészi elnökségéről, de püspöki méltóságát és a Dunamelléki református egyházkerület vezetését megtartotta, sőt, ebben a minőségében szeptemberben ő tartotta a budapesti Baár-Madas Református Gimnázium (volt almamáterem) évnyitó istentiszteletét (hiszen Jézus mondá: Engedjétek hozzám a gyermekeket!, na de pont egy pedofil-segítőhöz?).
Az ügy legbizarabb utóélete Magyar Péter, a volt igazságügyminiszter volt férje felemelkedése, a Tisza Párt óriási sikere. Lényegében Balog Zoltánnak és a kegyelmi ügynek köszönhető, hogy végre kialakult Magyarországon a kétpártrendszer, mert a jelenlegi választási struktúrában egyedül ez alkalmas arra, hogy alternatívája lehessen a másfél évtizede folyamatosan kormányon levő Fidesznek. Pár napos felmérés eredménye, hogy a Fideszen és a Tiszán kívül más párt már be sem kerülne a Parlamentbe. Köszönjük, Balog Zoltán!
Két hónappal ezelőtt merényletet követtek el Donald Trump bukott amerikai elnök ellen, de csak a fülét érte a lövés. Ezzel kapcsolatban Jeszenszky (Jeszi) Zsolt, a Pesti Srácok újságírója és a NER harcos védelmezője azt találta írni:
...még az aktív hívők is nehezen merik csak kimondani, vagy egyáltalán, gondolni, hogy Isten (vagy a fia, Jézus, aki amúgy egy az atyával) mentette meg az elnök életét.
Bár azt beszélik, hogy Jeszi kezd megtérni Istenhez, azért nem árt végiggondolni azt a baromságot, amit írt, és ezt Tóta W. Árpád meg is tette:
Tehát Jézus, aki a saját apja, csodát tett. Ezzel egy időben megölt egy ártatlan tűzoltót ugyanazzal a puskával.
Pár nappal korábban Kockásfülű Jézus röhögve hagyta becsapódni a kijevi gyerekkórház felé zuhanó ork bombát. Pedig ha Trumpot meg tudta menteni, akkor nyilván itt lett volna lehetősége, de úgy gondolta, jóvanazúgy, lejárt a munkaidő. A jog szerint ez egyébként segítségnyújtás elmulasztása, két évvel büntethető. És sorolhatnánk a tragédiákat az elmúlt hétből, ahol a kockásszakállú nem óhajtott beavatkozni. Ez a sárgított fejű gengszter kedves neki, a többi pusztuljon, ahol van.
Te Zsolti, lényegében azt írtad le, hogy Isten egy alávaló szemétláda. Ne csodálkozz, ha fogynak a keresztények!
Lényegében Jeszi gondolatát vitte végig Labossa Péter Mihály érdi evangélikus lelkész, aki szerint az Úr valóban kénye-kedve szerint válogat, hogy ki számára kedves, és kit hagy gázkamrában elpusztulni. Nem kevesebbet mondott szentbeszédében, mint:
„Lehet antiszemitának nevezni bárkit, ez ma egy nagyon jó bélyegzés tud lenni, de gondoljuk át, a történelemben mi volt: a választott nép elutasítja Jézust, Jézus elmondja a próféciát, megtörténik a nép életében, ott, Jézus keresztje alatt azt mondják, hogy »vére rajtunk és gyermekeinken«, ami azt jelenti, hogy mi felvállaljuk Jézusnak a halálát és annak minden következményét [...] az utánunk következők, évszázadok és évezredek generációjára vonatkozóan is felvállaljuk ennek a következményét. És akkor nem kell messzebb menni a holokauszt és egyéb kérdésekben, hogy Isten miért engedte. Nem Isten tervében volt ez benne, de valami miatt Isten megengedte. És hogy mi lássuk ezeket az összefüggéseket, és nem a zsidó népen kell köszörülni magunkat, a nyelvünket meg bárminket. Hanem látni azt, hogy Isten nem szórakozni hítt bennünket”
Vagyis, ha megtagadod Jézust, ne csodálkozz, ha gázkamrában végzed.
Aztán jött a párizsi olimpiai megnyitó, és a wannabe inkvizítoroknak egyből megindult a fantáziájuk, mint Vincze Minya Istvánnak, az Erdélyi Református Egyházkerület kalotaszegi esperesének, aki ezt a Facebook-posztot tudta összehozni:
„Valamennyit élve kiherélni ha még megvannak a tö…k, a lyukaikba égő parazsat tenni, majd élve megnyúzni és végül felnégyelni”
Az is augusztusban derült ki, hogy a felújítás alatt álló gellérthegyi Szabadság-szobor talapzatára egy hatalmas kőkeresztet fognak elhelyezni. Valaki eldöntötte, hatalmas nagy kereszténységében. Mellesleg az álszent prüdéria egyik mellékterméke az is, hogy nálunk a kerületben a Czakó utcai sportpályán a legnagyobb nyári melegben megtiltották a lányoknak a vállat és a hasat egyaránt szabadon hagyó sporttop viselését, mert ez "elvonja a sportoló fiúk figyelmét".
Ez tilos a Czakó utcai sportpályán
Bese Gergő katolikus plébános egészen új minőséget hozott ebbe az amúgy is botrányos klerikális ingoványba. Bese évek óta a NER ökle, aki nemcsak szószékről, de az összes közösségi médiában a NER politikájának a szószólója, aki fellép a "genderpropaganda", az LMBTQ közösségek ellen, elítéli a pornográfiát és a házasságon kívüli szexet és a hagyományos keresztény családmodellt védelmezi. Bese atya minden vízkeresztkor felszentelte a Karmelitát, krétával felírva az ajtókeretre az évszámot és a CMB jelet (a három királyok, latinul Caspar, Melchior, Balthasar, de másképpen „Christus Mansionem Benedicat!”, azaz: „Krisztus áldja meg e hajlékot!”).
Nos, ez a Bese Gergő atya bukott le a héten melegpornó videóival. Bár már korábbi dalomban is kifiguráztam a NER álkereszténységét, most sem tehetek egyebet, mint dalba öntöm Bese Gergő tartuffe-i cselekedetét:
2014 augusztusában pilisi kirándulásunk során bukkantunk a Kő-hegyen arra az emlékoszlopra, amelyre ez a nagyon fontos mondat van felírva. Túl voltunk már a Fidesz második kétharmados győzelmén, a gyalázatos német megszállási emlékmű lopva, felavatás nélküli felállításán, az illiberális demokrácia meghirdetésén. Legnagyobb lányunk már nagyban arra készült, hogy ősszel megkezdje tanulmányait a CEU-n, mert akkor még Soros György jóbarát volt.
Szóval tíz évvel ezelőtt, ebben a változóban lévő országban ez a felirat reményt és biztatást adott nekünk. Most olvastam el Karácsony Gergelynek az önkormányzati választások előtt megjelent kis könyvecskéjét, melynek címe? Falak helyett hidak, és ennek is egyik legfontosabb mottója ez a kő-hegyi felirat: Ahogy egymással bánunk az a hazánk.
A könyv címadó idézete állítólag Ferenc pápától származik: a 2023-as magyarországi pápalátogatás során őszentsége a nunciatúrán fogadta a főpolgármestert (a Fidesz nem kis bosszúságára), ahol Karácsony egy Lánchidat ábrázoló metszetet adott át a pápának. Ekkor mondta Ferenc pápa azt, hogy korunkban falak helyett hidakra van szükség.
Bár politikai pamfletet olvasni - pláne a választások után - kicsit unalmas lehet, mégis fontos, hogy megismerje az ember a második ciklusát újrakezdő főpolgármester élettörténetét, nézeteit, vízióit a városról. A könyv Petráé, Karácsony egy, a Széchényi István Szakkollégiumban elhangzott előadása után vásárolta meg. Tudni való, hogy Karácsony is SzISz-es volt, akárcsak Petra, vagy például Rogán Antal. (Ezzel kapcsolatban szerepel egy rövid történet a könyvben, miszerint Rogán és Karácsony sokat beszélgettek a szakkollégiumban, mert Rogán csak az 1998-as első Fidesz-győzelem után költözött ki. Karácsony nagyszerű koponyának tartotta Rogánt, akiről már akkor látni lehetett, hogy sokra viszi majd. 20 évvel később találkoztak a bíróságon legközelebb egy rágalmazási vagy személyiségi jogi per kapcsán).
