Izraeli utazás 5. nap: Tel Aviv - Jaffa

Bármilyen rövid időre is jön az ember Izraelbe, nem teheti meg, hogy nem megy ki a tengerhez. Amikor 1990-ben nászúton jártunk az országban, mind a négy jelentős vízben fürödtünk: A Földközi-tengerben, a Vörös-tengerben, a Holt-tengerben és a Genezáreti-tóban. Idén csak az Ein Bokek vízeséseiben pancsoltunk, ezért elhatároztuk, hogy az utolsó nap - a riasztó medúzahelyzet ellenére - kilátogatunk a Földközi-tengerhez.
Hozzánk legközelebb Rishon Lezion-nál lehetett volna kimenni a beach-re, de Orsi azt javasolta, inkább menjünk Jaffára, ott az öreg kikötő mellett van ingyen parkoló. Adva van a kikötői romantika és 500 m gyaloglással már elérhetjük a Tel Aviv-i beach déli szakaszát, ahol ha van kedvünk, megmártózhatunk.
Jaffára előző két izraeli utunk alkalmával is ellátogattunk, mert megkapó a világ egyik legrégebbi kikötőjének multikulturális hangulata.

Kati egy rozsdásodó halászhajónál

Furcsa kettősség az 1950 óta egy várost alkotó Tel Aviv-Jaffa: utóbbi 3500 éve létezik, a Mediterráneum egyik legrégebbi kikötője, előbbi pedig egy alig több mint száz éve létező város. Jaffában tették partra Salamon király első Templomának nagy bronzkapuját, itt léptek a szent földre a kereszteslovagok és itt kezdtek letelepedni a 19. század végén az első alijázók, visszatelepülő zsidók.
1906-ban egy algériai bevándorló határozta el, hogy a Jaffa falaitól északra fekvő dombságon telepszik le és kezd el gazdálkodni. 1909-ben már 60 telepes élt itt és 1910-ben nevet is adtak neki, a cionizmust megalapító magyar származású Herzl Tivadar Altneuland című művének nyomán "Tavaszi domboknak", Tel Aviv-nak nevezték. 1920-ban már több mint 2000-en lakták, de rá öt évre már 34000-en, és a növekedés megállíthatatlan volt. Ekkor már komoly városfejlesztési terveken is gondolkodni kellett, a '30-as évek városépítési tevékenységének eredménye az ún. Fehér Város városrész, mely 2-3 emeletes Bauhaus-stílusú épületekből áll, és jelenleg a Világörökség védelmét élvezi. (A városrész arculatának kialakításában fontos szerepet játszott egy magyar származású építész, Kaufmann Oszkár is). Tel Aviv elmúlt 20 évben történt rohamos átalakulásáról már a 3 évvel ezelőtti posztomban is írtam.
A jaffai romantikáról meséljenek a fényképek:

Muszlim és keresztény

Rozsdaövezet

Művésznegyed

Virágos

A régi Jaffából a Tel Aviv-i felhőkarcolók látványa ugyanúgy megdöbbentő volt, mint három éve. Sétáltunk a parti sétányon, lementünk a homokos partra, de csak combig mentünk be a medúzás tengerbe, inkább csak napoztunk, kagylókat gyűjtöttünk.

Várt még ránk egy idős rokon, Zoli meglátogatása Ramat Ganban. Zolinak egy hónapja halt meg a felesége, Lea, akit mi is jól ismertünk, mert '90-ben náluk laktunk, de három éve is meglátogattuk őket.
Ramat Gan eredetileg egy Tel Aviv-tól nyugatra létesült mosav (faluközösség) volt, mára már egybe nőtt a nagyvárossal, bár erre a városrészre még rá lehet ismerni 27 évvel ezelőtti emlékeink alapján.

Vendégségben Zolinál

A szállásunkra visszaérve épp hogy csak felfrissülni volt időnk, indultunk a frissen avatott pilóta tiszteletére rendezett kerti partiba, amit a fiú nagynénjénél tartottak. Odaérkezve megtudtuk, hogy a helybéli újság is cikket írt a srácról, mint a város hőséről Szárnyakat kapott címmel, akinek visszatelepülőként sikerült megszereznie a szárnyakat. A cikkben azt is írják, hogy az igazi hős a barátnő (vagyis a mi Orsi lányunk) aki hazáját elhagyva követte szerelmét Izraelbe, és az ő támogatása nélkül sohasem sikerült volna elvégeznie a pilótaképzést.

Íme a cikk, aki tud héberül, silabizáljon (jobbról balra)

Persze az ünnepeltre és barátaira (köztük a mi lányunkra) még várni kellett, mert a napot egy tengerparti bulizós helyen töltötték. Addig is elfoglaltuk magunkat az igazi mediterrán terülj-terülj-asztalkával: marha-steak és bárányborda, csirke, hamburgerhús különféle pitákkal, olajbogyókkal, zöldségekkel, humusszal (csicseriborsó-krém) és tahinivel (szezámmag-krém).
A fiatalok megérkezése után voltak beszédek, amik után szem nem maradt szárazon, köszöntések és ajándékozás. Orsi frissen avatott pilóta-szerelme tőlünk egy a legendás Vörös Báró vadászpilótát ábrázoló egyedi, sorszámozott söröskriglit kapott, ónkupakján egy kétfedeles veterán repülőgéppel.

Együtt az ünneplő társaság

Megint csak éjfél után kerültünk ágyba. Másnapra hagytuk a csomagolást, de sietni kellett a repülőtérre, mert még az autót is le kellet adni teletankolt állapotban. Szegény Orsi hullafáradtan búcsúzott el tőlünk a repülőtéren, és már rohant is egy barátnőjéhez tanulni, mert másnap és a rákövetkező napon is volt egy-egy vizsgája.
Hát így telt a Pál család 2017-es Izraeli utazása.