Szabad-e dalt írni a koronavírusról?

Az előző dalom kapcsán azt mondtam, hogy a kormányzat szerencsére mindig szolgáltat okot a politikai dalolásra. Erre akkoriban a tervezett új nemzeti konzultáció látszott a legalkalmasabbnak, amelyben a propagandaminisztérium "az emberek igazságérzetét" állította volna szembe saját törvényeivel. (Parlamenti döntés született arról, hogy a börtönkártérítések kifizetését felfüggesztik addig, míg a meg nem születik a nemzeti konzultáció eredménye).
A nemzeti konzultáció szándék annyira határozott volt, hogy még március 10-én, vagyis egy nappal a járványhelyzethez kapcsolódó első rendkívüli intézkedések kihirdetése előtt arról írt a Magyar Nemzet néven megjelenő propagandakiadvány, hogy kilenc kérdésben kezdődik márciusban nemzeti konzultáció. Mivel március közepétől érkeztek volna meg a kérdőívek a háztartásokba, azok nagy valószínűséggel már ki is vannak nyomtatva. 8 millió kérdőív, 0 szájmaszk!
Március elején már nyakunkon volt az újabb menekültinvázió és a koronavírus is a kapuink előtt járt, mélyen felháborított egy újabb nemzeti konzultáció híre, és meg is született róla egy dalom, az Új Nemzeti Konzultáció. Feljátszottam a kíséretet, felénekeltem a dalt, megcsináltam a klipet és már csak a feltöltésre vártam. A Dal kezdősorai ezek lettek volna:

Kérdőívet hozott a posta,
Konzultál nemzetem, ahogy szokta,
Az elvárt válasz már régen előre tudható,
Meglepetés, higgyétek el, nem várható.

De jött a ragály és mindent felülírt. Szerencsére arra a cinizmusra még a Rogán-minisztérium sem volt képes, hogy a vészhelyzetben konzultálgasson ostobaságokról. A vírusról pedig értelemszerűen nem lehet konzultálni, hacsak így nem:

 A vírusról aztán számtalan dal született, leginkább arról, hogy aki teheti, maradjon otthon, nagy együttesek régi dalaikat játszották fel karanténban, pl. az LGT, vagy a KFT. És ekkor jött a felhatalmazási törvény a maga bizarr, Orbáni valóságában.
Röviden és csak annyira, amennyire egy joghoz egyáltalában nem értő hírolvasó az egészből ért:
Az alaptörvény lehetőséget ad különleges jogrend bevezetésére, vészhelyzet kihirdetésére. Ebben az időszakban a kormány rendkívüli intézkedéseket is hozhat, melyek időtartama legfeljebb 15 nap. Ezek az intézkedések meghosszabbíthatóak, de felesleges pepecseléssel járnak, ezért a felhatalmazási törvény határidő nélküli meghosszabbítását teszi lehetővé ezeknek az intézkedéseknek. Az ellenzék szeretett volna a szövegbe egy ésszerű határidőt beletenni, a kormánytöbbség ehhez nem járult hozzá.
Orbán viselkedése a járvány idején amúgy is elég zavarba ejtő. Ahogy anno az árvíz idején, úgy most is szeret a frontvonalban szerepelni, pl. senki nem érti, hogy a Kínából rendelt védőmaszkokat miért kellett személyesen, a gép rakterébe is bekukkantva átvennie? Ez nekem kicsit Kim Dzsong Un-is megnyilvánulás.

Orbán árvíz idején, 2013 június

Orbán járvány idején, 2020 március

A miniszterelnök feltűnően sokszor fogalmaz egyes szám első személyben, minden intézkedést magának tulajdonít. Ennek fényében van némi alapja annak az aggodalomnak, hogy nem szabad időkorlátozás nélküli biankó csekket aláírni ennek az embernek.
Ebben a helyzetben arra gondoltam, miért pont most változzak meg. A zenei alap megvan, csak a szöveget kell átírni, a klipet kicsit átszerkeszteni, így született meg a Ragálydal:



A szövege imígyen módosult:

Ragályt hozott a patkány éve:
Halálos kór támadt a Földre.
Ellene kevés a Nemzeti Konzultáció,
Most valóban támad egy valódi vírus, ez nem fikció...

Vezérkarunk büszkén állt mellénk,
Úgy hiszi, csakis ő, ki megvéd.
Tábornokuk cserébe teljhatalmat akar,
Egy biankó csekket írjon alá most minden magyar.

Mivel Szily László, a 444 szerkesztője immáron végérvényesen elkötelezett rajongómmá vált, ezúttal is bekerült a dalom egy posztba, melyben a járvány-ihlette dalokról van szó:

Egy öreg punk lehet lusta. Pál József, a magyar politikai slágerírás pápája, istene és Zerkovitz Bélája viszont sosem az. A Mester természetesen azonnal reagált az eseményekre. A hatalmas vírustémának ő azt az aspektusát zenésítette meg Ragálydal cím alatt, hogy a magyar kormány hogyan akarja megvonni a demokratikus szabadságjogokat a vírus elleni védekezés örve alatt. A Mester szokás szerint tökéletes, érzékeny politológus elemzőnek bizonyul, amit ezúttal azzal fejel meg, hogy mindezt Karády Katalin stílusában adja elő. - Jó-jó, értem én a malíciát és az iróniát.

Tegnap persze - ahogyan várható volt - második nekifutásra az országgyűlés megszavazta a felhatalmazási törvényt, ezzel a magyar ellenzék szépen besétált Orbán tökéletes csapdájába: innentől kezdve nemcsak bevándorláspáriak, Soros kottájából játszanak, de most már egyenesen víruspártiak is. Azt gondolom, megint nem voltak elég okosak.
A köztársasági elnök feltűnően gyorsan írta alá a törvényt, ami még inkább érthetetlenné teszi, hogy a nemzet egységét képviselő legmagasabb rangú politikai vezető miért nem nyilvánul meg már több mint két hete járványügyben. Sokat számíthatna egy nemzethez intézett beszéd.
Azért a szavazás után csak kitettem ezt a coub-ot is:



Update: 

Volt még két média-megjelenése a Ragálydalnak. A Tilos Rádióban lement egy beszélgetés a karantén idején született dalokról május 15-én a Régen minden jobb volt című rovatban. Itt meghallgathatjátok a műsort, 22:30-tól beszélgetnek a Ragálydalról, engem Tinódi Lantos Sebestyénhez hasonlítva.
A 24.hu június 7-ei cikke viszont egyenesen Petőfihez hasonlít. A cikk az említett Tilos Rádió-beli beszélgetés nyomán született, és itt olvasható.