50 évvel ezelőtt egy riadt arcú kisfiú lépett be a képen látható épületbe (Lajos utca 1.-5. Általános Iskola), hogy megkezdje hosszú menetelését a magyar közoktatásban, ez voltam én.
Ide járt a nővérem is, ők voltak az utolsó tiszta lány osztály, 1960-ban vezették be a koedukációt. Az épület földszintjét és első emeletét foglalta el az általános iskola, a többi emeleten a Than Károly Vegyipari Technikum működött - sőt még ma is működik Than Károly Ökoiskola néven.
Jó iskola volt, szerettem ide járni, gyakran álmodom az épület kesze-kusza folyosóival.
A tavalyi tanévkezdéskor is írtam egy posztot és azon háborogtam, hogy az országos tanévnyitót II. Nemzeti Tanévnyitónak hívták. Nos, az idei hivatalosan a III. Nemzeti Tanévnyitó nevet viselte, de azért volt egy kis zavar: a televíziós közvetítésben a tanévnyitó szimbóluma egy 1989-től 2012-ig végigpergő naptár volt, ami alapján a XXIV. Nemzeti Tanévnyitó lett volna logikus, de kormányunk a "múltat végképp eltörölni" gőgjében 2010-től számolja a tanévnyitókat (a többi vagy nem volt nemzeti, vagy nem volt tanévnyitó). Mindenesetre a Pécsett megtartott rendezvény helyszínén már csak annyi volt felírva: "Nemzeti Tanévnyitó", és Páva Zsolt polgármester "országos tanévnyitó"-ként köszöntötte az eseményt. Szóval van még remény.
Tavalyi posztomban üdvözöltem a kormány államosítási törekvéseit. Ezzel kapcsolatban továbbra is várakozó jóindulattal viseltetek, a január 1-ével bevezetésre kerülő intézkedés talán segít a nagyon leszakadó iskolákon. Bár aggodalommal tölt el, hogy a tervek szerint 2013. szeptember 1-től óvodát vagy iskolát hoznak létre azokon a kistelepüléseken, ahol ezt legalább nyolc diák családja kéri. Úgy gondolom, inkább a kistérségi iskolák kialakításán kellene fáradozni (ahogy Szent István királyunk: minden tíz falu építsen egy templomot!).
A HVG legutóbbi számában további tervekről is lehet olvasni. Az idei tanévtől naponta lesz testnevelés az 1., 5. és 9. évfolyamon. (Ez nálunk az I. kerületben eddig is így volt). Csak 16 éves korig tart majd a tankötelezettség (hát ez elég gáz). Jövőre felmenő rendszerben bevezetik a hit- vagy erkölcstant az 1., 5. és 9. évfolyamon, ez Petrát két év múlva fogja érinteni. Az elsősök ingyenes tankönyveket kapnak majd (mi, nagycsaládosok lévén, tizedik alkalommal kapjuk ingyen a könyveket). Két év múlva már 3 éves kortól kötelező lesz az óvoda, négy év múlva pedig az érettségit 50 óra közmunka elvégzéséhez kötik majd.
Épp egy esszékötetet olvasok Miért hagytuk, hogy így legyen címmel, melyben ismert közírók, társadalomtudósok, jogászok, filozófusok fejtik ki, hol tévesztettünk utat a rendszerváltás után. Ebben Ferge Zsuzsa is ír, többek között a magyar közoktatásról. Néhány részlet:
Noha a gyerekek közel 100 százaléka papírforma szerint elvégzi a 8 osztályt és 98 százalékuk elkezd valamilyen középfokú iskolát, hosszú ideje minden korosztály mintegy 20 százaléka úgy hagyja el az iskolát, hogy semmilyen piacképes képzettsége nincs. Többségük funkcionális analfabéta, amikor "kilép az életbe"...
Az OECD-n belül messze az utolsó helyen vagyunk a tekintetben, hogy milyen erős az összefüggés a társadalmi indulás és az iskolai eredmény között. A miénk a legerősebb, az OECD-átlag kétszerese. A teljes mintában, amely az egész világot jellemzi, csak egyetlen országban, Peruban ilyen gyenge az iskola esélykiegyenlítő teljesítménye...
A falusi iskolákban tanuló nyolcadikosok teljesítménye két évvel marad le városi társaik mögött...
Magyarországé az egyik legszegregáltabb iskolarendszer: az iskolákon belül feleakkora a variáció, mint az OECD átlagában, az iskolák közötti különbségek viszont kiemelkedően nagyok...
A hatékonyabb iskola két elengedhetetlen feltétele közül az egyik a kevésbé szelektív, kevésbé tagolt, a tanulók képességei, társadalmi háttere, származása szerint vegyesebb, integráló iskola, a másik feltétel pedig - sok más kutatással összecsengően - a társadalmilag és szakmailag megbecsült, szuverén és jól fizetett pedagógus...
Hosszú még az út...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése