Miért zárják kordon mögé a kőoroszlánokat?

Egyik kedvenc gyermekkori játszó helyszínem a Parlament előtti oroszlánoknál volt. Természetesen az oroszlánokhoz oda lehetett menni, a lépcsősoron fel lehetett sétálni egészen a kapuig. Mindez 4-5 évvel az '56-os forradalom után!

Nővéremmel a Parlament oroszlánjánál 1960-ban

Manapság már úgy félünk a terroristáktól, hogy senkit nem merünk a lépcsősorra felengedni, az oroszlánokat is csak alulról csodálhatjuk, amint azt egy korábbi posztomban megírtam:

Én az oroszlánnál 2014-ben

Nemrég viszont egy másik nosztalgikus helyszínre tértünk vissza, mégpedig a jáki templom kőoroszlánjához Vas megyei kirándulásunk alkalmával. Itt 1963-ban jártam először, édesapám egy nagyon szép képet készített rólam a román kori templom monumentális kapujának jobb oldali kőoroszlánjánál.

Farkasszemet - pontosabban oroszlánszemet - nézek a fenevaddal

Most elhatároztuk, hogy újból elkészítjük a fényképet, legnagyobb meglepetésünkre azonban a templom főkapuja előtt lánckorlát tartja távol a turistákat.

2016-ra kissé összement az oroszlán

Ha tüzetesebben megvizsgáljuk a két fényképet, az is kiderül, miért van szükség erre az óvintézkedésre.

Mindkét képen bekarikáztam egy faragvány-részletet. Az 1963-ban készült képen még jól kivehető a kígyókat markoló szakállas alak, az alsó képen viszont már csak a hűlt helye látszik. A 760 éve felszentelt templom faragványa 700 évet jól átvészelt, de az utolsó fél évszázadot már nem.

Na jó, előbb egy kicsit csúsztattam: a megjelölt faragványrészlet a 19. század végi Sulek Frigyes által vezetett utolsó nagy rekonstrukciókor kerülhetett a kapura, mégis érthetetlen, hogy miért kellett letörni a szoborfejet. Valaki hazavitte emlékbe?

1972-ben azzal szereztünk kétes dicsőséget mi, büszke magyarok, hogy egy honfitársunk kalapáccsal esett neki a római Szent Péter bazilikában lévő Pieta szobornak. Nagyjából ettől az időponttól kezdve minden jelentősebb műemléket kordonok, korlátok, törhetetlen üvegek védenek tőlünk, vandáloktól.

Sajnos ilyen világban élünk.