Teleportáció márpedig létezik

Első teleportációs élményem 1965-ben volt, amikor Igor Kio, a híres orosz illuzionista a Fővárosi Nagycirkuszban vendégszerepelt (még a régi épületben, amit 1966-ban lebontottak, és 1971-ben nyitották meg a mostanit, de a Liget-projekt keretében ehelyett is egy újat építenek). Kio igazi csodákat vitt végbe a porondon, de engem az a két levegőben lógó kabin fogott meg leginkább, melyben egy férfi és egy nő volt, majd - csiribú-csiribá - helyet cseréltek. Teleportáció a szemem láttára! Igor Kio egyébként igen népszerű volt, rövid ideig még Brezsnyev lányának is a férje volt, tíz éve hunyt el.
Az amerikai Star Trek sorozatban az Enterprise személyzete természetesen teleportációval száll át egy másik űrhajóra vagy száll le egy bolygóra. A "Beam me up, Scotty!" ("Sugározz fel, Scotty!) elterjedt szállóige angol nyelvterületen mindazok körében, akik nézték a sorozatot.

Az Enterprise híres teleportáló helyisége

Klasszikus teleportációs horror A légy című film, mely 30 éve készült. Egy tudós (Jeff Goldblum) teleportációval kísérletezik, de a fülkébe egy légy is bekerül, melynek génállománya beépül az átsugárzott tudós génállományába, ezért egy plafonon rohangáló szörnyeteg válik belőle.

A légy híres teleporter-kabinja

De a '70-es évek híres rajzfilmsorozatában, A Mézga családban is fénypostával küldi a Köbüki a hipermodern cuccokat a jövőből.

"Küld fénypost"

Hogy honnan jutott eszembe a teleportálás. Hát az országszerte mindenütt megjelenő csomagautomatákról. Úgy tudom, jelenleg három cég üzemeltet egymásra megtévesztésig hasonló csomagautomatákat Magyarországon: az MPL (Magyar Posta Logisztika), a FoxPost és a WeBox.

Először a karácsonyi ajándékvásárlások kapcsán találkoztam a csomagautomatákkal: a neten rendelt csomagokat lehet egy közeli csomagautomatába kérni és bankkártyával is fizethető a postai utánvét. Kényelmesebb, mint a futárt várni, és diszkrét is, a családtagok elől el lehet titkolni.
A múlt héten unokaöcsém jelezte nekem, hogy egy hifis fórumban valaki Orion ST1025-ös rádiót keres, úgy tudja nekem van ilyenem. Valóban, de már 10 éve a pincében pihen. Azért megadta az elérhetőségemet az illetőnek, aki fel is vette velem a kapcsolatot. Nem kis meglepetésemre nem múzeumba vagy filmforgatáshoz kellett neki a cucc, hanem tényleg használni akarta. 30 éves a berendezés, de úgy látszik vannak, akik ott ragadtak a 20. században.
Kiderült, hogy szegedi az illető, hogy küldjem el neki? Természetesen a csomagautomatát használtam, mert messze ez volt a legolcsóbb. És végre megint teleportáció-fílingem lehetett: betettem a csomagot egy budapesti csomagautomata egyik rekeszébe, a fogadó fél kapott egy sms-t benne egy kóddal, mellyel kinyitotta a szegedi csomagautomata megfelelő rekeszét, és - csiribú-csiribá - máris megérkezett a csomag.
Csakis teleportáció lehet, nem? Teleportáció márpedig létezik!