Bern 1954

Vége felé közeledik a 2014-es labdarúgó VB, kialakult a nyolcas mezőny négy európai és négy dél-amerikai csapattal. És persze a szokásos meglepetésekkel: a címvédő Spanyolország mellett Olaszország, Anglia és Portugália sem jutott a legjobb 16 közé. És immár 28 éve Magyarország nélkül rendezik a labdarúgó világbajnokságokat. Felnőtt egy egész generáció, mely nem látta a magyar válogatottat világbajnokságon szerepelni.
És pont ma 60 éve volt a berni katasztrófa, minden idők vitathatatlanul legnagyobb magyar sportkudarca. Egy mai fiatalnak nehéz elmagyarázni, hogyan lehetséges egy világbajnoki ezüstérmet kudarcként megélni, miért kellett az Aranycsapat tagjait és a kapitány Sebes Gusztávot Bicskénél lemenekíteni a vonatról, hogy ne legyenek kitéve a szurkolók haragjának.
Most temettük szegény Grosics Gyulát, az Aranycsapat fekete párduc névre hallgató legendás kapuvédőjét, az '54-es világbajnoki döntő legnagyobb negatív hősét. Grosics néhány éve egy interjúban elmondta, hogy nincs olyan reggel, amikor nem arra ébred, hogy ha egy méterrel arrébb helyezkedik, akkor kivédhette volna Helmut Rahn győztes gólját. Ezzel az átokkal kellett élnie 60 évig! Ha visszaemlékeztek, Grosics tekintetében mindig volt valami keserűség, őrá nehezedett legjobban a vereség terhe. Egészen biztos, hogy a Nemzet Sportolója címet simán odaadta volna a világbajnoki címért.
Sovány vigasz, hogy az 1954-es berni világbajnokságon a magyarok számos rekordot állítottak fel. Kocsis Sándor 11 góllal lett gólkirály, nála többet (13-at) csak egy Just Fontaine nevű francia rúgott az '58-as vébén. Mivel Kocsis 5 mérkőzésen érte el a 11 gólt, az egy mérkőzésen elért 2,2-es átlaggal ő vezeti minden idők rangsorát, akárcsak a magyar csapat az egy vébén rúgott 27 góllal. Szintén sikerült beállítanunk a legnagyobb gólkülönbségű csúcsot, 9:0 Dél-Korea ellen. Ezt egyébként '82-ben megismételtük Salvador ellen, akkor 10:1 lett az eredmény, így mi tartjuk a vébéken egy meccsen rúgott legtöbb gól rekordját is. Mellesleg Magyarország tartja a világbajnoki meccseken rúgott legmagasabb gólátlag rekordját is: 32 világbajnoki mérkőzésünkön 87 gólt szereztünk, ez 2,72-es átlag. Különben Kocsis Sándoron kívül Albert Flórián is volt gólkirály '62-ben, igaz hatodmagával 4 rúgott góllal. Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?
Ami nekünk, magyaroknak történelmi kudarc, az a németeknek történelmi győzelem, a világnak azon a felén csak "berni csoda" néven emlegetik a német győzelmet. Készült is egy játékfilm ezzel a címmel, én a német tévén láttam pár évvel ezelőtt. Helmut Kohl egykori szövetségi kancellár úgy emlékezett vissza, hogy a háború után a németek ekkor érezték először: Wier sind wieder wer! - Ismét valakik vagyunk! Új német nemzet született. Egy 70-80 éves német két eseményről tudja megmondani, hol volt akkor, amikor hírt kapott róla: az egyik a berni győzelem, a másik a berlini fal leomlása. Érdekes, nekünk magyaroknak mindkettőhöz közünk van.
A berni győzelem valóban csodaszámba ment: A német csapatot a selejtező csoportban a nem kiemeltek közé sorolták (az akkori lebonyolítási szisztéma szerint a selejtező csoportokban 2-2 kiemelt és nem kiemelt csapat volt, a kiemeltek csak a nem kiemeltekkel játszottak, így hat helyett csak négy mérkőzés volt egy-egy csoportban). A németek tőlünk megsemmisítő 8-3-as vereséget szenvedtek el, de pontegyenlőségük volt Törökországgal, így rájátszást játszhattak velük a továbbjutásért, ahol győztek. Magyarország a négy évvel korábbi világbajnok Uruguayt és a négy évvel későbbi világbajnok Brazíliát verte ki az egyenes kiesési szakaszban, így mintegy négyéves veretlenségi sorozat után jutottunk a döntőbe. Nincs az a dramaturg, aki jobban megírhatta volna a döntő mérkőzést: már nyolc perc után 2:0-ra vezettünk, aztán...De ezt úgyis mindenki tudja.
Van egy német gyermekkönyv-sorozat, az Idődetektívek. Magyarországon a Scolar kiadó adja ki, nyilván leszerződött a teljes sorozatra. Az egyes kötetekben három gyerek meg egy macska utaznak különféle történelmi korokba, hogy ott különféle rejtélyeket oldjanak meg. Nos, a 60. évfordulóra A berni csoda címen jelent meg új kötet a sorozatból, igazolva, hogy a németek szerint ez valóban olyan történelmi esemény volt, mint a Waterloo-i csata vagy a spártai ütközet. Szegény Scolar kénytelen volt kiadni. Mintha A mohácsi diadal című török regényt kéne megjelentetni.
Mivel Petrának amúgy megvan a sorozat vagy hat kötete, a többit pedig kivette az iskolai könyvtárból, megvásároltam, sőt el is olvastam ezt az epizódot. A regény szerint egy gonosz magyar szurkolói csoport megpróbálja ellopni Adi Dassler, a későbbi ADIDAS cég alapítójának cserélhető stoplis cipőit, megpróbálják a csapatorvos vitamininjekcióit (Figyelem! Vitamin! Nem doppingszer!) hánytatóra kicserélni, a győzelem után pedig kísérletet tesznek az aranyérmek és a Rimet-kupa elrablására is. A győzelem után a magyar sportvezetők is fenyegetőznek, hogy feljelentik a németeket doppingolás miatt. Szóval nem igazán magyar kiadásra szánták a könyvet, de ettől érdekes.
Mi, büszke magyarok persze csatát és háborút csak ármány, cselszövés, nemzetközi összeesküvés miatt veszíthetünk. Álljon itt egy idézet Esterházy Pétertől, kinek öccse, Márton még játszott az utolsó magyar részvételű '86-os mexikói világbajnokságon:
Miután Magyarország a várakozásoknak megfelelően Puskás lesgyanús góljával megnyerte a világbajnokságot, Magyarországon a politikai elégedetlenség nem öltött határozottabb formákat, a diktatúra megerősödött, elmaradt az 1956-os forradalom, maradt Rákosi, nem lett semmiféle Kádár-rendszer, se gulyáskommunizmus. A németek ismét lehajtották szőke, germán fejüket, nem mondták, „wir sind wieder wer”, a Wirtschaftswunder megtorpant, az amerikaiaknak is kedvük szegődött, hagyták, hogy az oroszok egész Németországból NDK-t csináljanak.
És álljon itt egy másik részlet Fenyő Miklós Az Aranycsapat című szomorú musicaljéből:


Az Aranycsapat tagjai ott fenn, az égi futballpályán üdvözlik Grosicsot, és azt mondják: még megvárjuk Jenőt, aztán focizunk egy jót.