Első öt évem jelenlegi munkahelyemen

2019 július közepén egy átmeneti, három hónapos ERBE-s korszak után mentem át jelenlegi munkahelyemre, a SCADANET-be. A munkahelyváltásom körülményeiről már írtam korábban, itt az ideje megvonnom első öt évem szakmai mérlegét.

Forrás: Fredrik Jonsson AI-művész FB-oldala

Gyakorlatilag feladataim teljes egészében a Paksi Atomerőműhöz kapcsolódnak, és a cégnél a nagyobb feladatokban gyakorlatilag mindenki részt vesz valamilyen résztevékenységgel, így az öt éves munkám során végeztem tervezési, fejlesztési és kivitelezési munkákat az ipari informatika és irányítástechnika szakterületen. Be kell, hogy valljam, hogy amikor a céghez kerültem, még nagyon újak voltak nekem azok a rendszerek és megoldások, amelyeket a SCADANET alkalmazott. Megpróbálom időrendbe szedni azokat a témákat, amelyekkel az öt év alatt kapcsolatba kerültem.

• Amikor a céghez kerültem, pont akkor folyt egy megbízható, redundáns, adatvesztésmentes adatgyűjtő, archiváló és felügyeleti rendszer koncepciójának megalkotása. A vicces az volt, hogy ebben a projektben benne volt előző munkahelyem, az ERBE, és nekem szánták volna az ő részükről a témát, ha maradtam volna. A SCADANET-nél az anyag végleges összeállításában vettem részt, így ezen keresztül ismerhettem meg, hogy milyen rendszerekben gondolkodik az új cégem.
• Gőzerővel elkezdtem tanulni a C# programozási nyelvet, és első feladatomat, egy hatóság erőművi online információval való ellátásának rekonstrukcióját már C#-ban oldottam meg. (A # jellel a zenében a fél hanggal való felemelést jelölik, vagyis a C# a zenei cisz, a fél hanggal feljebb szállított C zenei jele. Viccesen így jelzik, hogy a C# programnyelv a C programnyelv magasabb szintre emelve.)
  
• Még a Covid előtt komolyan foglalkoztatta az EU-t, hogy valamennyi tagországban kivezetik a téli/nyári óraátállítást, ezért a Paksi Atomerőműben is komolyan elkezdtek azzal foglalkozni, hogy ez a meglévő digitális rendszereiknél milyen módosításokat igényel, fellelhetők-e azok a szakemberek és eszközök, amelyekkel a változások megvalósíthatók. Cégünk erre is adott be koncepciótervet, és a feladatkiosztásnál rám is jutott néhány irányítástechnikai rendszer, melyet át kellett tekintenem ebből a szempontból.
• A számítógépes adatgyűjtő rendszerek egyik nagy veteránja a Modbus kommunikáció, még az AEG Modicon vezérlőkhöz fejlesztették ki ezelőtt több mint 40 éve, és bár azóta számtalan újabb és korszerűbb terepi kommunikációs rendszer van, a Modbus népszerűsége nem csökken. Nekem jutott feladatul egy C# nyelven megírt objektumkönyvtár fejlesztése a Modbus kommunikáció használatához.
• Sor került az új adatgyűjtő, archiváló és felügyeleti rendszerkoncepció első gyakorlati megvalósítására az erőmű vízkivételi műve irányítástechnikai rekonstrukciója kapcsán. Ebben a témában a tervezés-fejlesztés-megvalósítás teljes folyamatában részt vettem. Egyrészt C#-ban fejlesztett komponensekkel, másrészt programozható logikai vezérlőre (PLC) írt programmal vettem részt a fejlesztésben, illetve a téma projektkoordinátora is voltam.
• Az erőművi nagyfeszültségű csomópontok feszültség- és meddőteljesítmény-szabályozása (U/Q szabályozás) végigvonul egész szakmai életemen, már '81-ben ezzel kezdtem foglalkozni a VEIKI-ben. A Dunamenti Erőműben és a Paksi Atomerőműben is több változatát valósítottuk meg az U/Q-nak. A Paksi U/Q rendszer gondozását a CENTROMATIC-tól örökölte meg a SCADANET, és az elmúlt öt évben számos elfoglaltságot adott nekem:
• A rendszer folyamatos karbantartása;
• A nagyfeszültségű alállomás adatgyűjtőinek rekonstrukciójával kapcsolatos teendők;
• További két blokknál (vagyis négy generátornál) a gerjesztés-szabályozók rekonstrukciójával kapcsolatos teendők;
• Koncepció kidolgozása az U/Q rendszer központi szabályozójának rekonstrukciójára.
• A SCADANET által fejlesztett blokkszámítógépek bővítésre szorulnak, és mivel ezek telepítésében és villamos tervezésében is részt vett annak idején a CENTROMATIC is, így a bővítés villamos részének tervezésében és a telepítési munkákban most is részt veszek.
• A Paksi Atomerőmű is részt vesz a országos tercier szabályozásban, azaz nap közben, amikor a naperőművek sok energiát termelnek, az erőművet a rendszerirányító kis mértékben visszaterhelheti. Mivel az erőmű teljesítmény-elosztó rendszerét is a SCADANET fejlesztette, ebbe került belefejlesztésre a tercier szabályozás is. Én ebben egy nagyon kicsi, de annál romantikusabb részfeladattal vettem részt: én szólaltatom meg az erőművi irányítóközpont dudáját, ha leterhelési parancs jön a MAVIR-tól. Ráadásul ezt a feladatot kivételesen Borland C programnyelven kellett megoldani.
• A Paksi Atomerőmű digitális rendszereit egy központi órahálózat szinkronizálja össze. Ez a hálózat is régi és elavult már, ennek rekonstrukciójában is részt vesz a cégem a tervezéstől a fejlesztésen keresztül a kivitelezésig. Az én részfeladatom ebben a témában egy időprotokoll-konverziót végző PLC programozása volt.
• Az új archiváló, adatgyűjtő és felügyeleti számítógépünket a vízmű után a turbinaszabályozó-rekonstrukcióban is bevetjük. Ennek még csak a tervezési és fejlesztési szakaszában vagyunk, egy évekig tartó projektről van szó.

Kis összefoglalómból láthatjátok, hogy nem telt unalmasan az elmúlt öt év, és feladat van még bőven, hiszen a Paksi Atomerőmű tervezett üzemidő-hosszabbításához sok főberendezés és a hozzájuk kapcsolódó irányítástechnika rekonstrukciójára szükség lesz. A 10 éves évfordulón majd megint posztolok.

Forrás: Fredrik Jonsson AI-művész FB-oldala