Ha

Két hete 96 éves korában elhunyt Máthé Erzsi, a Nemzet Színésze társaság legidősebb tagja, aki egyben az utolsó volt az alapítótagok közül, vagyis a kezdetektől, 2000-től volt tagja a jeles testületnek. Most 11-re fogyatkozott a testület létszáma, hamarosan új tagot választanak maguk közé, egy színésznőt (hagyomány szerint 6 nőből és 6 férfiből áll a testület).

Így a legidősebb Nemzet Színésze Bodrogi Gyula lett a maga 89 évével, aki 2007-ben, Darvas Iván halála után került beválasztásra. Tegnap vele láttunk egy színdarabot a Karinthy Színházban, a Nagymestert. Tulajdonképpen neki íródott a darab, egy színészóriás (alacsony termete óriási karaktert rejt) jutalomjátékául.

A cselekmény tulajdonképpen lényegtelen, egy hajdani nagy színész megkeseredetten él visszavonultan, de egy árvaházban nevelkedett fiatalember, a ház új gondnoka visszaadja az életkedvét. Tulajdonképpen már az a három perc megéri, amikor elénekli a Tanulj meg fiacskám komédiázni kezdetű dalt. A darab zenéjét Darvas Ferenc (a színpadi szerző Darvas Szilárd fia) állította össze régi kuplékból, operett- és filmdalokból, illetve saját szerzeményekből, és végig egyetlen zongora szólt. Bodrogi pedig tündökölt. Bodrogit utoljára 2011-ben láttuk színpadon játszani a Mici néni két élete című darabban Esztergályos Cecíliával.

De posztom címe némi magyarázatra szorul: Ha. A Ha... az angol viktoriánus irodalom gyöngyszeme, Rudyard Kipling költeménye, egy motiváló, bölcselkedő vers, talán kicsit hasonlít Vörösmarty Gondolatok a könyvtárban című verséhez. Magyarul Kosztolányi, Szabó Lőrinc, Devecseri fordításaiban ismert, és a vers egy részlete többször is elhangzik a darabban prózában és énekelve egyaránt (Kosztolányi Dezső fordításában):

"...ha álmodol – s nem zsarnokod az álmod,

gondolkodol – becsülöd a valót,

ha a Sikert, Kudarcot bátran állod,

ugy nézed őket, mint két rongy csalót,

ha elbírod, hogy igazad örökre

maszlag gyanánt használják a gazok,

s életműved, mi ott van összetörve,

silány anyagból építsék azok.

ha mind, amit csak nyertél, egy halomban,

van merszed egy kártyára tenni föl,

s ha vesztesz és elkezded újra, nyomban,

nem is beszélsz a veszteség felől..."

A vers egyik részlete a wimbledoni teniszstadion főbejárata fölött díszeleg: „ha a Sikert, Kudarcot bátran állod / s ugy nézed őket, mint két rongy csalót”. Tudni való, hogy Kipling Anglia első Nobel-díjas írója.

Eszembe jutott, hogy Ha... címmel volt egy angol film is, 1969-ben elnyerte az Aranypálmát, az angol új hullám gyöngyszeme az angol iskolarendszer abszurditásáról. A lázadó ifjak a film végén fegyvert ragadnak, és felgyújtják az iskolát. A filmet mind a mai napig a legjobb brit filmek között tartják számon. Kerestem, hogy találok-e összefüggést a film és a Kipling-vers. Közvetlen összefüggést nem találtam, de a film szereplői számára is motivációként szolgálhatott a költemény, melyről egy helyütt ezt olvastam: A "Ha..." című vers inspiráló, motiváló, és a "felnőtt" élet szabályait tartalmazza. Kipling 'Ha' című verse mottókat és maximákat tartalmaz az élethez, és a vers egyben a személyes integritás, a viselkedés és az önfejlesztés tervrajza is. A "Ha..." talán még ma is aktuálisabb, mint amikor Kipling írta, mint ethosz és személyes filozófia.

Bodrogi Gyula csodajátékán felül még ezt a filozófiai mondanivalót is szolgáltatta a tegnapi este.

Minden héten születésnap

Azért szeretem a leveles májust, mert szinte minden hétre esik egy születésnap, van mit ünnepelni. Ezúttal a születésnapok sora már április 29.-én megkezdődött egy, a baráti társaságunkhoz tartozó hölgy meglepetéspartijával, amiről már korábban posztoltam. Azért nem állom meg, hogy be ne tegyek egy fotót.

Rögtön másnap már a saját születésnapom előszele csapott meg az ajándékul kapott handpan-workshopon, hogy aztán három nap múlva végleg betöltsem a 67. évemet. Legkisebb és legnagyobb lányom "élőben" köszöntött, legközépsőbb csak az éteren keresztül unokám társaságában.

Bori szülinapja május 8.-ára esik, de május 7.-én Budapesten járt német barátja, Jonathan, és családi programként azt terveztük, hogy a MOL-torony tetejéről megnézzük a kilátást. Elővételben megvásároltuk a jegyet, de a toronynál közölték, hogy elromlott a lift, nem lehet felmenni, így maradt nekünk a SHO-Beach bárja és a Kopaszi-gát.

Másnap, Bori igazi szülinapjára Kati a Nagymező utcai Kalóz éttermet választotta, amitől én kicsit aggódtam, mert Bori nem igazán vevő a nagy adag húsokra.  De felesleges volt aggódnom, Borinak bejött a Karib-tenger milliője, és a kajára sem lehetett panaszunk.

A nagyobb család 13.-án, szombaton köszöntött engem, Borit, meg Kati unokatestvérét.

De nővérem is májusi, ráadásul kerek születésnapja volt, ő is májusban töltötte a 70-et. Érdekes, hogy határozottan vissza tudok emlékezni édesapám 70. születésnapjára 1991-ben, amit a szentendrei telken tartottunk, és egy altábornagy, Szücs Ferenc főzte bográcsban a körömpörköltet. Apósom 70. születésnapja két évvel később egy kínai étteremben volt (a '90-es évek elején a kínai éttermek még nem az olcsó gyorsétkeztetés szinonimái voltak, bár a Népszínház utcai Chinatown étterem a mai napig a menőbbek közé tartozik).

Nővérem születésnapját május 20.-ra a fiai szervezték, a miskolci Dűlő étteremben volt. Ezen is nagy család volt jelen, és érdekesen kezdődött, mert amikor megérkeztünk, az étterem vezetője közölte, hogy a következő napra, 21.-ére szól a foglalásunk. Szerencsére unokaöcsém megmutatta a visszaigazoló emailt, lett is utána nagy kapkodás, de kb. 45 perc késéssel el is kezdhettük az ünneplést.

A legkisebbek

Az ünnepelt és férje

Az ifjú hölgyek

Na, hát ezért szeretem én a májust.

Csak azért is Eurovíziós Dalfesztivál

Magyarország 2020-tól már nem indít versenydalt az Eurovíziós Dalfesztiválon, és nem is közvetíti azt. Lehet, hogy azért, mert a dalfesztivál pont velem egyidős és mindig születésnapom környékén bonyolítják, de a szívemhez nőtt. Korábban a dalfesztivált akkor is közvetítettük, amikor nem volt magyar induló, 1986 - 1997 között a nemrég elhunyt, fél tucat nyelven folyékonyan beszélő Vágó István volt a kommentátor. Szerencsére YouTube a barátunk, így továbbra is élőben követhetjük a dalfesztivált évről-évre.

Magyarország távolmaradásának a fesztiváltól lehetett volna legitim indoka az, hogy az évek során egyre csökkent a hazai nézettség, ezért anyagi okokból sem a részvétel, sem pedig a közvetítés nem éri meg. Helyette azonban olyasmiket mondanak, hogy a magyar értékrendtől egyre inkább eltér a fesztivál értékrendje, hogy nem a valódi tehetségek szerepelnek és érnek el jó helyezést.

Mondjuk ki nyíltan: a jelenlegi magyar kormányzat úgy fél a multikulturalizmustól, mint ördög a tömjénfüsttől.

