Liberalizmus
Talán azt már mindenki tudja, hogy a Fidesz liberális pártként indult. 1992 és 2000 között tagjai voltak a Liberális Internacionálénak, sőt, Orbán volt a szervezet alelnöke. Mikor 1998-ban a kisgazdákkal közösen kormányt alakíthattak, a meggyengülő MDF után hirtelen üressé vált a nemzeti konzervatív politikai tér. A Fidesz habozás nélkül foglalta el a sakktáblán ezt a mezőt, magukat polgári pártnak definiálva. A "polgári" szó ellen senkinek nem lehetett kifogása, hiszen pont azt vártuk a rendszerváltástól, hogy megerősödik az öntudatos, saját sorsát a kezébe vevő, saját ügyeiről maga döntő magyar polgárság.
Másfél évtizedig a Fidesz "polgári szövetségként" működött, aztán 2014-ben a bálványosi szabadegyetemen a frissen újraválasztott miniszterelnök meghirdette az illiberális államot, egyben kijelentve, hogy Európában a liberalizmus tévútnak bizonyult.
Négy év kellett, hogy a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt megelégelje az illiberalizmus hirdetését, és idén tavasszal ultimátum elé állították Orbánt: vagy szakítanak az illiberalizmussal, vagy repülnek a néppártból. Orbán Brüsszelből hazatérve már azt hangoztatta, hogy kormányunk a kereszténydemokrácia értékei mentén végzi a a néptől és Istentől kapott kétharmados felhatalmazás alapján tevékenységét.
Kereszténység
A '90-es évek elején a Fideszről az terjedt el, hogy valahányszor a Parlamentben egy kereszténydemokrata politikus emelkedett szólásra, "Csuhások, térdre imához!" bekiabálással zavarták meg a felszólalását. Bár ezt nem jegyezte fel az Országgyűlés jegyzőkönyve, azt viszont igen, hogy Andrásfalvy Bertalan akkori oktatási miniszter panaszkodott, hogy valahányszor szólásra emelkedik, a fideszesek azt kiabálták: "Térdre imához vagy énekeljük el a Himnuszt!".
Orbánék a történelmi egyházakat megvetették, mert úgy vélték, hogy kollaboráltak a kommunistákkal. Orbán maga is egy, a régi rendszerben üldözött kisegyházhoz, a Magyar Evangéliumi Testvérközösséghez vonzódott, annak vezetőjét, Iványi Gábort lelki támaszának tekintette, ő eskette az Orbán házaspárt, ő keresztelte gyermekeiket.
A Fidesz fanyalogva fogadta 1997-ben a szocialisták és a Szentszék közötti államközi szerződést, akárcsak az MSZP koalíciós partnere, az SZDSZ.
Mára a helyzet gyökeresen megváltozott. A Fidesz először csak állandó koalíciós partnerévé tette a Parlamentbe saját jogon már több mint két évtizede be nem jutó KDNP-t, hogy mostanra a kereszténydemokrácia eszméjét is teljesen elorozza tőlük. Iványi Gábor egyháza állítólag Orbán utasítására veszítette el egyházi státuszát. Bűnük az volt, hogy kritizálni merték a kormányt. Tegnapi hír, hogy Semjén Zsolt egy képviselői kérdésre világossá tette, hogy a MET sohasem lesz hivatalos egyház.
A vatikáni szerződést 2013-ban újratárgyalták, pár éve keresztényüldözés elleni helyettes államtitkárság alakult, és most készülnek betenni az Alaptörvénybe a keresztény kultúra védelmének kötelezettségét.
Oligarcha barátok
Orbán Viktor legrégebbi barátja a már a középiskolában megismert Simicska Lajos, akit a legokosabb fideszesnek tartott. Barátságuk 35 évig volt töretlen. Simicska, a nagy gazdasági kombinátor intézte a Fidesz gazdasági ügyeit, első nagy húzása az állami apportként kapott pártszékház eladása volt. A milliárdos jóbarát az első Fidesz-kormányban az Adóhivatal elnöke is volt, 2002 és 2010 között pedig lényegében ő finanszírozta a pártot.
2010 után a miniszterelnök nem volt hálátlan, szinte az összes nagy állami beruházást Simicska cége, a Közgép nyert el. Aztán 2015 tavaszán eljött a G-nap. A pletykák szerint Simicska nem értett egyet az oroszokhoz való törleszkedéssel. A megbízások megcsappantak, Simicska bepöccent, a többi már ismert.
Soros György
Orbánnak nem az volt a baja, hogy a rendszerváltáskor Soros-ösztöndíjjal tanult. Sok keresztény-konzervatívnak tekinthető ismerősöm volt Soros-ösztöndíjas, hiszen Sorosék nem egyes ideológiákat támogattak, hanem a nyitott társadalmat. Ma Nyugat-Európában találunk szocialista, keresztény-konzervatív és liberális kormányokat, de szinte valamennyi nyitott társadalomnak tekinthető, hiszen a társadalmi párbeszéd folyamatos, a fékek és ellensúlyok rendszere kiforrott és stabil, a sajtó szabad, a civil szervezetek virágoznak.
A '90-es években Orbán számos fórumon adott hangot a nyílt társadalom eszményének, a dialógust, a nyitottságot és a partnerséget hirdetve. Igen, két évtizeddel ezelőtt Orbán sorosista volt.
Valamikor 2016 elején kezdett Soros bűnbakká válni, de csak tavaly jelentek meg a köztudatban olyan fogalmak, min Soros-terv, Soros-hálózat, Soros-zsoldos. A Parlament épp most tárgyalja a Stop Soros törvényjavaslat 3.0-ás verzióját, de ez megér egy külön posztot.
Nagy Imre és 56 hősei
Végül Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének 60. évfordulóján essék szó arról is, hogyan változott meg Orbán véleménye az 1956-os forradalomról.
Orbán Viktornak az országos ismertséget Nagy Imre és mártírtársainak az 1989. június 16-ikai újratemetése hozta el. Ekkor szólította fel a Vörös Hadsereget a távozásra. Az egykori kommunista Nagy Imre mára már kényelmetlenné vált a Fidesz számára, a forradalom 60. évfordulójára rendezett nagyszabású ünnepségsorozatban szinte alig esett szó a mártír miniszterelnökről, a Forradalom Lángja-szobrot eltávolították a Kossuth térről és éppen most reppent fel, hogy talán a Nagy Imre-szobornak is el kell tűnnie a Vértanúk teréről. Nagy Imre 62 éves volt, amikor kivégezték, épp annyi, mint most én.
Bár a nagyot mondó Dózsa Lászlóról bírósági ítélet mondta ki, hogy elbitorolta Pruck Pál képét és dicsőségét, a miniszterelnök makacsul ragaszkodik a háryjános színész nevének a hősök között történő felsorolásához, ezért készítettem az alábbi coub-ot:
Foglaljuk össze, ki mindenkit tagadott meg Orbán az elmúlt 30 évben:
- Egykori liberális harcostársait;
- Iványi Gábort, lelki támaszát;
- Simicska Lajost, barátját és anyagi támaszát;
- Soros Györgyöt, szellemi hinterlandját;
- Nagy Imrét, egykori példaképét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése