Parlament

Parlament

2014. december 6., szombat

Gondolatok egy felszámolás körül

Végképp megszűnt minden jogi kapcsolatunk egykori, még felszámolás alatt lévő cégünkkel, miután a felszámolás tárgyát képező, nálunk lévő vagyontárgyak egy részét a felszámoló elszállította, a többiről pedig lemondott. De haladjunk sorjában.
2009 nyarán, amikor volt cégem jogerősen is elveszítette az ellene folyó kötbérpert, bedobta a törölközőt. A gazdasági egységek önálló gazdasági társaságokat alapítottak, így tettünk mi is.
A használatunkban lévő eszközökre - melyek főleg számítástechnikai eszközökből álltak - vételi ajánlatot tettünk volt cégünk felé, a felértékelést a cég szakértőjével közösen végeztük. Csődbűntett gyanújának elkerülése miatt az adásvétel nem jöhetett létre, pedig mintegy másfél millió forintot kínáltunk a vagyontárgyakért. Végül bérleti szerződést kötöttünk az eszközökre.
Amikor a volt cégem ellen végrehajtási eljárás indult - valamikor 2010 elején - akkor a végrehajtó felé is megtettük vételi ajánlatunkat, aki szintén elutasította azt.
2011 tavaszán megindult a volt cégünk elleni felszámolási eljárás. A felszámoló a nálunk lévő eszközök eladására is pályázatot írt ki a cégközlönyben. Az eszközök értékét a leltárba kerülési érték alapján határozták meg, ezért jelentősen túl voltak értékelve. A már erősen avuló eszközökre tételes vételi ajánlatot tettünk. Pályázatunkat elutasították, mert ajánlatunk összértéke nem érte el a becsérték 50 %-át. Mi ugyan tételes ajánlatot tettünk, és egyes tételeknél ajánlatunk a becsérték felénél magasabb volt, vagyis nem lett volna jogi akadálya az értékesítésnek, a felszámoló mégis úgy gondolta, hogy mi nem vagyunk elég jó vevők.
Egy másik vagyonelemről, volt Kft-nkről, melyben egykori cégem többségi tulajdonos volt, márt egy korábbi posztomban írtam.
2012 nyarának végén a felszámolást kezdeményező hitelező jelentkezett, hogy elszállítaná a nálunk lévő eszközöket. A közben továbbértéktelenedő eszközökre feléjük is vételi ajánlatot tettünk, most már csak kb. 400 000 Ft körüli értéken. Természetesen ezt is elutasították. Szépen összekészítettük a vagyontárgyakat szállításra, de jelezték, hogy még néhány kérdés tisztázatlan a felszámolóval, legyünk türelemmel.
Ez a türelem kb. két évig tartott, idén nyáron írtam a hitelezőnek egy levelet, hogy amennyiben 30 napon belül nem szállítják el a cuccot, elkezdjük szakszerű megsemmisítésüket. Ekkor gyorsan kiküldtek két szakértőt, akik megállapították, hogy az eszközkészlet tényleg fabatkát sem ér. Írtak egy levelet a felszámolónak, hogy nem tartanak igényt az eszközökre.
Levélben értesítettem a végrehajtót, hogy nyilatkozzanak az eszközökről, mert mi elektronikus hulladéknak tekintjük. Ekkor ők is kiküldtek két szakértőt, akik megszemlélték a tárgyakat és a mintegy négyszáz tételből álló készletből 20 tárgyat kiválasztottak.
És itt a happy-end: elszállították a kiválasztott eszközöket, a többiről pedig úgy nyilatkoztak, hogy azt csinálunk velük, amit akarunk. Hát így olvadt el a jogi útvesztőkben öt év alatt egy eredetileg másfél millió forintot érő eszközkészlet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése