Én szép okos kislányaim

Először jött el egy olyan félév-vége, hogy lányaim az állami oktatás mindhárom szintjén (általános iskola, középiskola, egyetem) képviseltetik magukat, ezért érdemes az eddigi tapasztalatokat - különösen a félévi értesítők ill. Bori vizsgaeredménye alapján - összegezni.
Petra ugyanúgy kezdte, ahogy testvérei annó: a szöveges értékelésben minden tárgyra "kiválóan teljesített", magatartásra és szorgalomra pedig "példás". Annak idején Borinál is csak másodikban kezdődött a "magatartásból bukó" időszak. Petránál csak az iskola első hónapjában tapasztaltunk némi motiválatlanságot, szerencsére ez aztán elmúlt. Csak így tovább, Petra!
Orsi igazi meglepetés. Kb. hetedikig rendszeresen kitűnő volt, aztán kezdtek becsúszni a négyesek, néha egy-egy hármas is. Már kezdtünk beletörődni ebbe az állapotba, erre puff neki, most megint kitűnő lett. Nahát!
Bori első vizsgaidőszakán legalább annyira izgultunk, mint ő maga. Végül is négyes fölötti vizsgaátlagot produkált, úgyhogy benne sem volt okunk csalódni. A komolyabb probléma az, hogy bár tetszik neki amit tanul, még mindig nem tudja igazán, mi lesz, ha nagy lesz.
A szülők mindig saját magukkal példálóznak, ha gyermekeik bizonyítványáról van szó. Nos, a közoktatás 12 évében mindössze egyszer voltam kitűnő: hatodik év végén. Az átlagom 4,5 körül mozgott.
Ugyanez érvényes az egyetemi éveim alatt elért átlagaimra is (ami alatt a vizsgajegyek és gyakorlati jegyek átlagát kell érteni), it is mindössze egyszer sikerült a 100 %, a harmadig év (hatodik szemeszter) végén. Szóval úgy tűnik, lányaimban igazi Pál-vér csordogál.