A csúcson kell abbahagyni, Lajos

Jó-jó, tudom, hogy szó sincs abbahagyásról, hogy Kósa Lajos továbbra is fontos feladatokat lát el, mégis kicsit fáj a szívünk. Nem lesznek már többé olyan jó hangulatú sajtótájékoztatók, mint amilyenekkel Lajos szórakoztatott bennünket.
Biztosan ismeritek azokat a filmeket, melyekben a szereplők egy-egy gesztussal jelzik a nézőknek, hogy nyugi-nyugi, ez csak egy film, nem szabad komolyan venni. Amikor Indy még visszanyúl a kalapjáért, vagy amikor James Bond még megiszik egy száraz Martinit, nem rázva, hanem keverve.
Ugyanez az érzésem volt a Fidesz két nagy öregjénél, Kósánál és Deutschnál: mondják a magukét, de közben jelzik a hallgatóságnak: egy szavukat sem szabad komolyan venni.
Az egykor szebb napokat élt Deutsch Tamás már csak a Twitteren oszthatja meg sommás gondolatait a követőivel (jelenleg hetvenezren vannak), illetve miniszterelnöki biztosként a magyarországi internetfejlesztés stratégiája tartozik hozzá.



Kósa Lajos eddig frakcióvezetőként kicsit a miniszterelnök udvari bolondjaként működött, magyarázta a magyarázhatatlant:







Most Orbán úgy vonta vissza a frontvonalról, hogy felfelé buktatta. Nyakunkon a választási kampány, mostantól már nem megengedhető, hogy agyhalottak nyilatkozzanak a Fidesz dolgairól. Lajosunk búcsúfellépése azért még így is csodálatos volt. Frakcióvezetőként megtartott utolsó sajtótájékoztatóján elmagyarázta, hogy a Soros-tervről tartandó nemzeti konzultáció olyan, mint a tűz vagy a kerék felfedezése.
Kósa tárca nélküli miniszter lesz, a Modern Városok Program végrehajtását fogja felügyelni, ezzel Orbán két legyet üt egy csapásra:

• Kevesebb sajtónyilvános szereplési lehetőséget ad Kósának, hiszen ezután már legfeljebb csak városi sportcsarnokok vagy bölcsődék átadásánál találkozhatunk majd vele;
• Ezzel is gyengíti az egyre jobban a fejére növő Lázár János hatalmát.

Utolsó három miniszteri kinevezésével (Rogán Antal, Süli János, Kósa Lajos) Orbán Lázár Jánostól vont el jogköröket. Igaz, hogy a csúcsminisztériumi szisztéma azért született, hogy miniszteri szintre csak a politikai döntések tartozzanak, és államtitkári szintre kerüljenek a szakpolitikai kérdések, ezt a kormányzati rendszert szívesen feláldozta egy kis "divide et impera" kedvéért.
(Süli János az évfolyamtársam volt az egyetemen, végzése után rögtön a Paksi Atomerőműben kezdett dolgozni. Amikor több mint 25 évvel ezelőtt dolgozni kezdtünk az erőműben, ő felügyelte azt a villamos szakterületet, amin mi is működtünk. Vezérigazgatóvá való kinevezésekor örültünk, hogy igazi szakember került az erőmű élére. Amikor Orbán ígérete ellenére leváltotta, sértetten távozott, de a paksi polgármesteri választást a Fidesz jelöltjével szemben is megnyerte. Orbán okosan ismerte fel, hogy jobb együttműködni a Pakson igen népszerű szakemberrel. A Paks II Zrt. vezetőségének egyidejű lecserélésével Orbán ebből a szervezetből is kisöpörte a nem szakember kádereket.)
Kósa Lajos is minden bizonnyal érteni fog ahhoz a területhez, amit rábíztak, nekem mégis hiányozni fognak a sajtótájékoztatói. Írtam is egy dalt búcsúztatására: