Gusztusos augusztus és szemtelen szeptember mindig tartogat lehetőséget hétvégi családi és baráti összejövetelekre, erre a nyárutóra is jutott belőlük bőven.
Augusztus 15., családi megemlékezés apám 100. születésnapjáról.
Jó volt összejönni nővérem családjával apám születésének 100. évfordulója kapcsán. Kilátogattunk a balkányi temetőbe, és egy jó hangulatú beszélgetős ebédet tartottunk abban a nagykállói Óbester étteremben, amelyben 20 évvel korábban apám 80. születésnapját tartottuk (a 70. születésnapja Szentendrén, a pismányi kertben apám barátai körében körömpörköltes bográcsos buli volt, a 90.-et pedig az azóta ledózerolt Margit Kert étteremben ünnepeltük).
Augusztus 20., családi összejövetel Angyali-szigeten
Azelőtt évente voltak családi grillpartik vagy bográcsozások Angyali-szigeten, de tavaly a járvány miatt elmaradt ez az esemény. Idén egy pincepörköltös-réteses-görögdinnyés családi összejövetel volt igen jó időben és jó hangulatban.
Az augusztus 20-ai ünnepségsorozat egyébként számos egyéb programot is kínált, például nagyon jó komolyzenei koncertek voltak fenn a Gellérthegyen a Filozófusok kertjében, de 25-én a Tabánban tartotta évadnyitó koncertjét a Budapest Fesztiválzenekar is.
Augusztus 28., házavató Agárdon
Évtizedeken keresztül tartottunk brigádhétvégéket Agárdon. Sajnos ez már csak a múltté: A VEIKI-t augusztusban végre törölték a cégjegyzékből, a cég agárdi üdülőjével azonban a hitelezők semmit sem tudnak kezdeni, hiszen az épület teljesen lepusztult, a telek pedig önkormányzati tulajdonban van. Jelenleg így néz ki:
Viszont unkokahúgomék Agárdon megvásároltak és felújítottak egy hétvégi házat, és itt tartottak családi összejövetellel egybekötött házavatót, így az agárdi kötődés valószínűleg továbbra is megmarad. Idén azért annyira nem hiányoltuk Agárdot, mert az alacsony vízállás és a halpusztulás miatt most nem volt igazán vonzó hely.
Szeptember 3-4-5., túrázás a Szekszárdi-dombságban
Petra barátnőjének szüleivel és túratársaival már többször voltunk többnapos túrán. Ezúttal a Tolna megyei Szálkán volt a szállásunk, a közeli Lajvér pincészetben voltunk borkóstolón, bejártuk a Szekszárdi-dombságot és Bátaapáti és Mórágy környékét. Ez a hétvége is a túrázás és a gasztronómia jegyében telt a péntek esti borozással, a szombat esti közös csirkepaprikás-főzéssel és a vasárnapi ebéddel a Horog étteremben.
Lajvér pincészet |
Grábóc, forrásház a szerb kolostorban |
Grábóci Mária-kilátó |
Bátaapáti Apponyi-kilátó |
Nyúl vadasan a Horogban |
Szeptember 10-11-12., Osztálytalálkozó Balatonbogláron
Harmadszor jövünk össze osztálytársaimmal Balatonbogláron, az idei is nagyon jól sikerült, bár jól érezhető, hogy a vendéglátósok most próbálják behozni a tavalyi szezon veszteségeit.
Ezúttal a balatonlellei Kishegyi kilátóhoz kirándultunk el, ahol már két éve, a szemesi nyaralásunkkor már voltunk. Osztálytársaimmal jót boroztunk a Zöldajtósban, a pénteki vacsora a Gianpiero's-ban, a szombat esti vacsora pedig a Kis Sziesztában volt.
Zöldajtós borozó |
Szeptember 12., sógorom 70. születésnapja
Sógorom szeptember 11-én született, és 50 születésnapját az tette emlékezetessé, hogy aznap omlottak le az Ikertornyok. A 70. születésnapjára fiaitól dupla jegyet kapott a Puskás Arénába. Az első meccset simán 0-4-re vesztettük el Angliától, a másodikban kínkeserves 2-1-ez értünk el Andorra ellen. Azért az új stadion fílingje megvolt.
Balatonboglárról egyenesen Miskolcra kellett autóznom (350 km), hogy először a Tiszai pályaudvaron felvegyem a családomat és a Kis Pipa halászcsárdához hajtsunk, ahol jó kis születésnapi ebéd volt rég nem látott családtagokkal, hatalmas adag kajával.
Sógorom válogatott mezben |
A család lányai |
Szeptember 18., kertiparti volt kollégáimmal
Nemcsak az agárdi brigádhétvégék kerültek múlt időbe, de sajnos tavaly a járvány miatt sem nyáron, sem karácsony előtt nem jöttünk össze volt kollégáimmal. Ezt bepótlandó ezen a szombaton egy volt kollégám csepeli kertes házában volt egy pompás palócleveses összejövetel. Ez az a kollégám, akivel együtt mentem át 2019 márciusában az ERBE-be, de ő ott maradt tervezőnek, és most vannak közös munkáink a Paksi Atomerőműben.
Régi VEIKI-s időket idéztünk fel, és már meg is állapodtunk a karácsonyi összejövetel időpontjáról.
Remélem, hogy az ősz is tartogat még vidám napokat barátokkal, családtagokkal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése