Passuth László: Ravennában temették Rómát

Ki olvas manapság Passuthot?

• Akinek a felesége nagybátyjától ezelőtt 30 éve vagy 20 Passuth-kötetet örökölt.
• Aki nyáron Ravennában járt, és érdekelte, miért is Ravennában van a Nyugat-Római Birodalom sírja.

Passuth a '60-as évek egyik legnépszerűbb lektűr-írója volt.Miközben a fanyalgó értelmiségiek közönséges ponyvaírónak tartották, aközben évente megjelenő új regényeit azonnal szétkapkodták, a könyvtárakban alig voltak fellelhetők könyvei, mert az összes példány ki volt kölcsönözve. Passuth vagy hat nyelven beszélt, tolmácsolt, fordított, szinte valamennyi kor történelmében éppúgy otthon volt, mint a régészetben. Pedig civilben banktisztviselő volt,.
Ez a regénye Nagy Theodorik gót király élettörténete. Theodorik Attila halála körüli években született a Balaton-környéki Fenékpusztán. A felbomló hun birodalom által behódoltatott barbár népek, gótok, szarmaták, gepidák Attila halála után portyázásból tartották fenn magukat. A Nyugat-Római Birodalom dekadenciája már megkezdődött, Róma városát, az Urbs-ot rendszeresen barbár hordák dúlták fel, Ravennában az árnyékcsászárok évente váltották egymást. Bizánc látszólag erős és hatalmas volt, de az északi határokat csak a barbár törzseknek juttatott segélyek és egymás elleni kijátszásuk árán tudta biztosítani. Theodorik gyermekkorában Bizánc "vendégszeretetét" élvezte, Zénó császár fiává fogadta, később - már királyként - kialkudta és Odoakert legyőzve kiharcolta, hogy Itáliát kormányozhassa. A VI. század első negyedében Theodorik 200 000 gót lándzsása biztosította a Pax Romana-t, Róma békéjét. Halála után Justinianus császár elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy leszámoljon a gót ariánus eretnekekkel Itáliában.
A regény úgy kezdődik, mintha Gárdonyi Láthatatlan emberének folytatása lenne: Priszkosz ismét útra kel Attila földjére, hogy a gót herceget magával vigye Konstantinápolyba. Közte és Theodorik között szoros emberi kapcsolat alakul ki, ezért is érdekes, hogy Priszkosz ugyanúgy szinte észrevétlenül tűnik el a regényben, mint ahogy csak 20 év múlva tudjuk meg, hogy a gót királynak felnőtt gyermekei vannak. Mintha az írógéppel írt kéziratot már nem lett volna kedve az írónak visszamenőleg módosítani, ha véletlenül kifelejtett valamit. Pedig a regény filológiailag hiteles és a korszakot nem ismerő érdeklődését is képes felkelteni.
A regény vége felé Theodorik árulás vádjával - nem alaptalanul - elfogatja Boethius tudóst, filozófust, és halálra ítéli. Boethius már a siralomházban fejezi be híres művét, a Filozófia vígasztalását. Magát az utolsó rómainak tartotta.
Ravenna a mozaikok városa volt már a gótok előtt, a gótok alatt és a gótok után is:

Ortodox keresztelő kápolna mozaikmennyezete az. V. század végéről

Ariánus keresztelő kápolna mozaikmennyezete a VI. század elejéről

Justinianus császárt ábrázoló mozaik a Szent Vitális Bazilikában a VI. század első feléből