Azért már Bori érkezése előtt is voltak karácsonyhoz kapcsolódó események.
A Paksi Atomerőmű december 14-én a partnereinek borkóstolással egybekötött vacsorát rendezett. A paksiak nagyon örülnek, hogy az I-es blokkra megkapták az üzemidő-hosszabbítást, remélik, hogy majd a többire is. A villamos osztály vezetője vizsgázott borszakértő is, és a borkóstolással azt bizonygatta, hogy a magyar borok is legalább olyan minőségűek, mint a híres francia borok. Portóit hasonlítottunk össze aszúval, Loire-menti Sauvignon Blanc-t Tokaji Hárslevelűvel és hasonlók. Jó este volt.
Céges bulinkat 19-én tartottuk meg, ami már évek óta inkább nyugdíjas találkozó, mert több rajta a VEIKI-nyugdíjas, mint a CENTROMATIC-dolgozó. Hajnali fél kettőkor kerültem haza.
Volt közben egy világvége is (21-én), ami állítólag elmaradt, de én ezt nem hiszem. Egyrészt a Gangnam style pont 21-én érte el az egymilliárdodik kattintást (!), másrészt még 22-én is láttam egy embert az Üllői úton, aki űrruhában közlekedett. Ő tudhatott valamit.
Borikának nagyon örültünk, ő is nekünk. Ahogy megérkezett, az etetéséhez fogtunk. 22-én lencsefőzelékkel és füstölt hússal, 23-án paprikás csirkével és galuskával tömtük, aztán jöttek az ünnepi ételek. Szenteste körteleves lime-habbal majd bacon-os pulyka kötözött zöldségekkel, idei csopaki zenitet ittunk hozzá. Karácsony első napján narancsos répapüré-leves volt, utána narancsos kacsacomb burgonyapürével, a második napon pedig tengeri halfilé volt burgonyás bundában, majonézes almasalátával.
Nagyon reménykedtünk a fehér karácsonyban, mert 23-án egész nap esett a hó, Petrával nagyot szánkóztunk a szezon első havában.
A karácsony a korábbi évek forgatókönyvei szerint zajlott: 24-én egész nap a készülődés, karácsonyfa-díszítés jegyében telt el, este jött a Télapó (igen, nálunk nem Jézuska, de nem is Weinachtsmann vagy Santa Claus, sőt Mikulás sem, mert ő december 6-án jön, ebből különben mindig is volt egy kisebb zavar).
25-én anyósomnál találkozunk sógornőmékkel, 26-án pedig szüleimnél anyám unokatestvérével. Persze mindenütt ajándékozások. Mindenhol agyon ajnározták Borit, aki egyébként sütött egy nagy adag mézeskalácsot, hogy magával vihesse Amszterdamba.
27-én egy Voca People-előadás várt minket a Kongresszusi Központban. A Voca People egy acapella énekegyüttes kedves és mulatságos kerettörténettel: egy távoli bolygóról érkeztek, és az űrhajójukat meg kell tankolniuk. Természetesen a földi zene az az energiaforrás, ami erre a legalkalmasabb. Kár, hogy csak jó félház volt, hiába sok a kulturális program Budapesten, de "kevés a fóka".
28-án szomorúan búcsúztattuk Borit a repülőtéren, de azért december hátralevő része még eseménydús lesz: 29-én vendégül látjuk anyósomat és szüleimet, este Csík Zenekar, 30-án Magna Cum Laude, 31-én pedig szilveszteri buli a SYMA-ban.
Az év utolsó napján még jelentkezem egy összefoglalóval. Stay tuned!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése