Vége a nagy csiki-csukinak

Vége a sörháborúnak, a felek békésen megegyeztek. Pedig már kezdett operettbe illő lenni a dolog.
A Svejkben említést tesznek a soproni sörgyár szép vörös téglás épületéről, hiszen már állt az első világháborúban is. Miért kellett ezt a patinás gyárat eladni a Heinekennek? Hazaárulásból? Megátalkodottságból? A válasz egyszerű. A Heineken vállalta a gyár korszerűsítését, és megtartotta a Soproni márkanevet. Magyar sör-e a Soproni? Szerintem igen, hiszen magyar embereket foglalkoztat, Magyarországnak fizet adót és magyarok isszák. A tulajdonos meg holland, történetesen egy multinacionális cég. Megtörtént ez édesipari gyárakkal, háztartás-vegyipari gyárakkal is. Mégsem kérdezzük, magyar-e a Pilótakeksz, a Mackósajt, a Vénusz étolaj vagy a Tomi mosópor.
Hasonló volt a helyzet a Csíki Sörrel is, hasonlóan vásárolta meg a Heineken a csíkszeredai Csíki Prémium sört, melyet Ciuc Premium néven forgalmaz. Egy kis csíkszentsimoni sörmanufaktúra viszont előrukkolt az igazi Csíki Sörrel. Mintha valaki előjönne az igazi Sopronival. Egyértelműen fenáll a bejegyzett védjegy megsértésének tényállása.
A székelyeket nem kell félteni, csavaros az észjárásuk. Jól tudták, hogy a Csiki Sör erős identitásképző termék, vagy ha még nem az, tegyük azzá. A székelyek - hasonlóan az anyaországbéli magyarokhoz - sohasem voltak nagy sörivók. Van egy székely mondás, melyet még az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Németh Zsolt is idézett a 2015-ös bálványosi szabadegyetemen: "A sör nem ital, az asszony nem ember, a medve nem játék." A Csiki Sör ezt a mondást is ki tudta fordítani, amikor termékének reklámfilmjében egy székely bunyózik egy medvével sörért.

Azon most ne akadjunk fel, hogy a verekedés egy-az-egyes koppintása egy másik reklámfilmnek, a John West Salmon lazac reklámjának.

Szóval volt itt minden, védjegy jogosulatlan használata, reklámfilm lekoppintása, minden, ami a székely góbéságba belefér. Küzdjön csak meg a csavaros eszű a holland medvével. Na de miért kellett ebbe a küzdelembe a magyar államnak beleállni? És miért pont a 120 éve használt vörös csillagot kellett betámadni? Egyszerű a válasz: mert ezzel három legyet ütöttek egy csapásra:

• Láthatta ország-világ, hogy mi mindenütt ott vagyunk, ahol külföldön bántják a magyart;
• Amúgy sem nagyon szeretjük a multikat, mert azok kiviszik a nyereséget az országból (persze azért örülünk a Mercedesnek meg az Audinak);
• Orbán Viktor a kommunizmus áldozatainak emléknapján azt találta mondani, hogy a kommunizmus bűneit nyugaton mentegetni próbálják (persze, közeledett a Putyin-látogatás, valahogyan elő kellett készíteni a népet). Ennek igazolására is kapóra jött a Heineken vörös csillaga.

Az még hagyján, hogy Lázár János és Semjén Zsolt teljesen komoly arccal adta elő, hogy a Heineken címkéjén a csillag önkényuralmi kultuszt valósít meg, és a hollandok "sörös-bérencek", de még azok a kormányközeli hírportálok is beálltak a kórusba, akik pár hónappal korábban tudományos cikkben magyarázták el, hogy mi a vörös csillag eredete a címkén.
Már tényleg mindenki azt hitte, hogy most aztán megint beleszaladunk egy orbitális pofonba, ha támadni kezdjük a Heineken védjegyét. Szerencsére a Heineken engedett (az óvodáskori "hülyével nem vitatkozom" illetve "okos enged" mondások jutottak eszembe), így valószínűleg vissza fogják vonni a már az Országgyűlés által tárgysorozatba vett, köznevetség tárgyát képező törvényjavaslatot.
Én meg nem tehettem egyebet, mint jó szokásomhoz híven ismét dalra fakadtam:

Ja, és még egy. Azt gondoltam, ha Csíki Sört iszom, miközben nézem a portugál-magyart, akkor jobban játszunk. Hát tévedtem.

(Csitt, hogy senki ne hallja: Nem kaptam Csíki Sört, ezért Borsodiból hamisítottam).