A politikai propaganda nyomán Karácsonyt egyszerűen egy külföldről finanszírozott, háborúpárti baloldali politikusnak tarthatják sokan. Könyve alapján viszont egy, a nyitott társadalom eszméi mentén cselekvő embert ismerhetünk meg. Persze amióta Soros a főgonosz lett, a nyitott társadalom is valamiféle liberális felforgatás, woke-ideológia. Pedig Soros György világosan leírta A nyílt társadalom, avagy a globális kapitalizmus megreformálása című gazdaság- és társadalomfilozófiai művében:
"A nyílt társadalom azon fontos felismerésen alapul, hogy a végső igazságot sohasem ismerhetjük meg. El kell fogadnunk, hogy az embereknek különböző érdekeik, nézeteik vannak, és meg kell találnunk azokat a módszereket, amelyek révén ezek összeegyeztethetők egymással."
Érdemes például megnézni Karácsonynak a 2021-es Pride-on elhangzott szavait:
"Hetero vagyok, apa vagyok, keresztény vagyok. De nem annak ellenére vagyok itt, mert ez mind igaz rám. Hanem éppen ezért."
Karácsony tevékenységét két fő elv hatja át: a szolidaritás és a környezetért való aggódás, és ez rányomja bélyegét Budapest-politikájára is. Budapest bevándorló város, hiszen szinte minden budapestinek vidéki gyökerei vannak. Maga Karácsony Nyírtassról származik, és szerintem vidéki származása jót tesz annak, hogy képes Budapestet kicsit távolabbi perspektívából nézni. (Nekem valamennyi nagyszülőm vidéki, édesapám is huszonévesen került fel Budapestre). Budapest olyan, mint az Egyesült Államok, ahol mindenki bevándorlók leszármazottja, ez adja azt a sokszínűséget, ami fővárosunkat jellemzi. Karácsony ezért az érdekegyeztető politizálás (ha úgy jobban tetszik: a konszenzusos demokrácia) híve, ezért tűnik a Fidesz egészpályás letámadásának fényében határozatlannak, teszetoszának. Pedig az első polgármesteri ciklusának válságai (járvány, energiaválság) jól lettek menedzselve, és méltán lehet büszke a Lánchíd sikeres felújítására is.
Érdemes megnézni a kormányzat fővárosi "játszóterein", pl. a Budai Várban vagy a Gellérthegyen végzett tevékenységét. Facebookon követem a Hauszmann Alajos-program tevékenységét. Pár hete egy FB-posztból derült ki, hogy a felújított Szabadság-szobor talapzatára egy hatalmas kőkereszt kerül majd. Nem tudható, hogy ez milyen körben lett eldöntve. Így lesz, és puntktum! Akárcsak a tíz évvel korábban felálított német megszállási emlékmű.
A főpolgármesteri cím a legnagyobb legitimitással rendelkező cím, hiszen csaknem másfél millió ember név szerint szavaz egy személyre. Tudjuk, hogy az idei választást Karácsony mindössze 293 szavazattal (a leadott szavazatok 0.02 %-ával!) nyerte Vitézy Dávid előtt. De hogy! A választási eredmény kihirdetésekor 324 szavazatnyi különbség volt, de az NVI elrendelte az érvénytelen szavazatok újraszámolását. A különös szabályértelmezés alapján ha valaki a szavazólapra csak egy hatalmas brokit rajzol, de az kiadja két vonal metszését valamely jelölt melletti karikában, akkor az érvényes szavazatnak számít. Ennek az újraszámolásnak a nyomán Karácsony előnye 41-re olvadt. Viszont Vitézy fellebbezésére a Kúria elrendelte az összes szavazat újraszámolását, ennek alapján alakult ki az ismert végeredmény. Kell-e nagyobb legitimitás, mint három újraszámolásból győztesen kikerülni?