A dalfesztivál lebonyolítási rendje az utóbbi tíz évre már állandósult: Az előző évi nyertes (amely hagyományosan az adott év lebonyolításáért is felel) valamint az öt erőnyerő ország selejtező nélkül jut a döntőbe. (Eredetileg a Big Five kifejezést afrikai vadászok használják az öt legnemesebb afrikai vadra, az oroszlánra, a leopárdra, az orrszarvúra, az elefántra és a kafferbivalyra. A magyar politikai élet Big Five-ja az az öt fideszes politikus, akik 1990 óta minden választáskor bejutnak a parlamentbe: Orbán Viktor, Kövér László, Kósa Lajos, Varga Mihály és Németh Zsolt. Az Eurovíziós Dalfesztivál öt alapító országa pedig Olaszország, Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Spanyolország.) A többi ország a döntő szombatját megelőző hét keddjén és csütörtökjén egy-egy elődöntőben mérettetik meg, ahonnan tízen-tízen jutnak tovább, így alakul ki a döntő 26-os mezőnye.

Külön érdekesség, hogy Ausztrália hosszú ideig csak távoli "csodálója" volt a fesztiválnak, 2015 óta azonban már résztvevője is. A pontozási rendszer is nagyjából végleges: a pontok felét az induló országok szakmai zsűrije, a másik felét pedig a közönségszavazatok alkotják. Idén újdonság volt, hogy a közönségszavazás lehetősége megnyílt a nem résztvevő országok számára is, egy közös "rest of the word" csoportot alkotva.

Az idei, Liverpoolban megrendezett dalfesztivál több szempontból is egyedi volt:

• A tavalyi dalversenyt Ukrajna nyerte (ebben komoly szerepet játszott a háborús áldozatnak kijáró szimpátia), de a háború miatt biztonsági kockázatot (és elviselhetetlen anyagi terhet) jelentett volna a kijevi rendezés, így a második helyezett UK vállalta magára a rendezést;
• A versenyt a svéd Loreen nyerte, ezzel Svédország két szempontból is beérte a '80-as, '90-es évek nagy favoritját, Írországot: az ír Johnny Logan után Loreen a második, akinek kétszer sikerült győznie a dalfesztiválon (előbbi 1980-ban és 1987-ben, utóbbi 2012-ben és 2023-ban), valamint Svédország hetedik győzelmével (1974-ben az ABBA-val nyitották a sort) utolérte Írországot, ennél több győzelme egyetlen más országnak sem volt az elmúlt 67 évben.

A Big Five tagjai hagyományosan betliznek a fesztiválon, Németország és az UK idén is a két utolsó helyet foglalták el. Ami viszont külön öröm számomra, hogy Izrael 3. helyezett lett Unicorn című dalával. A dal bemutatója pont márciusban volt Izraelben, amikor kinn voltunk unokalátogatóban. Az izraeliek hagyományosan jók, eddig négyszer nyertek, utoljára 2018-ban.

Még egy érdekesség, hogy idén az első két helyre Svédország és Finnország került, a NATO két új tagállama. Bocsánat, Svédország még csak várományos, mert mi, büszke magyarok még mindig csicskáztatjuk őket, mert egyes politikusaik "nem tanúsítanak kellő tiszteletet hazánk iránt". Hát így nem is fognak, amíg Törökországtól várjuk az engedélyt a tagság megszavazására.

Magyarországon továbbra is minden évben megrendezik a A Dal című dalversenyt, melynek keretében 2012 - 2019 között a magyar indulót választották ki. 2020 óta már nem kapja meg az eurovíziós indulás jogát a győztes magyar dal, pedig tavaly is és idén is Eurovízió-kompatibilis dalok nyertek.

Sajnos nagyon úgy tűnik, hogy Orbánnak kell buknia ahhoz, hogy újra visszatérhessünk a dalfesztiválra. Addig is maradok rajongó továbbra is.

Kerítések, kordonok

Amikor a miniszterelnökség a Karmelitába költözött, az ellenzéki újságírók szokásává vált, hogy a kormányülésre érkező minisztereket és államtitkárokat az épület előtt, a Színház utcában próbálták mikrofonvégre kapni. Márpedig a kormánypárti politikusok baromira nem szeretik, ha "kérdésekkel provokálják" őket.

Sokáig ugyanez volt a helyzet a Parlamentben is, de a házelnök hathatós intézkedése nyomán minimálisra csökkent a lehetősége, hogy egy újságíró politikust kérdezhessen a Tisztelt Házban.

Pedig régen milyen jó kis jelenetek zajlottak:

Valamit ki kellett találni a Karmelita előtti Színház utcára is. Kapóra jött a Honvéd Főparancsnokság épületének felújítása, ezért az egész utcát "építési területté" nyilvánították és körbekordonozták. Persze a dolog kicsit sántított, mert ha építési terület, akkor a miniszterelnök és a kormányülésre igyekvő miniszterek csak védőfelszerelésben (védősisak, vasalt bakancs stb.) léphetnének be a területre, az ott lévő őröknek is folyamatosan rohamsisakot kellene viselniük.

Valójában az építési területet egy valódi kerítés veszi körbe, míg az utcát csupán egy bontható kordon zárja le. Nosza, kapóra jött ez a helyzet Hadházy Ákosnak, úgy gondolta, amit szabad Jupiternek, azt talán neki is. Köztudott, hogy a 2006 őszi tüntetések miatt a Kossuth téren állandósult a teret lezáró kordon, melyet a Fidesz, élén Orbán Viktorral, 2007 februárjában egy gyors akcióval elbontott.

Hadházy sem volt rest, egy szép reggelen nekiállt elbontani a Karmelitát védő kordont, melyhez gyorsan csatlakoztak a felocsúdó momentumosok is. A kordont még aznap szépen visszaépítették, és ez a jelenet aztán hetente-kéthetente megismétlődött.

A múlt héten volt egy szintén havi rendszerességgel ismétlődő tanár-diák tüntetés, melynek a végén a demonstrálók kemény magja - főként diákok - felvonultak a Karmelita elé, és ők is nekiálltak kordont bontani. Csakhogy - komolyan véve, hogy valójában építési területet védő kordont bontanak - az igazi építési területre is betévedtek, és igazi kerítést is bontani kezdtek.

Ekkor a rendőrség már bekeményített, és könnygázt és gumibotot is bevetett a tüntetők ellen. Így most az ellenzék azt mondja, hogy a Fidesz szerint a 2007-es kordonbontás jogos polgári engedetlenség volt, a mostani pedig rongálás, a 2006-os redőrattak békés tüntetők elleni agresszív támadás volt, a mostani viszont a rendbontók elleni arányos fellépés.

Ki-ki döntse el ezt a vitát vérmérséklete szerint. Én úgy gondolom, hogy az ellenzéki pártok egy része, miközben identitását keresi, látványakciókba kezd az akkumulátorgyárak elleni tiltakozással vagy a kordonbontással. És anélkül, hogy magamat gyurcsányistának próbálnám beállítani, kétségtelen tény, hogy egyedül a DK próbál egy világos ellenzéki kormányzati alternatívát felmutatni, és látványosan távol tartja magát ezektől az akcióktól. Ami a kordonokat illeti, sajnos az utóbbi időben szerte a világon meg kell barátkoznunk velük.

Amikor 1978-ban Londonban jártam, természetes volt, hogy turistaként besétálhattam a Downing streetre, és megnézhettem a miniszterelnöki rezidenciát. Még a hagyománytisztelő angolok torkán is le lehetett nyomni, hogy a legendás utcát - ahol a miniszterelnökön kívül a pénzügyminiszter (a Kincstár Második Lordja) székel - le kell zárni a turisták elől, ezért 1989 óta vasrács áll az utca elején. Szerintem ugyanez lesz a helyzet a Színház utcával is, ahol a Karmelita mellett ott a Sándor Palota (most már hivatalosan is így kell hívni a Köztársasági Elnöki Hivatalt), vagyis egy utcában a két legmagasabb közjogi méltóság. A Honvéd Főparancsnokság felépülte után az utca valószínűleg mindkét végére szép vasrácsot fog kapni.

Gyerekkoromban még oda lehetett menni a Parlament oroszlánjához, ma már az egész épületet kordon veszi körül.

1960-ban nővéremmel

2014-ben

A Kossuth tér sem volt mindig olyan arisztokratikus, mint most, játszótér is volt ott, ovi után gyakran vittek oda játszani (mert a FM-ben volt az óvoda).

Kossuth téri játszótér 1960-ban (Forrás: Fortepan)

Ráadásul nem a Parlament az egyetlen épület Budapesten, amit kordonok és kerítések védenek. Az amerikai nagykövetség két utcát is lezárt, a Perczel Mór utcát és a Kiss Ernő utcát, pedig 30 évvel ezelőtt még a nagykövetséggel egy háztömbben lévő épületbe hordtam bölcsődébe Bori lányomat. A Honvédelmi Minisztérium is simán annektálta a Stollár Béla utca egy szakaszát.

Egyszóval, kedves barátaim, kezdjünk barátkozni a gondolattal, hogy a Karmelita és a Sándor Palota előtti Színház utca örökre lezárva marad.

Ébredés

Azon a péntek délelőttön, 1989. június 16.-án Levente feláldozott pár órát a következő vizsgájára való készülésből, hogy haverjaival a Hősök terére mehessen, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésére. A nemzeti színű kokárda alá gyászszalagot tűztek, így hallgatták a beszédeket, Vásárhelyi Miklóst, Rácz Sándort, Mécs Imrét, Zimányi Tibort, Király Bélát. Utoljára egy ismeretlen, kigombolt galléros, kissé borostás tüzes szemű ifjú lépett a mikrofonhoz.

"Mind a mai napig 1956 volt az utolsó esély arra, hogy nemzetünk a nyugati fejlődés útjára lépve gazdasági jólétet teremtsen. A ma vállunkra nehezedő csődtömeg egyenes következménye annak, hogy vérbe fojtották forradalmunkat, és visszakényszerítenek bennünket abba az ázsiai zsákutcába, amelyből most újra megpróbálunk kiutat találni. Valójában akkor, 1956-ban vették el tőlünk – mai fiataloktól – a jövőnket"

- Milyen jól beszél, ki ez a srác? - fagatta barátait.
- Van egy ifjúsági szervezet, a KISZ nagy ellenlábasa, teljesen alulról szerveződött, liberális gondolkodású fiatalokból áll, Fidesz a neve. Orbán Viktor az egyik alapítója.

Az ifjú tovább folytatta:

"Értetlenül állunk azelőtt, hogy a forradalmat és annak miniszterelnökét nemrég még kórusban gyalázók ma váratlanul ráébrednek, hogy ők Nagy Imre reformpolitikájának folytatói. Azt sem értjük, hogy azok a párt- és állami vezetők, akik elrendelték, hogy bennünket a forradalmat meghamisító tankönyvekből oktassanak, ma szinte tülekednek, hogy – mintegy szerencsehozó talizmánként – megérinthessék ezeket a koporsókat."

- Figyeljétek meg, egyszer még miniszterelnök lesz a srácból - mondta valaki a társaságból. Levente elképzelte. Nemrég látták barátaival a Vissza a jövőbe című filmet, arra gondolt, milyen jó lenne most 30 évvel előre utazni, csak pár percre, hogy megláthassa, milyen lesz az a szép új világ, Magyarország végre megint a nyugathoz fog tartozni, piacgazdaság lesz, parlamenti demokrácia, sajtószabadság... Álmodozás közben csak egy pillanatra nem figyelt és elvesztette az egyensúlyát. Szerencsétlenül pont a kordon rácsának esett, beütötte a fejét és elsötétült előtte a világ...

Csak világost látott, meg sötétet. Aztán megint világost, amiből egy emberi alak bontakozott ki, de sehogyan sem tudott ráfókuszálni, akárhogyan meresztgette a szemét. Aztán csak egy sikolyt meg kiabálást hallott: - Doktor úr, doktor úr, felébredt! Felébredt!

Egy kicsit újra elaludt, arra ébredt, hogy egy ágyban fekszik, és sokan vannak körülötte fehér köpenyben?
- Mire emlékszik? - kérdezte az egyik, valami orvosféle.

- Megtántorodtam a Hősök terén, kicsit beütöttem a fejemet, de már rendben vagyok.

- No, azért még nincs minden rendben...

- Doktor úr, nekem hétfőn vizsgám van pénzügyből.

Elég hosszú csend lett, meg egy kis duruzsolás a háttérben, csak egy-két szófoszlányt kapott el: "meg kéne neki mondani", "túl nagy sokk érné", "várjunk még egy kicsit". Újra elaludt.

Csak néhány nap múlva merték elmondani, hogy 34 évig kómában volt. Aztán egy tükröt is hoztak neki. Őszülő hajú középkorú férfi nézett rá vissza. Az nem lehet! 2023-at írunk? Lehet hogy csak vicc az egész, annyira vágyott rá, hogy 30 évvel előre ugorhasson a jövőbe, hogy most lázálom gyötri. A kórházi szobában egyre fókuszáltabban látott mindent. Lapos monitorok minden műszeren, digitális vérnyomásmérő, digitális lázmérő! Akkor mégiscsak a jövőben van. A kórterem nyitott ajtaján kilátott a folyosóra. A betegek furcsa lapos tárgyat szorítottak a fülükhöz, vagy csak meredten bámulták. Mi a fene lehet ez. Elhatározta, hogy kifaggatja a nővérkét, mert már nem bírja ezt a bizonytalanságot. Az ápolónő kedves fiatal lány volt, 1989-ben biztos randira hívta volna.

- Nővérke, tényleg 34 évig kómában voltam?

- Persze, és ez világcsúcs, az eddigi rekord 29 év volt, most ezzel van tele a világsajtó - csicseregte vidáman a nővér.

- És mi lett Magyarországgal, kimentek a ruszkik, többpárti demokrácia és szabad piacgazdaság van?

- Hát persze! - válaszolta unottan, még nem élt '89-ben, ő már ebbe született bele. - Tagja vagyunk a NATO-nak, meg az Európai Uniónak.

- És ki most a miniszterelnök? - kérdezte Levente kicsit félve.

- Orbán Viktornak hívják, már 13 éve ő vezeti az országot.

Ó, hát valóra vált, amiről ott, a Hősök terén csak álmodoztak! A nyugathoz tartozunk, egy energikus liberális politikus vezeti az országot! Bárcsak átélhette volna ezt a boldog 34 évet!

- Tudja mit, bekapcsolom magának a tévét - mondta a nővérke, látva Levente csodálkozását.

A tévé is egy nagy, fekete, vékony tárgy volt, széles, tűéles képpel. Tényleg a jövőben van!

Épp egy középkorú, őszes hajú kövér ember beszélt.

- Na, ő Orbán Viktor! - fuvolázta a nővérke.

Atyaisten, hogy megöregedett!- gondolta Levente, de aztán eszébe jutott az az arc, ami a tükörből nézett rá vissza. Most már kíváncsi lett, miről beszél a miniszterelnök.

"Köszöntöm a szabad világ védelmezőit Budapesten. Köszönjük meg, hogy itt együtt lehetünk. Grúzia kormányfőjétől meg lehet tanulni, hogyan lehet békében élni Oroszország mellett, övé ma a legértékesebb tudás." - hogy mi van, békében együtt élni a ruszkikkal??? - csodálkozott Levente.

"Jó szokás lett, hogy tavasszal Budapestre sereglik a konzervatív világ, bízom benne, hogy így lesz jövőre is. Miért van az, hogy Budapestre jön a CPAC? Mi nem vagyunk hatalmasak és félelmetesek, nincs nagy hadseregünk, és nem vagyunk különösen népesek sem. Ennek egyetlen oka van, hogy a mi hazánk fontos hely, mégpedig Magyarország egy inkubátor, ahol a jövő konzervatív politikáját kikisérletezik."  - Nálunk kísérletezik ki a jövő konzervatív politikáját??? - hüledezett Levente.

"Mi védekezünk a globális-progresszív elittel szemben, a szabad világ minden nemzetét megtámadták. Mindnyájan támadás alatt állunk Európában és Amerikában is. Ez a támadás nem gazdasági természetű, egy biológiai fegyverrel van dolgunk, ezt a vírust a progresszív-liberális laboratóriumban fejlesztették és a nemzetet támadja. Ez egy nemzetbomlasztó vírus."  - Ez tényleg Orbán? - kérdezte a nővérkétől?

"Brüsszel és Washington még a liberálisok kezén van, ezért tegyünk róla, hogy azt is elfoglaljuk!"

Levente megpróbált felkelni az ágyból, bár végtelenül gyengének érezte magát. Felült, feltápászkodott, hogy közelebb mehessen a tévéhez. Az infúziós állványba kapaszkodott, de elveszítette az egyensúlyát. Pontosan ugyanott ütötte be a fejét az ágykeretbe, ahol a Hősök terén.

Úgy érezte, sötét örvény húzza le. Mielőtt teljes elmerült volna, még látott egy kis pislákoló fényt a mély kút fenekén...

Hosszú hétvége sok zenével

Tulajdonképpen már pénteken, egy nem zenei eseménnyel, hanem a pápalátogatással kezdődtek a dolgok. Munkahelyemről hazafelé menet ki akartam cselezni a pápai konvojt, de végül is pont belefutottam. A Déli pályaudvari metrómegállótól hazafelé gyalogolva láttam, hogy már zárják le a Hegyalja utat, ezért kisétáltam bámészkodni. Háromnegyed óra múlva meg is jelent a konvoj, benne Ferenc pápa fehér, fekete tetejű négyajtós Fiat 500X gépkocsija, melynek anyósüléséről a nyitott ablakon keresztül integetett és osztott áldást a Szentatya. Tőlem 3 m-re haladt el, talán rám is szállt az áldásból.

A családi legendáriumban II. János Pál magyarországi látogatása is fontos helyet foglal el (ő 5 napot töltött hazánkban és vidéki városokba is ellátogatott). 1991 augusztus 17.-én a Várfok utcán haladt végig a pápai konvoj, akkor is a járdáról néztük Katival, és valamikor akkortájt fogant meg Bori, ezért azt szoktuk neki mondani, hogy pápai áldás kísérte a fogantatását.

Szombat délután egy születésnapi meglepetéspartira voltunk hivatalosak. Május 29.-e a tánc világnapja, ezért az ünneplés is a tánc jegyében telt. Először a Gaelic Thunder ír sztepptánc-csoport tartott nekünk bemutatót, majd táncházat, úgyhogy büszkén jelenthetem, hogy megtanultam az alaplépéseket, sőt az ír polka alapelemeit is! Utána az ünnepeltnek mi ünneplők tartottunk tánctörténeti bemutatót, elég viccesre sikeredett. És aztán tánc éjjel 1-ig, lagziban vagy szilveszterkor szoktam ilyen sokáig ropni. Petra barátai szokták a zenét szolgáltatni, van benne mindenféle műfaj a '70-es évek rockjától a '80-as évek diszkózenéjén keresztül a mulatós zenéken át egészen a mai toplistás slágerekig.

Vasárnap egy előszületésnapi "meglepetés" várt rám: egy handpan workshopra voltam hivatalos a Puretone jóvoltából. De mi is az a handpan? Leánykori nevén hangdrum, egy viszonylag fiatal ütős hangszer, valamikor az ezredforduló környékén fejlesztették ki a steelpan-ból, Trinidad és Tobago hagyományos ütős hangszeréből. Már az nagyon inspiráló, hogy napjainkban, a gépi zene korszakában is születnek új akusztikus hangszerek. A Pureton szimbiózisban működik egy magyar hangszergyárral, a MAG Instruments-szel, az ő hangszereikkel szerveznek tanfolyamokat és workshopokat. A "D kurd" hangolású (alapvetően D moll) hangszeren volt csoportos oktatás és örömzenélés, a három órás kurzus végén már három szólamban zenélt a csoport ritmus-szekcióra, dallam-szekcióra és akkord-szekcióra osztva. Íme a hangszer:

A csengés-bongás komoly meditatív révületbe juttat egy idő után, jó kis délután volt, lehet gondolkodni a folytatáson. Sajnos a legolcsóbb ilyen hangszer félmilliónál kezdődik.

Vasárnap este még Katival megnéztük Tarr Béla kultikus filmjét, a Werckmeister-harmóniákat. A film egyik szereplője, egy zenetudós a zongora hibás hangolásán füstölög. A zongora behangolásakor ugyanis olyan kompromisszumra törekedtek, hogy lehetőleg minden hangnemben tisztán szóljon. Az ősi billentyűs hangszerek hangolása olyan volt, hogy csak bizonyos hangnemekben lehetett rajtuk játszani, de abban a harmóniák tökéletes összecsengéssel szólaltak meg. A zongora behangolásakor azonban eltértek a tiszta hangolástól, és kialakították a jóltemperált hangolást (először Werckmeister, később Kirnberger), melynél már nem volt disszonáns egyetlen hangnem sem, de minden hangnemnek külön karaktere volt. Ezeket a karaktereket mutatja be Bach a Wohltemperiertes Klavier ciklusában. A mai zongorák viszont egyenletes hangolásúak: a logaritmikus skálán minden félhang egyenlő távolságra van egymástól, vagyis a 12 félhangból álló skálán az egymást követő hangok frekvenciájának hányadosa azonos (ez az arány 12.-ik gyök alatt a 2). Megnéztem, hogy az én digitális zongorám hányféleképpen hangolható be:

• Az alapbeállítás az egyenletes hangolás;
• Jóltemperált hangolásból Kirnberger, Werckmeister és Meantone választható;
• Tiszta hangolás is megadható, dúr vagy moll az alaphang megadásával;
• Arabic és pitagoraszi hangolás is van, utóbbi kiküszöböli a kvartok és kvintek diszharmóniáját.

Tarr Béla filmjében (és Krasznahorkai regényében, ami a forgatókönyv alapja) a Werckmeister-harmónia annak szimbóluma, hogy lemondunk a tiszta harmóniáról csak azért, hogy minden hangnem részesülhessen a disszonanciamentes hangzásból, így valójában minden hangnem egy picit hamis lesz.
"...ki mondana le „egy Beethoven, egy Mozart vagy egy Brahms” fölülmúlhatatlan életművéről csak azért, mert az ő zseniális darabjaik megszólaltatásakor a hangzás egy icike-picikét eltér az abszolút tisztaságtól. „Kicsire nem adunk!” – egyeztek meg ebben, noha akadt néhány bizonytalanabb fellegjáró, aki enyhítésképpen „kompromisszumról” mert fecsegni, a többség azonban ezt is lenéző mosollyal rögtön idézőjelbe rakta, és közel hajolván olvasójához, mintegy megsúgta neki, hogy a tiszta hangolás valójában csak egy ábránd..."

Hétfőn május 1., és ha május 1., akkor Tabán. Az első ingyenes tabáni rock-majális 1970-ben volt, ahol a KEX és a Mini játszottak. Baksa-Soós (KEX) 2021-ben, Török Ádám (Mini) pedig két hete halt meg. Török Ádámot még hallhattuk játszani tavaly augusztus 20.-án a Tabánban.

Török Ádám és a Mini 2022. augusztus 20.-án a Tabánban

1972-ben az LGT is bekapcsolódott és innentől 1987-ig meghatározó zenekara volt a tabáni majálisoknak. Presser könyvében azt olvastam, hogy utolsó koncertjükre rászervezett a SZETA (Szegényeket Támogató Alap, Solt Otília szervezete). Presserék szerették volna politikamentessé megtartani a tabáni majálist, mert féltek, hogy ez jogalap lesz a hatalom számára a rendezvény betiltására.

Amikor tegnap kisétáltunk a Tabánba, épp a Kétforintos dal ment Vikidál Gyula előadásában. Furcsa volt azt hallgatni, hogy "Nálam mindig két forint ez a dal", miközben 950 Ft volt a Borsodi, 1200 Ft pedig a sima lángos. Azért szeretem a tabáni koncerteket, mert most már tényleg csak öreg rockerek járnak oda, akik ilyenkor előveszik a bőrdzsekijüket és újra átélik fiatalságukat. Bár Deák Bill Gyula koncertjén már nem hajladoztak a fák a legendás blues-énekes hangerejétől, de a 3:20-as blues-t, a Felszarvazottak balladáját vagy a Kőbánya blues-t hibátlanul, a régi szép időket felidézve tolta. És Petra is velünk tartott ezen az estén.

2023. május 1.-én a Tabánban

Hát így telt ez a zenében gazdag hosszú hétvége.

A NER május elsejére kiadott jelszavai

 

Hagyományosan minden évben kiadják azokat a jelszavakat, melyeket a május elsejei felvonuláson a dolgozók skandálhatnak. Íme a NER 2023 május elsejére kiadott jelszavai:

• Békét mindenáron!
• Éljen és virágozzék a megbonthatatlan orosz-magyar barátság!
• Vesszen a háborúpárti dollárbaloldal!
• Szabadságot Budaházy Györgynek, a magyar nép hős fiának!
• A kiváló orosz földgáz minden pénzt megér!
• Le az elhibázott brüsszeli szankciókkal!
• Magas árakkal küzdünk a hanyatló nyugat ellen!
• Nem kérünk a Unió könyöradományából!
• Tanítani és gyógyítani hazafias kötelesség!
• Lombkoronasétányt minden falu határába!
• Éljen az Alaptörvény, Nemzeti Együttműködési Rendszerünk szilárd alapja.
• A közmédia a hiteles tájékoztatás egyetlen letéteményese.