BÚÉK 2016!

Kedves, hű olvasóim, és Ti is, akik csak véletlenül, a világháló kifürkészhetetlen akaratából tévedtek ide!
Pont ma öt éve írom a blogspot.hu oldalon a blogomat. Legelső bejegyzésemben a reménybeli olvasók köszöntésén túl Zámbó Jimmy, a Király értelmetlen halálán elmélkedtem. Igen, most van 15 annak, hogy máig tisztázatlan és számos konteónak teret adó módon főbe lőtte magát a magyar könnyűzene csillaga.
Ilyenkor vissza szoktam gondolni az elmúlt esztendőre. Két temetésen és egy esküvőn voltam, örültem volna, ha fordítva történik. Húsvét előtt egy idős rokonunk, májusban pedig egy idős volt kollégám (és két nap múlva a felesége) hagyott itt minket. Júliusban nagyobbik unokahúgom esküvőjére voltunk hivatalosak.

Szántó Eszter és Boda Géza esküvőjén

De nézzük a történéseket kronológiai sorrendben:
Januárban még csak háborogtam az útdíj-rendeleten és a vasárnapi boltbezáráson, februárban ez a háborgás egy dalban öltött testet, megszületett a TESCO-dal.

A TESCO-dal éneklése közben

A dalocska nem várt népszerűségre tett szert: már több mint 600 ezren látták a YouTube-on, a Facebook-on is terjedt. A dalnak köszönhetően nem csak újságírók, de politikusok is megkerestek, így pl. Bokros Lajos. Csak mellesleg jegyzem meg, hogy a tegnapi szilveszteri bulin élőben is elő kellett adnom :).
Még próbálkoztam néhány politikai dallal, ezek közül a Kerítés-dal lett még viszonylag ismert, tizenötezren látták a YouTube-on és hatvanötezren a Facebook-on (az Egymillióan a sajtószabadságért csoport jóvoltából), így már ennek is 80 ezernél jár a nézettsége.
Márciusban megvolt a hagyományos geocaching-teljesítménytúra, melyre Bori kísért el. A geocaching-gel idén újabb rekordokat sikerült elérnünk: végre sikerült begyűjtenem egy piros 1-est, azaz először megtalálni egy rejtést. Az ausztriai Schafbergen lévő láda megtalálásával nemcsak első ausztriai ládánkat találtuk meg, de egyben ez volt legnyugatibb és legmagasabb (1759 m) találatunk is, ráadásul 2015-ben csak mi találtuk meg a ládát. Az apám falujában, Balkányban lévő mamutfenyőhöz édesanyámat is elvittük. Ez a fa lett az Év fája versenyben a második. Érdekességképpen: az első helyezett egy bátaszéki öreg tölgy lett. Apám Bátaszéken töltötte a gyermekkorát.

Katival 700. találatunknál, a karácsonyi geoláda helyszínén

Éppen tegnap, az év utolsó napján találtuk meg 700. ládánkat a karácsonyi geoláda megkeresésével.
Májusban a cégünk költözni volt kénytelen. Az ingatlanpiac fellendülése miatt bérbeadónk már nem tudott ellenállni egy ajánlatnak, és eladta fejünk felől az irodát. Szerencsére a Budaörsi Repülőtér mellett a korábbinál is jobb körülmények közé kerültünk, ráadásul ablakunkból nap mint nap gyönyörűséges veterán gépek röptének lehetünk tanúi.

Kilátás irodám ablakából

Júniusban 25. házassági évfordulónk kapcsán a természet egyik csodájának, a tiszavirágzásnak lehettünk tanúi Katival. A tünemény nemcsak látványával, de filozófiai mélységével is lenyűgözött minket: csak a szerelem számít és semmi más.

Kérész a vízen

Nagy élmény volt, hogy Orsi augusztusban két hétre hazalátogatott, és közös családi nyaralásra mehettünk Ausztriába.

Lányaim az ausztriai Melkben

Orsit felvették a Jeruzsálemi Héber Egyetemre, így két év előkészítés után végre megkezdhette tanulmányait vendéglátás-turizmus szakon.
Októberben, Göncz Árpád halála után magánnyomozásba kezdtem egy köztéri szobor, A forradalom lángja hollétét illetően, és kutatásom eredményét az Ötvenhatos Emlékbizottság tudomására hoztam, amivel elég széles körben foglalkozott a sajtó.

Mécs Imre, felesége és barátaik a Kossuth téren október 23-án

Az adventi időszak legmeghittebb pillanatai azok voltak, amikor együtt volt a család, Orsi sajnos csak lélekben meg a napi Skype-kapcsolatokban. Itt egy fotó a mézeskalács-készítésről:

Bori és Petra mézeskalácsot készít

Ezúttal is kevesebb könyvet sikerült elolvasnom, mint terveztem, kb. kéthavonta olvastam ki egy könyvet, ráadásul ennek csak a fele volt szépirodalom. Időrendi sorrendben: Németh Miklós: Mert ez az ország érdeke, Ungváry Rudolf: A láthatatlan valóság, Borbély Szilárd: Nincstelenek, Péterfy Gergely: A kitömött barbár, Kocsis. G. István: Tesla, Tomás Sedlacek: A jó és a rossz közgazdaságtana, Závada Pál: A fényképész utókora. Jelenleg két könyvet is olvasok: még december elején elkezdtem David Grossman A világ végére című regényét és karácsonyra megkaptam Gárdos Pétertől a Hajnali lázat. Ezekről majd beszámolok, ha kiolvastam őket.
Katinak, illetve a Pénzverő közönségszervezőjének köszönhetően örvendetesen sok színházi előadásnak lehettünk részesei: Joel Pommerat: A két Korea újraegyesítése, Artur Schnitzler: A Bernhardi-ügy, Hanoch Levin: Az élet, mint olyan, Webber: Macskák, Bernard Slade: Jutalomjáték, a Grease a SYMA-csarnokban, Borbély Szilárd: Az olaszliszkai, Ma este megbukunk a Játékszínben, Kulka János estje a Kongresszusi Központban, Hindi Brooks: romance.com a Rózsavölgyi Szalonban, valamint a Játékkészítő és a Csík-koncert a SYMA-ban.
Sok filmet töltöttünk le a sötét oldalról, de a Saul fiára, a Bazi nagy francia lagzikra és a Star Wars Az ébredő erőre jegyet váltottunk. Remélem a magyar film idén minimum Oscar-jelölt lesz, de talán...(csitt, nem elpénecolni). Magyar filmek közül még tetszett nekünk a Liza, a rókatündér is, és a könyv elolvasása után a Hajnali lázat is szándékunkban áll megnézni.
Végezetül álljon itt hagyományos újévköszöntő versünk, melyet a közösségi médiában a Facebook-on és a Viber-en már megosztottam, sokaknak elküldtem SMS-ben is. Az összes köszöntő versünk egyben itt olvasható.

Tán unod már az újévi jókívánság-özönt,

A Pál család most mégis új versikével köszönt:

Minden gondot, bút, bánatot az óévben hagyjál,

Szilveszterkor barátokkal gondtalan vigadjál!

Lencséből és sült malacból ma még bátran egyél,

De az újévi fogyásra fogadalmat tegyél!

Örömben és egészségben legyen részed bőven,

Minden terved sikerüljön az új esztendőben!