Az agyonhallgatott Dózsa-évforduló

Ma 500 éve indult Dózsa a végzetesnek bizonyuló temesvári ostromra. Azt gondoltam, hogy egy 500 éves évfordulón elég nagy csinnadratta lesz, de úgy tűnik, nem igazán tudunk mit kezdeni Dózsával, inkább agyonhallgatjuk.

1983-as 20 Ft névértékű Dózsa-emlékérme

Nézzük meg az MNB idei érmekibocsátási programját. Megemlékezünk Spányi Béla halálának 100 évfordulójáról (barátaim az Úrban, tudja közületek valaki, ki a rák volt az a Spányi Béla?), de Dózsáról csak a Pénzverő ősellensége, a Magyar Érmekibocsátó Intézet bocsátott ki egy ezüstveretet.
Megnézhetjük a Magyar Posta idei bélyegkibocsátási programját is. Nem fogjátok elhinni, de a Werbőczy-féle Tripartitumról, a jobbágyság röghöz kötését rögzítő törvénykönyvről bocsátanak ki egy 330 Ft névértékű emlékbélyeget!
Az idei szoborállítások között sem szerepel Dózsa, kaptunk helyette Tisza Istvánt, Andrássy Gyulát, sassal hadakozó Gábriel arkangyalt valamint Lehel vezért (rossz nyelvek szerint Kövér László lova hasal a homokzsákokon).

Lehel vezér szobra Jászberényben

De miért is kell szobor Lehelnek? Mert Augsburgnál kudarccal végződött rabló portyázása? Mit is üzen nekünk ez a szobor?
A történelemben nem az a fontos, hogy mi történt valójában, hanem milyen mítoszok kapcsolódnak hozzá. A Bánk bánból úgy ismerjük meg Gertrudis királynét, II. András feleségét, mint aki míg a király csatában van, gazdag lakomákat rendez, közben pedig éhezik a nép. Nemrég Pilisszentkereszten jártam, és megláttam a királyné emléktábláját. Szent Erzsébet és IV. Béla királyunk édesanyját gyermekei szeme láttára mészárolták le pártütő főurak. A reformkorban Gertrudis az elnyomó Habsburgokat, Bánk pedig a reformkori magyar nemességet testesítette meg.

Gertrudis emléktáblája Pilisszentkereszten

Nos kicsit hasonló a helyzet Dózsával is, a történelem során sokat változott a megítélése. A török elleni harcokban Toldy Miklós és Kinizsi Pál módjára tűnt ki vitézségével Szapolyai János erdélyi vajda seregében, ezért őt bízta meg Bakócz érsek a török elleni keresztes seregek vezetésével. Bakócz egyúttal a ferenceseket  bízta meg a toborzással. A zömében jobbágyi, kisnemesi sorból kikerült keresztesek harcának ideológiáját már nem a harcba hívó pápai bulla, hanem a ferencesek nemesség nélküli társadalmi víziója adta meg. Amikor a nemesség akadályozni próbálta a toborzást, a keresztesek fokozatosan ellenük fordultak, és a helyzet folyamatosan elmérgesedett, Dózsa Temesvárt ostromló seregét Szapolyai felmentő serege szétverte, a szörnyű megtorlást mindannyian ismerjük.
De mit jelentett Dózsa neve az elkövetkező századokban? Petőfinél, Adynál egyértelműen a feudális viszonyok elleni küzdelmet, a kommunistáknál pedig az osztály nélküli társadalomért való harcot.
Ezenkívül mindig szimbolizálta a fennálló társadalom elleni fellépést, nem véletlen, hogy a Fidesz még ellenzékben, 2010 március 15-én a budai Dózsa-szobornál tartotta nagygyűlését.

Fidesz-nagygyűlés 2010. március 15-én

Azóta azonban Dózsa személye a kormánypárt számára kiüresedett, hiszen alaptörvényünk Nemzeti Hitvallásában arra az írott történelmi alkotmányra hivatkozunk, melynek része a Tripartitum, aminek a jobbágyság fegyverviseléstől és szabad költözéstől megfosztó passzusai pont a Dózsa-felkelés miatt kerültek a corpus iurisba. Így aztán a Dózsa-évfordulón marad nekünk Lehel vezér meg Spányi Béla.

De hogy az ellenzék miért nem használja ki az évfordulót, az igazi rejtély számomra.

Update:

Derkovits Gyula 1928-29-ben készített egy fametszet-sorozatot a Dózsa-felkelésről, melyet 1972-ben facsimilében kiadott a Helikon eredeti méretben, 40x50 cm. Ma délután anyámnál megtaláltam a képeket, s bár kétségtelenül magán viselik a munkás-paraszt sztereotípiákat, ide beszúrom az egyiket:

Fametszet Derkovits Gyula Dózsa-sorozatából