- Írtam róla egy vicces posztot;
- Írtam róla egy komoly posztot;
- Készítettem róla több coub-ot (végtelenített videót)
- Írtam róla több twitter-bejegyzést
Simicska Lajcsinak kinyílt a csipája, nicsak, a zsebében is kinyílt a bicskája!— Pál József (@paljozso) February 7, 2015
Álmomban Orbán Viktor voltam, és egy Simicska-fejet formáló tekegolyóval hirdetőoszlop-alakú tekebábukat próbáltam eltalálni.— Pál József (@paljozso) January 5, 2016
De vajon miért foglalkoztat ez a dolog engem annyira, hogy még így, két évvel a történelmi nap után is posztot írok róla. Ennek több oka is van, az egyik lélektani, a másik gazdaságpolitikai.
A lélektani okkal kezdem. Orbán Viktor számára nagyon fontosak a barátok, a régi harcostárak. Nem tudom, volt-e még olyan időszak Magyarországon, amikor a három legfőbb közjogi tisztet betöltő személy, a miniszterelnök, a köztársasági elnök és a házelnök kollégiumi szobatársak voltak. Kubában persze minden fontosabb posztot csak olyan megbízható "kamerád" láthatott el, aki már a Granma fedélzetén is együtt volt Fidel Castroval.
Emlékezzünk vissza, hogy mennyit fontolgatta Orbán, hogy javasolja-e Áder újrajelölését a köztársasági elnöki posztra, még Balog Zoltán neve is felmerült. Áder gyakran megakasztotta Orbán törvénygyárát, legutóbb a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt küldte tovább az Alkotmánybíróságnak, amely el is meszelte azt rendesen. Mégis a régi harcostárs, Áder felé hajlott a javaslattételnél.
A politikus magányos emberfajta. Tudomásul kell vennie, hogy a politika minden barátságot tönkretesz. Orbánt az elmúlt három évtizedben olyan elvbarátok hagyták el, mint a Fidesz-alapító Fodor Gábor vagy Molnár Péter, az ős-fideszes Ungár Klára, Hegedűs István, Szelényi Zsuzsa, Illés Zoltán. A 2002-ben megalakult polgári körök legfőbb csúcsszervében, a Szövetség a Nemzetért Polgári Körben még olyan tagtársak vették körül Orbánt, mint Malgot István, aki a 2006-os választások után lett renegát, Hende Csaba, akit tavaly menesztett a miniszterelnök, és Vona Gábor, aki ma a lakájmédia által nyugodtan lebuzizható első számú közellenség, a Jobbik elnöke.
De Simicska más volt. Ő Orbán legrégebbi barátja, már a középiskolában ismerték egymást, Simicska két évfolyammal feljebb járt. Együtt is katonáskodtak, és bár Simicska sohasem lépett be a Fideszbe, ő volt a párt gazdasági esze és motorja. A Fidesz kétszer nyolc évet töltött el ellenzékben. Hogy ez alatt az időszak alatt is folyhatott a pártépítés, a klientúra és a médiabirodalom kiépítése, annak nagy része Simicska Lajos pénzügyi támogatásának volt köszönhető, ami persze egyáltalán nem volt önzetlen: a második Orbán-kormány első négy évében Simicska emberei ezrével kerültek be fontos gazdasági funkciókba, Simicska cégei pedig több száz milliárd értékben nyertek el különféle közbeszerzéseket.
És ezzel már el is érkeztünk a gazdaságpolitikai okokhoz. A 2014-es választási győzelem után - sokak szerint elsősorban Habony Árpád titkos tanácsadó hatására - Orbán megkezdte a rugalmas elszakadást Simicskától, és új oligarchák tűntek fel a horizonton: Garancsi István, Mészáros Lőrinc és az újdonsült vej, Tiborcz István. Válaszul a zömében Simicska által működtetett jobboldali médiák (Hír TV, Lánchíd Rádió, Magyar Nemzet) kormánykritikus hangot kezdtek megütni. A G-napi eseményeket közvetlenül kiváltó ok az volt, hogy a Simicska-médiabirodalom kormányhű szerkesztői sorra kezdtek felmondani.
Hosszú évek után először nyilatkozott Simicska a rádióknak és újságoknak, és a miniszterelnököt kertelés nélkül legecizte. Emlékszem, hogy tobzódtak a napilapok abban, hogy címlapon írhatják le az addig tiltólistán levő négybetűs szót.
És hogy mi történt azóta? Simicska gazdasági birodalma megrokkant.
- Az eladdig szinte minden nagyobb állami beruházást (út és hídépítések) megnyerő KÖZGÉP azóta egyetlen pályázatot sem nyert. Ezt tartsátok eszetekben, amikor azt hangoztatják, hogy a magyar közbeszerzési pályázatok átláthatóak és részlehajlástól mentesek! Futó beruházásokat, pl az M4-es autópálya építését csak azért állíttattak le, hogy ne kelljen több pénzt fizetni Simicskának. Mondvacsinált okokra hivatkozva (pl. a Szása II munkahajó fedélzetének mérete) megpróbálták a KÖZGÉP-et minden további közbeszerzésből kizárni.
 |
| Az M4 felbemaradt része |
- A korábban Simicska által birtokolt hirdetési piac is baráti kezekbe került (Csetényi Csaba, Habony Árpád). Bohózatba illő jelenet volt tavaly januárban a fővárosi hirdetőoszlopok eltávolítása körül kialakult csetepaté.
 |
| Viszik Simicska hirdetőoszlopait |
- A Simicska-médiabirodalom egyik pillanatról a másikra ellenzéki lett. A Class FM-et az NMHH-nak sikerült elhallgattatnia, a Metropolt pedig kiszorította a Habonyhoz köthető Lokál, és e heti hír, hogy a Hír TV-től további munkatársak mentek el.
- Az ország korábbi egyik legnagyobb földbirtokosa sorra veszített a földpályázatokon az új oligarchákkal szemben.
G-nap előtt, G-nap után
Barátok voltunk harmincöt éven át
Jóban és rosszban,
Toltam a pénzem a pártodba, cimborám,
Kellett a bajban.
G-nap előtt, G-nap előtt
Dőlt a sok közpénz,
G-nap előtt, G-nap előtt
Te sem voltál fösvény
Hozzám.
Pályáztam buzgón, de nem nyert a KÖZGÉP már,
Elzárult a pénzcsap.
Berágtam és egy csúnya szót mondtam rád,
Eljött a G-nap.
G-nap után, G-nap után
Már nem vagy barátom,
G-nap után, G-nap után
Rossz ez, belátom
Már.
Tudom, az érzések a politikában kihűlnek,
Így volt és így is lesz,
Már nem örülök, hogy jól megy neked.
…
G-nap után, G-nap után
Már más úton járok,
G-nap után, G-nap után
Többé nem várok
Rád.
Nem várok rád.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése