Katival megnéztük az Egy nyári éj mosolyát a Centrál Színházban (Stephen Sondheim - Hugh Wheeler). Egy svéd zenés darab, kizárólag háromnegyedes - na jó, van közte hatnyolcados - ritmusú dalokkal, zenei betétekkel.
A nyári éjszaka csodálatos dolgokra képes, ezt már a Szent Iván éji álomból is tudhatjuk. Különösen Skandináviában, ahol alig akar lemenni a nap. Ilyenkor a szerelmesek megtalálják a párjukat, a nyári éj elmosolyodik.
Nyolc ember (négy férfi és négy nő) keresi a párját ebben a darabban, de valahogyan a kártyák rosszul vannak leosztva. Márpedig a passziánsz az egyetlen játék, amiben nem szabad csalni: ezt a darab főszereplőjétől, az idős, tisztességben megőszült kurtizántól (Törőcsik Mari alakította) tudhatjuk meg.
Törőcsik Mari nem irányítja a szálakat, csak szemlélője az eseményeknek, a nyári éjszaka mégis mindent elrendez, minden lap a helyére kerül. És természetesen az is érvényesül, hogy a legnagyobb igazságokat mindig az öreg kurtizánok és a fiatal cselédlányok (Balogh Anna alakítja) mondják ki.
Jó volt látni a nemzet színészét színpadon, talán a Csirkefejekben és a Száz év magányban láttuk Törőcsiket utoljára, jó régen. Mellette Nagy-Kálózy Eszter szépsége nyűgözött le bennünket, a többi felejtős.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése