Persze már több mint egy fél évvel korábban csatlakoztunk a szervezethez. A '80-as évek elején hazánk eladósodottsága ugrásszerűen kezdett nőni, az olajbizniszt (olcsó orosz kőolaj valutáért történő továbbadását) megelégelték a ruszkik és csökkentették az olajkvótánkat, a magyar termékek is egyre kevésbé voltak kelendőek nyugaton. Gyakran csak pár órán múlt az ország fizetőképessége, Fekete Jánosék különböző rövidlejáratú hitelekkel próbálták a lyukakat tömködni. Az IMF tárgyalások megkezdését nagy-nagy konspiráció előzte meg, egyáltalán nem lehetett tudni, mit fognak szólni az oroszok hozzá. Állítólag Kádár csak azzal a feltétellel ment bele a IMF-hez és a Valutaalaphoz történő csatlakozáshoz, ha nem lesz tőzsde Magyarországon.
A csatlakozási megállapodás aláírása után be kellett fizetni Magyarország éves kvótáját, ami szintén nehézségeket okozott hazánknak, végül is kínai (!) kölcsönből sikerült előteremtenünk ezt az összeget. Az első hitelmegállapodást fél éves kínkeserves tárgyalás előzte meg, a szocialista pénzügyi kormányzat nem volt ahhoz hozzászokva, hogy kiteregesse a szennyesét és az imperialistáktól kapjon tanácsokat.
A kormányzat pávatánca tavaly tavasszal kezdődött, amikor rácsaptuk az ajtót a IMF-re, de fél év múlva mégis visszahívtuk őket. Nem sokáig tartottak a tárgyalások, decemberben ismét hazarepültek. Ez a tánclépés aztán idén még többször megismétlődött, most éppen úgy áll a helyzet, hogy mégsem lesz IMF megállapodás. Előtte volt parlamenti bizottság, amely elítélte Gyurcsányék gyors hitelfelvételét 2008-ban, aztán globális reklámkampány indult a médiában, hogy nem engedünk az IMF-nek.
Fotó: HVG |
A tavalyi repülőgépes hasonlatom úgy is értelmezhető, hogy gyakran nem teljesen triviális, hogy válsághelyzetben mi a teendő. Egy sebességet vesztett, süllyedő pályán lévő repülőgépet először zuhanó pályára kell kormányozni, hogy sebességet nyerjen, ezzel a sebességgel újra emelkedő pályára kerülhet.
Matolcsyék is úgy gondolták, a középosztály jövedelemadójának csökkenése keresletnövelő hatású lesz, ez élénkíteni fogja a gazdaságot. Sajnos azonban a középosztály a nála maradt pénzt vagy korábbi hiteleinek törlesztésére fordította, vagy külföldre menekítette. Ráadásul az igen magas (az EU-átlag tízszeresére rúgó) bankadó miatt csökkent a bankok hitelezési kedve, a forintkamatok magasak, a devizaalapú hitelezés leállt. A magyar gazdaság forrás nélkül maradt és csökkenő pályára állt.
Az IMF-hitel - ha jól használnánk fel - segíthetne felgyorsítani a süllyedő pályán lévő repülőgépet, bár ez kétségtelen egy ideig átmeneti adósság-növekedéssel járna. Viszont IMF hitel nélkül kicsit olyanok vagyunk, mint akik saját hajuknál fogva akarják magukat kiemelni a mocsárból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése