A Grund mi vagyunk

Bori egy alapítványnál önkénteskedik, melynek vezetője Dés László lánya, Dés Julcsi. Még valamikor tavasszal egyszer ő hozta haza kocsival Borit, az autóban ott ült Dés Julcsi férje és gyereke is. A gyerek valami zenét hallgatott és közben azt kiabálta: Éljen a Grund, éljen a Grund! Mi ez a zene? - kérdezte Bori. Pszt! Ez még titkos! Ősszel mutatják be nagypapa új darabját a Vígben, A Pál utcai fiúkat. - válaszolt Julcsi.
Mint már írtam, Kati közönségszervezője egy zseni, aki nemcsak A bajnokra, de erre A Pál utcai fiúkra is simán szerzett nekünk jegyet. Nemes alapanyaghoz nyúltak az alkotók, hisz nincs más magyar könyv, amely több kiadást ért volna meg vagy több idegen nyelvre fordították volna le, mint Molnár Ferenc klasszikusa. Számos feldolgozását láthattam már: Fábri Zoltán 1969-ben bemutatott filmjét, amely egyben az első magyar film volt, melyet Oscar-díjra jelöltek, de készült róla egy olasz minisorozat, sőt, láttuk a Bárka Színházban (melyet azóta bekebelezett a Közszolgálati Egyetem) azt a feldolgozást, ahol nem a színpad, hanem a nézőtér forgott a megfelelő helyszín irányába.
Nemcsak az irodalmi alapanyag volt nemes, de az alkotók is. A zenét Dés László szerezte, a versszövegeket pedig Geszti Péter írta, akárcsak a pont 20 éve bemutatott A dzsungel könyvében. Dés és Geszti első közös produkciója rögtön átütő siker lett, két évtizede folyamatosan játssza a Pesti Színház, mi is láttuk már többször, de a CD is megvan. Egy időben nem volt olyan iskolai előadás, ahol valamelyik osztály elő ne adott volna belőle egy részletet, vagy használta volna fel a zene egy-egy részletét.
A Pál utcai fiúk rendezője Marton László, a Vigszínház Nagy Öregje, aki 43 évvel ezelőtt a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról megrendezésével tette magát közismertté. Ez volt Presser Gábor első musicalje (az irodalmi alapanyagot, Déry Tibor regényét olvastam, a dalokat ismerem - Ringasd el magad, Menni kéne stb. - de a darabot sohasem láttam).
És ha már így belefolytunk a musical-történelembe, említsük meg, hogy magát a műfajt az 1957-ben bemutatott West Side Story-tól számítjuk, ez volt, minden musicalek anyja. Presser Gábor szerint ezt a művet Leonard Bernstein kizárólag isteni sugallatra, égi közreműködéssel írhatta meg (egy földi múzsa, egy bizonyos Maria közreműködésével). Nem sokkal később, 1961-ben, 55 évvel ezelőtt született meg az első magyar musical, Ránki -Vas-Hubay: Egy szerelem három éjszakája. Ennek a darabnak a megszületésénél is óriások bábáskodtak. Ránki György a komolyzene magaslatairól szállt le a "könnyebb" műfajhoz, akárcsak Leonard Bernstein, a versszövegeket sem kisebb költő írta, mint Vas István, az ötletadó Ungvári Tamás volt, a rendező pedig az ifjú Szinetár Miklós. A művet a kérészéletű, a mai Thália Színház helyén működő Petőfi Színház mutatta be.
Ma már a külföldi és hazai zenés darabokkal tele van A padlás, de fontos, emlékezetes előadásokról és szerzőkről nem árt megemlékezni: Presser-Sztevanovity: A padlás, mely 25 éve töretlenül megy, Szörényi-Bródy: Kőműves Kelemen, melyet két éve láttunk újra Alföldi Róbert rendezésében, de szeretem a kevésbé ismert Szomor György-darabokat, a Diótörő és egérkirályt és a Monte Cristo grófját is. És most már a Dés-Geszti szerzőpáros is kitörölhetetlen lesz a magyar musical-történetből.
Geszti egyszer már feldolgozta a Pál utcai fiúkat, 2005-ben a Nagy Könyv televíziós műsorfolyamban. Az ott készített negyedórás filmje zseniális, gondoltuk, hogy talán felhasznált belőle valamit a mostani előadásban, de néhány szövegfoszlányon kívül semmit.
A lírai dalok kivételével a zene végig feszes és ritmusos, a szöveg pedig pergő-lüktető, ahogyan azt már Gesztitől megszokhattuk, aki méltó utódja a nagy magyar rímgyárosnak, Romhányi Józsefnek. A rendezés sokban hasonlít A Dzsungel Könyvére és a Kőműves Kelemenre, sok benne a férfias ritmusos, szinte törzsi jellegű tánc. A még bemutató előttinek számító második (!) előadást sikerült megtekinteni, így még nem volt kapható a zene CD-je, de mindenképpen meg akarom szerezni.
Nemecsek Ernő a 20. század tragikus hőse, az értelmetlenül halálba küldött kisember, de akinek mégis megadatott az a kiváltság, hogy az álmaiért élhetett-halhatott. A Pál utcai fiúk a 20. század egyik legnagyobb magyar mítosza.
Mert a Grund mi vagyunk.


---