Mint egy feszülő húr, úgy köti össze Torgyán József 20 évvel ezelőtt, 1996 március 14-én elmondott féregirtós beszédét és Orbán Viktor idei március 15-ei gazdaállatos beszédét a közös gondolat: a liberális baloldal egy parazita, mely alkalmas gazdaállatra les.
"Ál-liberális undorító férgek és dögkeselyűk lepték el hazánkat. És amíg a liberális férgek belülről rágják édes hazánk nemes testét, addig a liberális dögkeselyűk kívülről tépik, szaggatják az ezer sebből vérző, Trianonban megcsonkított, Párizsban tovább kurtított szerencsétlen nemzetünket." - Ezekkel a szavakkal kezdte Torgyán 20 évvel ezelőtti beszédét. 1996-ban, a Horn-kormány félidejénél, nem sokkal a Bokros-csomag bevezetése után a közvélemény-kutatók a kisgazdapárt jelentős előnyét mutatták ki. A féregírtós beszéd után nemcsak a kormánypártok, de a többi ellenzéki párt, köztük a Fidesz is nekiment a kisgazdáknak, akik el is veszítették vezető pozíciójukat, két év múlva a Fidesz nyerte meg a választásokat.
A Fidesz politikusai még nem sejtették, hogy a kisgazdákkal koalícióban lesznek kénytelenek kormányozni, Orbán és Torgyán Leányfalun gyöngyöző húsleves fölött folytatták le a koalíciós tárgyalásokat a második választási forduló előtt. Torgyán számos egyéni választókerületben visszaléptette jelöltjeit, így - bár százalékosan a fiatal demokraták kevesebb szavazatot kaptak, mint az MSZP - a Fidesz küldhette a legtöbb képviselőt a Parlamentbe. A kisgazdák koalíciós partnerként kezdhették meg négyéves kormányzati ámokfutásukat, mellyel örökre kiiratkoztak a magyar politikából. De ez már történelem.
Mivel minden politikaelemző megegyezett abban, hogy Torgyán túlságosan radikális beszéde elriasztotta a mérsékeltebb kisgazdákat, ezért húsz évig mértékadó politikus nem próbálkozott a férges hasonlattal, idén azonban Orbán kétszer is erősebb hangot ütött meg. Először a Várkert Bazárban elmondott évértékelőjében mondta az alábbiakat: "Én is tudom, hogy nehezebb és bonyolultabb, mint láthatatlanul meglapulni egy gazdaállat puha, meleg és szőrös hátán, de biztosan méltóbb 1100 éves Kárpát-medencei történelmünkhöz”. Március 15-én a Múzeumkertben így beszélt az ellenzékről: "Ha néha hangoskodik is, de gazdaállat híján meg vannak számlálva a napjai”.
A beszéd során további szélsőségekre is ragadtatta magát a miniszterelnök: "Javíthatatlan emberjogi harcosok falkái éreznek leküzdhetetlen vágyat, hogy kioktassanak és megvádoljanak bennünket”, "kudarcot vallott értelmiségiek vérgőzbe fojtott kielégületlensége".
Ha a politikusi osztályt Orbán hasonlatával élve a nemzet gazdatestén élősködő parazitáknak tekintjük, akkor a rendszerváltozás után éppen a Fidesz az egyetlen párt, mely a lesoványodott, kivérzett gazdaállatot, vagyis a liberálisokat elhagyva zsírosabb gazdatest után néztek, és azt a jobbközép centrumban találták meg, ahová kiirthatatlanul be is fészkelték magukat. Mondanom sem kell, hogy az ellenzéki oldalon ez a miniszterelnöktől eddig még szokatlanul brutális hangnem kiverte a biztosítékot.
Péterfy Gergely író, kinek A kitömött barbár című könyvéről már blogoltam, az Orbán-beszéd szavaiból egy nyolcsoros verset alkotott mintegy rímes címkefelhőként:
"Mától én is filozófus lettem.
Botcsinálta. Kielégületlen.
Emberjogi falka. Fáradt,
vérgőzös, mint egy gazdaállat.
Kívánlak, mint egy hervatag virágot -
mint jakobinus a délibábot.
Arctalan világerő, bezárva
Egy magyargyűlölő bolsevik krónikába."
Egy barátom felvetette, hogy ha ezt megzenésítem, ő elintézi Habony Árpádnál, hogy jövőre ez induljon az Euróvízión. A kihívás az kihívás. Péterfy szövegét egy refrénnel egészítettem ki:
"Nincs több gazdatest, nem lesz többé
Soha, de soha, de soha, de soha,
Nincs több gazdatest, soha többé nem lesz már."
Percy Mayfield örökzöld dalára, a Hit the Road Jack-re felénekeltem. A dal a szokásos alacsony színvonalon került rögzítésre, de azért feltöltöttem a YouTube-ra Gazdatest-sirató címen, és persze a szerző jóváhagyását is kértem, akinek tetszett és megosztotta Facebook-oldalán, így már én is legálisan közreadom:
És ha már Péterfy Gergelynél tartunk: A kitömött barbár lényegében egy Kazinczy-életrajz. A nagy magyar nyelvújítónak komoly küzdelmet kellett vívnia az ősi nyelv őrizőivel, az úgynevezett ortológusokkal, akik a nyelvújítókat, vagyis a neológusokat a nemzeti nyelv megrontóinak tartották. Az évekig tartó vitát Kazinczy az Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél című vitairatával zárta le, melyben többek között így ír:
"– Jól és szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszersmind, s így egyességben és ellenkezésben van önmagával. Hamisan lépni a táncban csak annak szabad, aki táncolni igen jól tud, és akit a grácia látatlanul lebeg körül." - vagyis elismeri, hogy mindkét oldalt ugyanaz a nyelvvédő buzgalom hatja át. Ahogy Bori lányom mondja, kétféle hazaszeretet van: a vak hazaszeretet a hazát olyannak szereti, amilyen, a konstruktív hazaszeretet pedig a nemzet hibáit igyekszik kijavítani. Bár mindkettő ugyanazért küzd, mégis túl sok időt fecsérel el arra, hogy egymás ellen hadakozik. Túl kéne már lépnünk egymás férgezésén, mert biztosan eljön az idő, amikor minden oldal összefogására szükség lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése