Szülinapom, ballagások, Paks

57 éves lettem, ez az életkor arról híres, hogy az évekre lebontott demográfiai korfán mi, 57 évesek vagyunk a legtöbben, mi adjuk Magyarország legnépesebb generációját. Ennek igen egyszerű a magyarázata: mi vagyunk az utolsó Ratkó-évfolyam, az előttünk lévők is sokan voltak, de már halnak kifele.
Köszöntésem egyelőre szűk családi körben történt meg, majd a jövő hét végén lesz Bori születésnapjával összevont családi szülinap. Ajándékaim már egy ideje a kulináris élvezetek körül forognak, idén kapszulás kávéfőzőt és különféle fííííínom, aromás kávékat kaptam.
Az igazi családi esemény legeslegközépsőbb lányom és Mimi unokahúgom ballagása. Már évek óta tudjuk, hogy egyazon évben ballagnak, paráztunk is, hogy nehogy egyszerre legyen. Szerencsére Orsinak pénteken, Miminek szombaton volt a nagy esemény, alkalom a családi összejövetelre.

Orsi

Mimi

 Orsira nagyon büszkék voltunk, mert a 12. b. osztály nevében egy osztálytársával együtt ő mondta a búcsúzót, másrészt akárcsak Bori három évvel ezelőtt, ő is kapott Szilágyi-plakettet, ami csak a legkiemelkedőbb tanulóknak jár. Az eseménynek kicsit bezavart a kiadós májusi eső, a Szilágyi Gimnáziumnak nincs olyan zárt helyisége , amely ennyi ember befogadására alkalmas lenne, ezért az aulában nyomorogva hallgattuk végig a rendezvényt, utána az egész család a Márványmenyasszonyban ünnepelt.
Sajnos Mimi ballagására nekem bekavart egy paksi üzembe helyezés, melyre tavaly is pont ebben az időszakban került sor, utána lehet nézni. Mimit a rendezvény után a Kiskakukkban ünnepelte a család, szerencsére a végére pont befutottam, tudtam egy puszit nyomni az ünnepelt arcára.
Most egy kicsit olyan a lakásunk, mint egy virágbolt kirakata. Jövő héten Orsira az írásbeli érettségik várnak, jön Bori szülinapja és a családi összejövetel. Zajlik az élet...