B. B. evangéliuma

Benedikty Béla Názáreti című könyvét olvastam a húsvéti ünnepek alatt, és be kell hogy valljam, rég olvastam ennél bizarrabb evangéliumi történetet. Spiró György Fogság című nagyregényében és Reza Aslan A zelóta című könyvében megjelenített Krisztusban az a közös, hogy gondolatai, eszméi, tanításai, céljai függetlenek a később az evangelisták illetve Pál apostol által kreált, és végül a világ legelterjedtebb vallásává vált kereszténységtől. Benedikty könyve is ebbe a sorba tartozik, azzal a különbséggel, hogy a Názáretiben megjelenített Fiú szinte mindenben ellentéte az Újszövetségben ábrázolt Jézusnak, mégis legalább annyira karizmatikus, sugárzó és nagy hatású személyiség, aki nem tesz mást, csak kérdez, de kérdéseivel megrengeti a római megszállókkal lepaktáló despota zsidó papságot.

Kattints a nagyobb képért

Benedikty könyvében a Názáreti 9-10 évesen, 15-16 évesen és 19 évesen tűnik fel. Az események mind a földrajzi helyek szerint, mind pedig az időrendben ugrálva jelennek meg, ezért csak a könyv vége felé áll össze a teljes történet. Persze nincs ez másképpen a Bibliában sem, ahol Krisztus életútját a négy evangelista szövegéből kell mozaikszerűen összerakni, szerencsére ezt már évszázadokkal ezelőtt megtették helyettünk mások, sőt az interneten is megtalálható, de a Názáreti történetét az olvasónak magának kell összeállítania.
Már a földrajzi nevek gondot okozhatnak, mert nem minden helyszín található meg még a korabeli térképen sem, pl. fontos helyszín a korabeli Palesztína egyik görögök lakta városa, Szkitopolisz, a Genezáret-tótól délre a Jordán egyik mellékfolyójának partján. Mai neve Bét-Seán.
Annak idején Spiró Fogságát és Aslan Zelótáját is keresztényellenes, Krisztus-tagadó könyvnek minősítették. Nem tudok egy bigott vallásos fejével gondolkodni, de a Názáreti szövegszerűen mindenben ellentéte a bibliai Jézusnak (Vigyázat! Innen erős spoilerveszély!):

• Története zömében abban az életkorában játszódik, amikor a Bibliában Jézus eltűnik a szemünk elől.
• A 12 tanítvány gyűlöli a Názáretit, az életére törnek, elárulják.
• Júdás a Názáreti legnagyobb híve, a kereszthalált is vállalná érte/helyette.
• Csodatettei (feltámasztások és csodás gyógyulások, vízen járás, vízből bor stb.) mind hétköznapi cselekedetek, melyeket csak a csodaváró nép nagyít fel.
• Tagadja, hogy Isten fia volna.
• Megtagad több neki tulajdonított mondást, pl. arról, hogy "boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa" a Názáreti ezt mondja: És azt se mond még egyszer, hogy ezt a förtelmes mondatot én magam mondtam, mert te tudod, hogy csak felolvastam mint elrettentő példát a mindenütt terjedő förtelemből.
• Nem Poncius Pilátus, hanem hivatali elődje, a Ben Hurból is ismert Valerius Gratus ítélkezik fölötte.
• A története végén nem feszítik meg, szinte úgy távozik a Golgotáról a magdalai Mirjammal (Mária Magdolnával), szerelmével és lelki társával, mint Scorsese legendás botrányfilmjében, a Krisztus utolsó megkísértésében.

Ugyanakkor a Názáreti által sugallt isten-kép teljesen elfogadható lehet mind a hívők, mind az ateisták számára. Nagyon fontos, a mai világunkra is érvényes mondatokat mond:

"Isten nem vezér vagy király, akihez folyamodni kell, engedélyt kérni vagy felhatalmazást. Isten nem bíró, aki elítél vagy felment. Isten nem felettünk van, hanem mellettünk és bennünk."
"Mindenki Messiásnak születik, de senki sem lesz azzá, mert senki sem lehet más ember Messiása, csak a saját magáé."
"De ha egyszer megmondom az embernek, hogy a bűnért az ember törvénye előtt kell felelni, mert isten nem büntet és nem is bocsát meg, akkor az istenfélelemmel fenyegetett tisztesség felszabadul. Akkor az ember nem isten teremtménye és szolgája lesz hanem a maga ura, akkor többé nem tudnak uralkodni rajta ócska emberek, akik mindig istenre hivatkoznak."

Gideon főpap cinikusan veti oda a Názáretinek:

"...a neveddel van tele Izráel, de hiába beszélsz nekik, érteni azt képesek, amit mi mondunk. A népnek csoda kell és ájtatosság. Össze akarja kulcsolni a kezét, és fel akar nézni az égre. Ünnepet akar és nem okos köznapi magyarázatokat...Néznek egy szép magas, búgóhangú fiút, akinek sötét a szeme, és sötét a haja, és akiről azt hallották, hogy ő a Messiás, és talán éreznek is valamit abból, ami te vagy. De nem azt hallják, amit mondasz, csak azt, ahogy mondod. Isten neve helyett a te nevedet mormolják, mert azt legalább meg bírják jegyezni...A te neveddel fogunk az emberekből bégető bárányokat csinálni."

Fontos gondolatok álszentséggel teli korunkban.
Egy rádióbeszélgetésben Benedikty Béla azt mondta, Jézus géniuszához talán csak Mozart zsenije volt fogható. Ebben talán vitatkozhatnánk, hiszen csak Európában itt volt nekünk Shakespeare, Darwin, Einstein. Azért mégis beszúrom posztom végére a Requiem Kyrie tételét: