- Kronológia - időszámítással foglalkozó tudomány
- Heraldika - címertan
- Genealógia - családfa-kutatás
- Inszigniológia - uralkodói felségjelvények
- Epigráfia - feliratokkal foglalkozó tudomány
Az első:
Kétoldalt búzakoszorúval egybefogott, kerek világoskék mezőben kalapács és búzakalász; a mező felső részén a mezőre sugarakat bocsátó ötágú vörös csillag, alján redőzött piros-fehér-zöld színű szalag.
A második:
Hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.
Az első az 1949. évi XX. törvényből, vagyis a Magyar Alkotmányból idézi az ún. Rákosi-címer leírását. A második idézet Magyarország Alaptörvényéből van, melyből birtoklok egy nevemre dedikált példányt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy annak idején még édesapám járult az Alaptörvény Asztalához, hogy igényeljen magának egy házelnöki dedikációval ellátott példányt, ezt örököltem meg tőle, és mivel azonos nevet viselünk, mindenkinek úgy mesélem, hogy nevemre szól az ajánlás.
Tény viszont, hogy a heraldika szigorú szabályait tekintve egyik címer sem előírásos, mindegyik megsért valamilyen régi címertani szabályt. Mivel például szín nem lehet szín mellett, fém pedig fém mellett, nem lehetne vörös mezőben zöld hármas halom, arany koronából pedig nem emelkedhetne ki ezüst kettős kereszt.
Viszont az elmúlt 70 évben hazánknak négy hivatalos címere volt, és numizmatikai ritkaság, igazi hungarikum, hogy mind a néggyel kiadták ugyanazt a 100 forintos címletű bankjegyet:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése