Egy két évvel ezelőtti posztomban Orsi zsidósági igazolványának megszerzése körüli hercehurca kapcsán írtam a magyar zsidóság megosztottságáról, megemlítve, hogy Izrael állam jelenleg csak az EMIH igazolásait fogadja el. Ekkor megírtam, hogy a magyarországi EMIH-et a brooklyni székhelyű Chábád Lubavics haszid vallási irányzat hozta létre. Említést tettem ezzel kapcsolatban egy szintén a brooklyni Williamsburg kerületben élő ortodox vallási közösségről, a szatmári haszid zsidókról. Az ultrakonzervatív vallási közösséggel kapcsolatban nemcsak arról írtam, hogy Kelet-Magyarországon számos zarándokhelyet hoztak létre számukra, hanem beszéltem Deborah Feldmanról, aki maga is a közösség tagja volt, és nagyon regényes körülmények között sikerült kitörnie ebből a zárt világból.
Most megnéztük a Netflix Deborah Feldman regényéből készült minisorozatát, az Unorthodox-ot, amely A másik út címet kapta magyarul. A négyszer 50 percet két húzóban néztük végig, és szinte a saját zsigereinkben éreztük azt a kulturális sokkot, amely a film főhősét, Esthy-t éri Berlinben. Eleve érdekes volt, hogy a filmben vegyesen angolul és juddisül beszélnek. A jiddis eltorzított német sok saját szóval, Kati többé kevésbé értette is (a "balhé", a "meló", a "bóvli" mind jiddis jövevényszavak, a teljes listát itt megtaláljátok). A kelet-európai zsidóság megsemmisítésével a jiddis nyelv is eltűnt, ma már csak szórványban, zárt közösségekben beszélik anyanyelvként. Vejem nagyapja Munkácsról származik, magyarul, jiddisül, ukránul és héberül beszél, de a jiddissel jól elboldogul német nyelvterületen is, akárcsak a filmbéli Esthy.
Visszatérve a kulturális sokkra, ez a globalizált világban nap-mint-nap éri az embert, még csak ki sem kell tennie a lábát otthonról. Rendszeresen nézek német tévét, Petrának jár a német Bravo magazin. Németországban a szexualitással sokkal nyíltabban foglalkoznak, már Petra német kiadású nyelvkönyvében feltűnt, hogy amikor családról beszélnek, abba a hagyományos családokon túl beleértik a meleg párokat és patchwork-családokat (korábbi házasságból való és közös gyermekek egy családban). A német tévében rendszeresen megy vibrátor-reklám. De kulturális sokként éljük meg az iszlám világban a nők helyzetét, vagy azt, hogy valakit halálra ítélhetnek azért, mert annyira magasztalt egy vallási vezetőt, hogy ezzel már a próféta fölé helyezte őt.
Igen, a világ kulturálisan és vallásilag is sokszínű, és nemcsak a fundamentalista vallási vezetők, de a populista politikusok is ezt használják ki: Mi megvédünk téged, nálunk biztonságban vagy. A film főhősnőjét is ezzel próbálja unokatestvére visszacsábítani a közösségbe: Itt Berlinben veszélyben vagy, nem tudsz gondoskodni magadról, nálunk biztonság vár. (A szatmári zsidó közösségben a nők nem tanulhatnak, nem olvashatják a talmudot, egyetlen feladatuk a gyerekszülés és -nevelés, a háztartás vezetése).
Néha kínosan éreztük magunkat a film nézése közben, másodlagos szégyenérzés fogott el minket a hősnő szabad világban való csetlése-botlása közepette, de a főszereplő Shira Haas nagyon érzékenyen és empatikusan alakította a zárt világból érkező, de mindenre nyitott fiatalasszonyt. A mindössze 25 éves izraeli színésznő már elképesztően sok hazai és nemzetközi díjat söpört be. Akinek fontos a kulturális sokszínűség, akik hisznek abban, hogy a kultúrák keveredéséből nem szegényebben, hanem gazdagodva kerül ki mindenki, az feltétlenül nézze meg ezt a filmet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése