Ismét konzultál a nemzet

A két évvel ezelőtti, migrációról szóló nemzeti konzultációról egy posztban és egy dalban is véleményt mondtam. Most megérkezett az aktuális konzultációs csomag, amely színvonalában minden eddigit alulmúl.
Idézet Orbán Viktor bevezetőjéből:
"A bürokraták arra akarnak kényszeríteni bennünket, hogy ...". Már korábbi posztjaimban is leírtam, hogy milyen félrevezető az Európai Uniót pár tucat brüsszeli bürokratával azonosítani. "Az Európai Unió döntéshozó szervei, az Európai Parlament, mely a tagországok képviselőiből áll, az Európai Bizottság, melyet a tagországok által delegált uniós biztosok alkotnak és az Európai Tanács, melynek mindenkori résztvevői a tagországok kormányfői, a tagországok által választott legitim szervezetek."
A múlt héten részt vettem a Paksi Atomerőmű bővítési kormánybiztos, Aszódi Attila szokásos éves tájékoztatásán. Pont aznap kapta meg az új erőmű a telephelyengedélyt és pár hete adott zöld lámpát az Unió a bővítésnek. Erről is beszélt a kormánybiztos. Két szempontból vizsgálta a projektet az EU: 1. A pályáztatás nélküli beszerzés megfelel-e az uniós szabályoknak? 2. A finanszírozásban való állami részvétel nem torzítja-e el a piaci viszonyokat? Ne felejtsük el, hogy a MALÉV-nek is azért kellett megszűnnie, mert csak az állami támogatás tartotta életben, ezzel versenyelőnybe került más EU-s légitársaságokkal szemben.
A konzultációs íven feltett hat kérdésből három arra az uniós alapelvre vezethető vissza, hogy állami eszközökkel nem befolyásolható az uniós piac, minden résztvevőnek azonos feltételeket kell biztosítani. Ezért meszelték el az Erzsébet-utalványt is.

1. kérdés, rezsicsökkentés: Minden tagállam támogathatja a fogyasztóit pl. árkiegészítéssel vagy pótlékkal, de nem teheti meg, hogy hatósági árakkal ellehetetleníti a piaci szereplőket, majd állami tulajdonosként, burkolt állami támogatással maga lép be piaci szereplőként.
5. kérdés, munkahelyteremtés: Minden uniós munkáltató azonos mértékű munkahelyteremtő támogatásra jogosult, csakis normatív alapon adható, nem pedig "pofára".
6. kérdés, adókedvezmény: Túlzott adókedvezmény szintén piactorzító lehet, ezért döntöttek úgy az uniós tagállamok, hogy az egyes adónemeket bizonyos sávon belül tartják az egyes tagországokban.

Magyarország a 28 tagállam közül abba a 10-be tartozik, melyeknek kereskedelmi aktívumuk van az Unió felé (már 2009 óta). Ez azt jelenti, hogy Magyarország a nyertese a szabad uniós piacnak, mert többet adunk el az Unióban, mint amennyit veszünk. Ezt nem árt figyelembe venni azoknak, akik védeni szeretnék a magyar termékeket az uniós termékekkel szemben. Ha ugyanis ez uniós gyakorlattá válna, legyünk nyugodtak, hogy a franciáknak vagy az olaszoknak nálunknál nagyobb érdekérvényesítő ereje lenne, és akkor az aktívumunk könnyen kereskedelmi passzívumba váltana át.

A másik három kérdés a migrációról és a civil szervezetekről szól. "Brüsszel kényszeríteni akarja Magyarországot, hogy illegális bevándorlókat engedjünk be". Illegális bevándorlók beengedéséről szó sem volt soha, a menekültkérelmek tisztességes elbírálásáról és az illegális migránsok hazaküldéséről volt szó. Németország, Svédország is hazaküldi azokat, akiknek a menekültkérelmét elutasítják.
A 3. pontban tudatosan összemossák a menekülteknek humanitárius segítséget nyújtó szervezeteket (pl. Orvosok Határok Nélkül) az embercsempészekkel. Ez disznóság!
A 4. pont kapcsán fontos megérteni, hogy a külföldről támogatott civil szervezetek ma hazánkban sokkal átláthatóbban működnek, mint egyes kormányszervek. Míg állami beruházások pénzköltéseinek elszámolását általában csak hosszas pereskedéssel lehet kipréselni, addig a civil szervezetek honlapjaikon mindig közzé teszik:

• Kik a támogatók;
• Milyen célra adták a támogatást;
• Mennyi támogatást adtak;
• A szervezet milyen célra fordította a bevételeit, tételesen.

A kormányzati szervek példát vehetnének róluk az átláthatóság szempontjából.
A konzultációs kérdőív nettó kormánypropaganda, a kérdések a legelemibb szakmai feltételeknek sem felelnek meg. Nem tájékoztatják például a válaszadót, hogy mik is pontosan azok az intézkedések, amiket meg kell akadályoznunk. Az Unió mely döntéshozó szervei hozták, milyen céllal. Helyette ilyeneket olvasunk: "Brüsszel azonban támadja a munkahelyteremtő intézkedéseket." Mivel? Hogyan? Jogunk lenne pontosan tudni, ha már választ várnak tőlünk. Egy kocsmában ilyen színvonalú kérdésekért hatalmas pofon járna, ezért én a magam részéről az alábbival veszek részt a nemzeti konzultációban:



--