Az októberben megalakuló új közgyűlésben Karácsonynak nem lesz könnyű dolga, hiszen a Fidesz, a Tisza Párt és a többi képviselő egyharmad-egyharmad arányban osztoznak a mandátumokon. Itt lesz fontos szerepe a főpolgármester kompromisszum-kereső képességének és konszenzusos politizálásának.
Úgy adódott, hogy múlt hét közepén ismét Magyarországra jött az unokánk a vejem kíséretében. Egy volt osztálytársának volt az esküvője, arra érkezett, Orsi már nem kísérhette le, hiszen már betöltötte a második terhességével a hetedik hónapot, de Sahar bevállalta, hogy egyedül elhozza a kis Yaarulit, hogy a nagyszülőknek is szerezzen egy kis örömöt.
Szerdán kora délután érkeztek, és Sahar ebéd után el is köszönt a kislányától. Lehetett volna az, hogy innentől kezdve a kis Yaara folyamatos az anyja után bömböl, de Yaarulit nem ilyen fából faragták. Anyja küldött nekünk egy kétoldalas "használati utasítást" arról, hogy mi a gyerek napirendje (teljesen rugalmas), mit eszik (mindent) és mennyit (mint egy felnőtt), mivel szeret játszani (szinte bármivel), hogyan történik az altatása stb. Részlet a "kezelési utasításból":
Van ott a bőröndben egy kis neszeszere is, az ahoi-os, abban van fogkefeje, fogkreme, egy nagyobb napozó krém, szúnyogirtó, és krém az ínyére ha jönne foga vagy fajlalna
Koev = fáj
Pe= száj
Beten = poci
Maka = ütés/ beütötte magát
Imád labdazni, gyurmazni, festeni, orvososat játszani, fozocskezni (igazából, szeret ott lenni a konyhában és segíteni a készítésében, is és játékból is, szeret nagyon takarítani és feltorolni is, de imád amúgy mindent, nyitott kislány
Péntek délig velünk volt a kislány, nagyon elfogadott bennünket, egyre többet mondott magyarul. Csütörtök este Bori is hazajött, így mindkét nagynénjével sokat játszhatott.
Érkezés a repülőtérre
Petrával játszik
Locsolja az erkélyen a paradicsomot
Uzsonna Kokóval
Szappanbuborék-fújás
Borival reggelizik
Yaaruli nagyon sok magyar gyerekdalt ismer, íme, hogyan énekli a Megy a gőzös Kanizsára kezdetű dalt:
A hétvégére átadtuk unokánkat a nászéknak, mert mi egy ünnepi megemlékezésre voltunk hivatalosak: Az a turista-egyesület, amelyikkel túrázni szoktunk, most lett 40 éves, 1984-ben (orwelli szám) alapították meg közgázos diákok. Az egész hétvégés rendezvényre a balatonszemesi diáktáborban került sor, ami két szempontból is jópofa volt:
Pontosan ugyanezen a helyen voltam gyerektáborban 1962-ben, hat éves koromban a nővéremmel;
A rendezvényre, ami fizikai és szellemi vetélkedőből, végül pedig buliból állt, Petra készített alkalmi süteményt, és ebben Yaaruli is segített neki.
A kész művek
Yaara gyúrja
Yaara szaggatja
Vasárnap délután visszakaptuk a kisasszonyt, és hétfőn este elmentünk megünnepelni édesapja 30. születésnapját.
Sajnos kedden és szerdán Pakson kellett dolgoznom, de Yaaruli számára nem teltek a napok eseménytelenül, mert meglátogathatta sógornőm unokáit is, akik nem is tudom, milyen rokoni kapcsolatban állnak vele, de életkorban nagyon is közel.
A legkisebb családtaggal, a kis Benjaminnal
Két vagány fiúval, Zsomborral és Árminnal
Ma hajnalban korai kelés volt, mert fél négyre már a repülőtéren kellett lennünk, és unokánkat és vejünket elnyelte a reptéri forgatag.
Szia, drága kis csillag! Kistestvéred születésekor újra találkozunk.
Ennek a blognak az indulásától, 2011-től minden évben posztolok a Nemzeti Tanévnyitókról, melyet a második Fidesz-kormány 2010-es megalakulásától számoznak, azaz a 2011-es volt a második, a mostani pedig a tizenötödik.
A 2. Nemzeti Tanévnyitó Lipóton volt, újraindítottak egy bezárt kistérségi iskolát két tanteremmel, és akkor én indulatosan azt írtam, hogy nem falusi iskolákban, hanem körzeti iskolaközpontokban kéne gondolkodni iskolabusz-hálózattal együtt. Nos, megkövetem a lipótiakat: a 2011-ben megnyitott iskolát 2013-ban már emelet-ráépítéssel bővítették, 2016-ban új épületszárnyat kapott, 2020-ban pedig a győri bencések vették át a tankerülettől, így jött létre a Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Bencés Általános Iskola, és így vált egyben ő maga körzeti iskolaközponttá.
Bár a közoktatásban már egyik gyermekünk sem érdekelt, már csak unokaöcsök és -húgok gyermekei járnak általános és középiskolába, mégis sok minden jut eszembe szeptember 1.-ről. 50 éve szeptember elsején bevonultam katonának, azt hiszem, ez a nap volt életem egyik leghosszabb napja. A bevonulásra reggel 7-kor a józsefvárosi Gutenberg Művelődési Otthon nagy színháztermében került sor. Ezen a napon csak egyetemi előfelvételisek vonultak be mindenféle alakulatokhoz. Minket, villamosmérnök hallgatókat a délelőtt folyamán menetben vonultattak a Keleti Pályaudvarhoz, ahol egy Debrecen felé tartó különvonatra szálltunk fel, és a kora délutáni órákban értünk Debrecenbe. Először a Kossuth laktanyába vittek minket teherautóval, itt került sor a civil ruha leadására, a fürdésre és fertőtlenítésre (nem vicc), itt kaptuk meg a kimenő ruháinkat. Itt osztottak be bennünket századokba. Én egy rádiólokátoros századba kerültem. A lokátorosokat Debrecen egy másik laktanyájába, a sokkal patinásabb épületekből álló Bocskaiba szállítottak át. Itt történt meg a szakaszokba és rajokba történő beosztás, a gyakorló ruhák, munkaruhák és minden egyéb felszerelés vételezésére és az első eligazításra. Csak este 11 körül kerültünk ágyba az 50 fős hálókörletünkben. Leszerelésemre pont 11 hónap múlva került sor az angyalföldi József Attila Művelődési Központban.
Aztán az is eszembe jutott közoktatásról, hogy augusztus 20.-án megnéztem a tévében leadott Most vagy soha című filmet, amelyben van egy jelenet, mi szerint egy németül beszélő kislány elcsalja Szendrey Júliát, és átadja őt három rendőrpribéknek. Szendrey Júlia felháborodottan mondja a pribékeknek, hogy ennek a kislánynak iskolában volna a helye, ahol az anyanyelvén tanulhatna, magyarul. Pest lakossága 1848-ban több mint 90%-ban német volt, vagyis a kislány nem azért nem beszélhetett magyarul, mert az osztrákok nem engedték, hanem mert német volt az anyanyelve. A filmben többször is elhangzik a magyar nyelvű közoktatás követelése, csakhogy ez 1848-ra már megvalósult. 1844 november 13-án szentesítette V. Ferdinánd magyar király az 1843/1844. évi pozsonyi országgyűlés törvényeit. Ezek közül a legismertebb a magyar nyelv hivatalossá tételéről szóló 2. törvénycikk. Ennek kilencedik cikkelye így szól: "Ő Felsége méltóztatott kegyelmesen rendeléseket tenni már az iránt is, hogy az ország határain belőli iskolákban közoktatási nyelv a magyar legyen." Nem véletlen, hogy a Tizenkét Pontban a magyar nyelvhasználatról már nem is esik szó, ezzel szemben a film úgy végződik, hogy megkezdődik Pest kényszermagyarosítása, a König Gasse helyett boldogan írják ki, hogy Király utca, mintha ez is az osztrák elnyomás szimbóluma lett volna. Aki ismeri a magyar történelmet, az tudja, hogy a 1907-ben hozott Lex-Apponyi szerint a magyar nyelv oktatása kötelező lett Magyarország nem magyarok lakta területein is: "A nem magyar tanitási nyelvü elemi iskolákban, akár részesülnek állami segélyben, akár nem, a magyar nyelv a mindennapi tanfolyam valamennyi osztályában a vallás- és közoktatásügyi minister által a hitfelekezeti iskolafentartó meghallgatásával megállapitott tanitási terv szerint és kijelölt óraszámban oly mérvben tanitandó, hogy a nem magyar anyanyelvü gyermek a negyedik évfolyam bevégeztével gondolatait magyarul élőszóval és irásban érthetően ki tudja fejezni." Ez a törvény a magyarországi nemzetiségek körében számos kritikát és tiltakozást váltott ki, és ezt is felhozták a trianoni diktátum meghozásakor. A film tele van olyan fikciókkal, hogy pl. Szendrey Júlia a forradalom előestéjén súgja meg Petőfinek, hogy gyermeket vár, holott az 1848. december 15-én megszületett Petőfi Zoltán akkor legfeljebb csak megfoganhatott. De Szendrey Júlia és Farkas nyomozó élet-halál küzdelme is inkább Sarah Connor és a terminátor küzdelmére emlékeztet. De a fő probléma mégis az, hogy erre a filmre tömegesen viszik az iskolásokat, akik így hamis történelmi képet kapnak forradalmunkról, a forradalom igazi céljairól.
A 15. Nemzeti Tanévnyitóra idén egy vadonatúj létesítményben, a Dunakeszi Diáknegyedben került sor, mely egy 20 tantermes gimnáziumot és egy 26 tantermes szakképző központot tartalmaz két tornateremmel és egy sportpályával. A létesítmény teljes egészében magyar beruházás, 37 milliárd forint, hangsúlyozottan nincs benne uniós pénz. Így a tanévnyitó egyben a létesítmény avatása is volt. Persze nem véletlen, Dunakeszi régi és új önkormányzata is szinte teljesen fideszes, de Szijjártó Péter otthona is Dunakeszin található, nemrégiben ide hozott lángosozni egy magas rangú kínai vezetőt. (Orbán inkább egy másik Keszire, Budakeszire jár lángost enni). Amióta a közoktatás a Belügyminisztérium alá tartozik, rendszeresen füstölgök azon, hogy a nemzeti tanévnyitóra csak államtitkári szinten kerül sor. Idén bezzeg három miniszter is képviseltette magát az avatón, de pont nem azok akik re számítottunk. Pintér Sándor belügyminiszter változatlanul nem mer megnyilvánulni a közoktatást érintő kérdésekben. Az oktatási központ építéséért felelős Lázár János közlekedésügyi és építési miniszter pedig valószínűleg a MÁV mostani botrányai miatt nem mert nyilvánosan megjelenni. Jelen volt viszont Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere, mert hozzájuk tartozik a szakképzés, Tuzson Bence igazságügyi miniszter, mert egyben ő a térség országgyűlési képviselője, valamint Szijjártó külügyminiszter, valószínűleg csak mint dunakeszi lakos. A Belügyminisztériumot csak Rétvári Bence államtitkár képviselte, valamint jelen volt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Szegény diákok elég unottan hallgatták a beszédeket, és az arcukról, akárcsak a tanári kar arcáról is leolvasható volt a rémület, hogy hétfőtől miképpen tesznek majd eleget annak a feladatnak, hogy iskolakezdéskor minden diáktól beszedjék a mobiltelefont, majd a tanítás végén visszaadják...
