Nem habozott, felhívta az IMF-et (szerencsére a számukat még nem törölte ki a mobiljából).
Igaz, hogy egy éve még rájuk csaptuk az ajtót és a meghirdetett szabadságharc jegyében értésükre adtuk, hogy nincs több keresnivalójuk hazánkban, hogy egy hete kiszivárgott, hogy inkább lemond a kormányfő, semhogy a Valutaalaphoz forduljon.
Oké, nem várom, hogy darócruhában, télvíz idején mezítláb éjszakázzon az IMF-székház előtt, de a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből lényegében azt tudhattuk meg, hogy eddig a Nagy Testvér szabadságharcot folytatott Óceánia ellen, de mostantól minden változatlanul megy tovább azzal az apró különbséggel, hogy Óceánia a szövetségesünk, Eurázsia viszont ádáz ellenségünk:
...jó eszköz lehet számunkra egy újfajta, már a saját érdekeink szerint berendezett gazdaságunkhoz igazított együttműködés az IMF-fel, amely a régivel szemben nem csökkenti, hanem növeli pénzügyi-gazdasági függetlenségünket. Az újfajta megállapodás ugyanis – szemben a régivel – nem növeli az államadósságot, mivel nem hitelfelvételről szól, voltaképp egy biztosítást kötünk, amely növeli a befektetői biztonságot Magyarországon...
Persze tudjuk, Orbán olyan, mind az egykori bűvész-zseni, Rodolfo volt: Csak a kezemet figyeljétek, mert csalok. Orbáni olvasatban: Csak a tetteimet figyeljétek, mert néha - khm - nem mondok teljesen igazat.
Mindegy, lényeg, hogy végül megtette.
Eszembe jut Vámos Miklós története, aki egyszer összeveszett a kiadójával, azt mondta, hogy ide többé be nem teszi a lábát és rájuk csapta az ajtót. Csak a folyosón vette észre, hogy a táskáját a teremben felejtette...
Azért Szijjártó holnapi magyarázata egy vidám reggelt szerez majd nekem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése