Parlament

Parlament

2017. augusztus 3., csütörtök

Szubjektív gondolatok a vizes VB-ről

A magyar kormány meghirdetett programja, hogy a hazai tőkés osztályt meg kell erősíteni és előnyben kell részesíteni a külföldi monopóliumokkal szemben. Ez vissza-vissza térő paradigmája a magyar gazdaságpolitikának, mert sajnálatos módon Magyarország és benne a magyar magánvállalkozók tőkeszegények, ezzel szemben a nyugati monopóliumok tőkeerősek. Már a kiegyezés utáni fél évszázados nagy gazdasági fellendülés is főleg nyugati tőkével történt, de hasonló volt a forgatókönyv az 1990-es rendszerváltás után is. A krónikus tőkehiány a magyar gazdaság rákfenéje. Hogy aztán a külföldi tőke hogyan kerül be hazánkba, működő tőke vagy finánctőke formájában, az teljesen mindegy.
Az Orbán-kormány a magyar vállalkozókat a monopóliumokra kivetett különadókkal és a baráti oligarchák nyílt vagy bújtatott támogatásával próbálja segíteni. Az így kialakuló oligarchiára az alábbiak jellemzők:

  • A kormánnyal lojális, a kormányzó pártokat anyagilag támogatja;
  • Az állami közbeszerzéseket általában kormányzati hátszéllel nyeri el, igazi versenyhelyzetben alulmaradna;
  • A magánmédia megszerzésével támogatja a kormánypropagandát. Éppen a napokban lett Andy Vajnáé három megyei napilap, Mészáros Lőrincé pedig az egyetlen országos rádiófrekvencia, az egykori Class FM, ezzel immár döntővé vált a fideszes médiafölény mind a nyomtatott sajtóban, mind pedig a sugárzott médiában.
  • Ha lehet, közbeszerzések nélkül jut jelentős állami megrendeléshez.
Ez az utóbbi pont, vagyis a közbeszerzés nélküli állami megbízás az, ami kapcsolódik posztom témájához, vagyis a 2017-es FINA világbajnoksághoz. 2013-ban a FINA Magyarországnak ítélte a 2021-es junior úszó világbajnokság megrendezését, hazánk és a Magyar Úszószövetség hozzá is látott a szervezéshez. 2015-ben azonban Mexikó jelezte, hogy mégsem rendezi meg a 2017-es felnőtt vizes világ bajnokságot annak magas költségei miatt. Ekkor Magyarország egy gáláns gesztussal bejelentkezett ennek a világbajnokságnak a megrendelésére. A kormányzati narratíva szerint ez egy igen bátor cselekedett volt. Valójában azonban megütötték a lottó-főnyereményt: az igen szoros határidő miatt gyakorlatilag az összes kapcsolódó beruházásnál el lehetett tekinteni a szabályos közbeszerzési eljárás lefolytatásától, így szinte minden létesítményt és kapcsolódó infrastruktúrát a kormányközeli vállalkozók építhették meg. Paradicsomi állapot a haveri oligarchiának.
A közbeszerzések megkerülése azokra a beruházásokra is vonatkozott, melyek csak közvetett módon kapcsolódtak a vizes világbajnoksághoz, sőt, ezek közül volt, ami el sem készült a VB-re (pl. Margit-szigeti Kaszinó), vagy pont a vizes VB ideje alatt nem lehetett használni (pl. az újpesti kerékpárút). Bár a Duna Aréna grandiózus látványterve a rajzasztalon maradt, a szerényebb kinézetű épület az eredetileg tervezett többszörösébe került.
És ahol ennyire nem számít a pénz, hisz úgyis jó zsebekbe kerül az adóforint, ott természetesen a szervezés tényleg hibátlan lesz, és ezt tárgyilagosan el kell ismerni. A Vajdahunyad várnál felépített szinkronúszó medence és a Duna-parton felállított óriás műugró torony (több mint három milliárdért) tényleg telitalálat volt, szemünk-szánk elállt a csodálkozástól.
Petra és nővérem unokái, Luca és Eszer voltak a szinkronúszás szabad kombináció döntőjén, és nagyon tetszett nekik, bár kaptak a nyakukba egy kis trópusi esőt is.
A lányok a VB egyik kabala-figurájával, Lalival
A megnyitó technikailag tetszett (vízi színpad, a Vár fényfestése, lézervetítés vízfüggönyre, világító drónokból kialakított égi alakzat), az Experidance jó volt, mint mindig, de volt egy-két provinciális rész, például a "Wágyom egy nőőő utáááán" nagyon nem kellett volna. A záróünnepség koncepciója tetszett, de a zene monoton volt, a produkció pedig vontatott.
Úszóink hozták a szokásos 8-10 érmet (ennek felét már két év óta rendre Hosszú Katinka szállítja), vannak fiatal reménységek, úgyhogy azt gondolhatnánk, hogy minden rendben a Magyar Úszószövetség háza táján, pedig nem így van. A Hosszú Katinkához köthető új hullám már a riói olimpia előtt megpuccsolta Kiss László szövetségi kapitányt, majd az olimpia után annak utódját, a legendás Hargitay Andrást. Lemondatták az elnököt, Gyárfást Tamást, aki egyébként a 2017-es VB szervezésének a lokomotívja volt, és helyére azt a Bienerth Gusztávot ültették, akit pont most, a VB után próbálnak elmozdítani. Csak kapkodom a fejem, nem látom pontosan, kik mozgatják a szálakat és mire megy ki a játék ebben a magyar sikersportágban.
Szerencsére mind a női (5. hely), mind a férfi (ezüstérem) vízilabda továbbra is ott van a világ élvonalában, és a szövetségen belül és lényegesen nyugodtabb a hangulat, mint az úszóknál.
Hajrá Magyarország!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése