"A kecskeméti Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. megdöbbenésének ad hangot és tiltakozik a kormány új törvénymódosítási tervezete ellen, mely ellehetetleníti az autógyár magyarországi működését."
Előző éjjel az Országgyűlés informatikai rendszerében egy törvénytervezet jelent meg a Magyarországon tevékenykedő külföldön bejegyzett cégek magyarországi leányvállalatainak működését szabályozó törvény módosítására. A tervezet szerint minden Magyarországon működő gyár nevének különböznie kell más, külföldön bejegyzett vállalat nevétől, hogy elkerüljék a fogyasztók megtévesztését. A törvénytervezet arról is rendelkezett, hogy csak olyan külföldi cég működtethet hazánkban gyárat, mely saját hazájában is végez gyártási tevékenységet (történetünk idején Németországban már nem folyt autógyártás, kizárólag értékesítéssel foglalkoztak, a gyártást olyan országokba helyezték át, ahol olcsóbb a munkaerő).
Az ellenzéki sajtó hangos volt attól, hogy a kormány megpróbálja ellehetetleníteni a kecskeméti Mercedes-gyárat, hiszen nem folyik Németországban Mercedes gyártás, és a magyar gyárnak nevet is kéne változtatnia. A kormánymédia viszont hallgatott az ügyről egészen addig, míg Németh Szilárd egy délutáni lakossági fórumon el nem mondta, hogy nem tűrik tovább Magyarországon a migránssimogató Angela Merkel autógyárát, amely valójában fantom autókat gyárt, és ez lényegében csalás.
Az este folyamán a kecskeméti gyár igazgatója tárgyalásokat folytatott Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterrel, de a kormány világossá tette, hogy nem hátrál meg, változatlan formában nyújtja be a tervezetet.
Másnap reggel a kormánymédia még mindig hallgatott, viszont az egyik ellenzéki televízióban megkérdezték a minisztert, miért akarják bezáratni a kecskeméti gyárat. A miniszter elmondta, hogy szó sincs arról, hogy a törvény a Mercedes-gyár ellen irányulna, csak szabályozni kívánják külföldi vállalatok magyarországi leányvállalatainak a tevékenységét. Semmi bajuk a kecskeméti gyárral, ha nevet változtat és termékeit ezentúl más néven árulja - bár ezzel kétségkívül elveszítik a német minőséggel járó kompetitív előnyt. Arra a riporteri kérdésre, hogy miért nem egyeztettek a törvénytervezet kidolgozásakor az érintettekkel, azt válaszolta, hogy nem volt rá idő.
A nap folyamán hazai és külföldi járműipari szakemberek tiltakoztak a törvénytervezet ellen, elmondták, hogy a kecskeméti gyár a mérnökutánpótlás nevelésének is fontos bázisa, a Kecskeméti Egyetem Járműtechnológiai Karának fő támogatója, de ide járnak szakmai gyakorlatra a BME közlekedésmérnök-hallgatói is. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője ugyanakkor elmondta, hogy az a fogyasztók megtévesztése, hogy a gyár autóit Mercedes márkanév alatt forgalmazzák, és ez más magyar autógyárat is hátrányos helyzetbe hoz. Megemlítette, hogy egy átfogó vizsgálat hatalmas szabálytalanságokat tárt fel a gyár működésében: egy alkalmazott elbocsátását csak egy hónap késéssel jelentették a munkaügyi központnak, és a Statisztikai Hivatalnak is rendszeresen késve küldik meg a gazdasági jelentéseiket.
A péntek reggeli szokásos miniszterelnöki rádióinterjúban Orbán Viktor már világossá tette, hogy nem tűrjük meg hazánkban a "kamugyárat". Szerinte a törvényeket mindenkinek be kell tartania, hiába gondolja a Mercedes-Benz Co. tulajdonosa, hogy a pénzével előjogokat vásárolhat Magyarországon.
Vasárnap délután a Mercedes-tulajdonosok hatalmas autós felvonást tartottak Budapesten, az autódudák azt tülkölték: tá-tá-ti-ti-tá, ami egyesek szerint azt jelenti: Orbán takarodj! De ez csak olaj volt a tűzre: hétfő délelőtt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes indítványozta, hogy a Parlament a tervezetet sürgősséggel vegye tárgysorozatba, így kedd délben a törvényt már meg is szavazta a Tisztelt Ház. Annyi módosítást tettek még a törvénybe, hogy az anyacégnek a kihirdetéstől számított három hónapon belül kell gyárat alapítania saját országában (az eredeti tervezetben egy év volt a határidő). Egy folyosói interjúban Orbán jóindulatáról biztosított minden magyarországi autógyárat.
A Mercedes-tulajdonosok nem nyughattak, estére élő láncot vontak a kecskeméti gyár köré, és ezúttal azt tülkölték: tá-tá-tá, vagyis: nem hagyjuk! Közben a német külügyminisztérium jegyzékben tiltakozott a törvény ellen, ellenlépésként Szijjártó Péter a Külügyminisztériumba kérette Németország budapesti nagykövetét. Miközben az ellenzék a magántulajdon védelmét és a tőke szabad áramlását látta veszélyeztetni, a kormány végig azt kommunikálta, hogy céljuk a törvénymódosítással csak a vizsgálatok által feltárt hibák kijavítása volt. Közben ezrével érkeztek közgazdasági Nobel-díjasok tiltakozó levelei Áder Jánoshoz, a köztársasági elnökhöz, hogy vétózza meg a törvényt, ne hirdesse ki. Csehország, Szlovákia és Szlovénia pedig bejelentették, bármikor készek befogadni a kecskeméti gyárat.
A törvény aláírását megelőző napon akkora autóstüntetést szerveztek, mely nemcsak Budapestet, de egész Pest megyét megbénította. Ennek ellenére - vagy talán éppen ezért - Áder kihirdette a törvényt, melyet a Magyar Közlöny azon melegében le is hozott. Döntését az elnök azzal indokolta, hogy szakértőkkel megvizsgáltatta a törvénymódosítást, akik nem találtak benne diszkriminatív részt vagy olyan feltételt, melyet a Mercedes-Benz ne tudna teljesíteni.
A törvény hatályba lépett, a kecskeméti gyár hamar áttelepült Szlovákiába. Helyén Mészáros Lőrinc tiszta magyar autógyárat létesített, Kék Villám márkanéven árulták a termékeiket, de az az igazság, hogy komoly értékesítési nehézségeik voltak, ezért hamarosan be is zártak.
A jó szakemberek és a teljes magyar fejlesztőgárda távozott az országból, tárt karokkal várták őket az európai autógyárak. Az egyetemeken támogatás híján megszűntek a járműtechnológiai tanszékek, aki járműfejlesztő mérnöknek akart menni, általában külföldre ment tanulni, és onnan már nem is tért haza, hiszen hol is kaphatott volna munkát itthon.
Az egykori gyár betanított munkásai közmunkások lettek, és a kecskeméti árokpartok kaszálása közben gyakran énekelgették ezt a dalocskát:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése