Fél évvel ezelőtt 10 képviselő frakcióalakítási szándékkal kilépett az MSZP-ből, lehúzták a hat hónapot a purgatóriumban, hogy utána a házszabály értelmében képviselői frakciót alakíthassanak.
A kormánypárt a létezhető legprimitívebb módon húzta keresztül a DK szándékát: úgy módosították az új országgyűlési törvényhez kapcsolódó házszabályt, hogy csak olyan párt alakíthat parlamenti frakciót, mely az utolsó választáson országos listát állított és képviselőket juttatott a parlamentbe, ráadásul legalább 12 képviselő kell a frakcióalakításhoz. Sikerült ismét egy visszamenőleges hatályú törvényt hozniuk, miközben a törvény többi rendelkezése a képviselők összeférhetetlenségéről és javadalmazásáról csak a következő parlamenti választásoktól lép hatályba. A képviselők továbbra is szabadon pártot válthatnak, új képviselőcsoportot azonban nem hozhatnak létre.
A házszabály új rendelkezésének hatályba lépését igyekeztek úgy időzíteni, hogy közvetlenül a DK frakcióalakítása előtti héten, a lehető legmegalázóbb módon kerüljön rá sor. Ezzel majdnem rajtavesztettek, mert a DK talált egy obstrukciós rést, mellyel sikerült volna az új házszabály kihirdetését egy héttel késleltetni. A Fidesz ezt is a szokásos módon akadályozta meg: Lezsák Sándor egy kis hatáskör-túllépéssel aláírásra terjesztette fel a törvényt az ideiglenes köztársasági elnöknek (...oszt jó napot), aki nem habozott.
A lex DK jelentőségében nem túl nagy, mégis pitiánerségében, kicsinyességében, alattomosságában, sunyiságában, primitívségében, kisstílűségében (most hirtelen több jelző nem jut eszembe) hű tükre a Fidesz törvényalkotási gyakorlatának. A következményekkel nem számoló ösztönszerű zsigeri gyűlölet újabb gyöngyszeme született meg ezzel a törvénnyel. Egy korábbi posztomban már beszéltem arról, hogy Orbántól nem nagyon lehet gesztusokra számítani. 2006 áprilisában az ominózus miniszterelnök-jelölti tévévitában akkora pofont kapott Gyurcsánytól, hogy innentől világossá vált, Orbán, ha teheti, ott rúg bele, ahol tud.
A magyar törvénykezési gyakorlat teljesen alárendelődött Orbán egyéni bosszúvágyának. Ez nemcsak mindent elárul jelleméről, de Magyarországot a teljes nemzetközi elszigetelődésre kárhoztatja.
Hihetetlen, hogy ezt az esztelen ámokfutást egy megbocsátani nem képes ember sértettsége vezérli.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése