Hajnali fél háromkor keltünk, hogy négyre kiérjünk a repülőtérre a hatkor induló Tel Aviv-i járathoz.
Ben Gurion repülőtér az ablakból |
Utána együtt autóztunk át a negyedórányira lévő Gederára, ahol a fiú nagyszülei laknak.
Lányaim, a háttérben Orsi autója |
Valahol Bét Semes környékén megálltunk, és Jerách, a fiú apja arról mesélt, hogy ezen a vidéken adományozta Kánaán földjét Jákob a 12 fiának, ez volt a zsidó honfoglalás.
Jerách bibliaórát tart |
Ezután megérkeztünk egy keresztény kegyhelyre, Ein Karem-be. Ezt a kis városkát szokták Jeruzsálem Szentendréjének is nevezni. Ezen a helyen került sor a Vizitációra, amikor a Jézussal várandós Mária meglátogatta unokatestvérét, a Keresztelő Szent Jánossal mindenórás Erzsébetet. Ezt az eseményt ünneplik a keresztények július 2-án, Sarlós Boldogasszony ünnepén. Jerách figyelmességére jellemző, hogy keresztény helyekre is elvitt minket.
Mária a városba érve egy forrásnál megpihent, ezt azóta Mária kútjának nevezik.
Orsi Mária kútjánál |
A Magnificat magyarul (katt a nagyobb képért) |
Bori a Magnificat-feliratok előtt |
Piacozás után falafelt ettünk laffába (laposra sütött pitába) csavarva, majd az óváros Sion-kapuja (Cion-kapu) felé vettük az irányt. Itt este hat után ingyen lehet parkolni, már ha van parkolóhely, fél órát cirkált a három autó, míg végre mind leparkoltunk. A kapun kívül szintén fontos emlékhelyek vannak: itt található az Elszenderedés Temploma, Mária halálának helyszíne, melyről már írtam egy korábbi posztomban. De itt van Dávid király sírja, valamint az Utolsó Vacsora terme is.
Jézus földi életének utolsó húsvéti vacsoráját egy szálláshelyen ünnepelte egy nagy, étkezésre berendezett helyiségben, amely valójában a keresztes lovagok által visszaépített gótikus terem.
A Sion-kapun léptünk be az óvárosba. A bazár ilyenkor már zárva, de a Siratófalnál este is sokan vannak. A falnál ki-ki a maga módján beszélte meg az Örökkévalóval ügyes-bajos dolgait.
Esti Jeruzsálem az óvárosból |
Este csendes az utca |
Esti Siratófal |
A Siratófal 50 évvel ezelőtti visszatéréséről szintén írtam egy nem túl régi posztomban.
Jeruzsálemből már a soksávos, alagutakkal szabdalt 1-es úton hajtottunk vissza szálláshelyünkre, és valamikor fél egy körül kerültünk ágyba, hogy a szoba négy sarkának megszámolása után ájulásszerű álomba zuhanjunk.
(folyt. köv.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése