Az elszabadult léghajó története

Tudjátok, hogy követem Facebookon Péterfy Gergely írót, hiszen így vettünk rész tavasszal az ő általa szervezett Utas és holdvilág túrán is. A hétvégi Budapest Pride felvonulás kapcsán az alábbit posztolta:

"A NER hajója a jelek szerint végzetes léket kapott. A következő hónapokban egyre többen akarják majd pánikszerűen elhagyni a lélekvesztőt. Kevés a mentőcsónak és a mentőöv. A tenger jeges. A zenekar még egy darabig húzza. Viktor kapitány bele fog bolondulni, mielőtt megfullad. A süllyedő hajó veszélyes örvényt hagy maga után."

 Péterfy posztjait gyakran kommentelem. Így tettem most is, egy gyermekkori emlékemet felidézve:

"Gyerekkoromban láttam egy régi filmhíradó részletet: egy léghajót emberek próbálnak egy kötélnél fogva a földön tartani, de a szél emelni kezdi a léghajót, a kötelet tartó emberekkel együtt. Többen foggal-körömmel kapaszkodnak a kötélbe, mások, érezvén a bajt, egyből elengedik azt. Így azt a néhányat, akik nem engedték el a kötelet, a léghajó magával ragadja. Az okosabbak 4-5 m magasságban - csonttörést kockáztatva - még elengedik a kötelet, de a legutolsót végleg halálos magasságba emeli a léghajó.

Nos, a NER léghajóját már felkapta a forgószél, sokan most döntik el, elengedjék-e a kötelet."

 Amint a mellékelt fotó is mutatja, hozzászólásomra több mint 800 lájk érkezett (amiből csak 6 a lesajnáló 😆emoji), soha ennyi emóciót nem váltott ki egyetlen korábbi kommentem sem.

Egy több mint 60 éves emlékemet idéztem fel, ami nagyon megmaradt bennem. Egyrészt, mert kiskoromtól fogva viszolygok a mélybe zuhanó emberek látványától, másrészt, mert úgy éreztem, itt egy ugyanolyan morális döntési probléma van, mint például a hires Trolley-problémánál: Egy váltókezelő egy elszabadult vasúti kocsit egy mellékvágányra irányítva csak egy embert öl meg, különben többen is meghalnának.

Ez a döntési dilemma sok helyen feltűnik az irodalomban, például Galgóczi Erzsébet Tizenegy több mint három című novellájában vagy Ferdinand von Schirach Terror című drámájában.

A léghajós eset szintén egy egyéni döntési helyzet: Ha elengedem a kötelet, a léghajó még gyorsabban felemelkedik, magával ragadva a társaimat. Ha viszont nem engedem el, azt kockáztatom, hogy engem is a magasba emel. És szerintem ez a döntési dilemma minden erodálódó rendszer vagy párt működtető emberei számára fennáll: Kiszálljak, próbáljam-e egzisztenciámat átmenteni egy következő rendszer számára, vagy tartsak ki hűségesen, látva az elkerülhetetlen véget.

Az az igazság, hogy nem is voltam benne biztos, hogy valóban létezik egy ilyen filmhíradó részlet, de képzeljétek, az internet feneketlen bugyraiban rátaláltam erre az 1932-es eseményre, amit most megosztok veletek.

Az előttünk álló hónapokban sokaknak kell súlyos morális döntéseket meghozniuk: kitartani egy egyre inkább elfehéroroszosodó egypárti rezsim mellett, vagy idejében elengedni a léghajó kötelét. Talán felgyorsítható ez a folyamat, ha egy közelgő új rezsim a régi rendszer szürke eminenciásainak ésszerű ajánlattal szolgál. Meglátjuk, eseménydús őszünk lesz.