Furcsa egybeesés, hogy mind II. János Pál, mind pedig Ferenc pápa haláláról egy popműsor közben értesültem. II. János Pál 2005 április 2.-án (húsvét után 5 nappal) este hunyt el, miközben mi a televízióban a Megasztár 2. évadának aznapi élőshowját néztük. Till Attila két műsorszám között bejelentette őszentsége halálát, majd folytatódott az tehetségkutató showműsor tovább.
Hasonló történt Ferenc pápa halálánál is: idén április 21.-én, húsvét hétfőn éppen autóztunk Pilisborosjenőre a tulipánfarmra, a rádióban szólt a Rádió1 popcsatorna, amikor két szám között a műsorvezető bejelentette a pápa halálát. De VI. Pál, és utódja, a rövid ideig szolgáló I. János-Pál haláláról sem megszokott környezetben értesültem. VI. Pál 1978 augusztus 6.-án halt meg, amikor két barátommal éppen nyugat-európai körutazáson voltunk. Rá két hónappal, október 17.-én halt meg I. János-Pál, amikor mi éppen egyetemi almaszedő táborban voltam.
Az új pápának állítólag közel állnak a nézetei a néhai Ferenc pápa álláspontjához a környezetvédelemmel, a szegények és a menekültek felkarolásával és az emberekhez való kilépéssel kapcsolatban, de ellenzi az abortuszt, az eutanáziát és a halálbüntetést. Jelmondata: In illo uno unum, vagyis Őbenne, az Egyben egyek.
Mivel Ferenc pápa szolgálati ideje az Orbán-kormány hosszú regnálására esett, ez határozta meg viszonyunkat őszentségéhez. A 2015-ben kezdődő menekültválságnak már a legelején Ferenc pápa empátiával, megértéssel és támogatólag állt a menekültekhez. A magyar reakció nem is maradt el, Bayer Zsolt, a Fidesz tolla, egyben az 5-ös számú pártkönyv tulajdonosa ezt írta: "Ferenc pápa vagy egy demens vénember, aki teljességgel alkalmatlan a pápai poszt betöltésére, vagy egy gazember." Na most tudni való, hogy ilyen dolgokat Bayer akkor ír le, akárcsak Schmidt Mária, ha a Fidesz elő akar készíteni egy propagandakampányt. Bayer Zsolt cikke után ugyanúgy beindult a sorosozás és a migránsozás, mint Schmidt Mária aljas cikke után, melyben az ukránokat vádolja a bucsai mészárlással, a kormány otromba ukránellenes kampányba kezdett.
Ettől kezdve feszült lett a viszony a Szentszék és Magyarország között, a legnagyobb diplomáciai erőfeszítések ellenére sem jött el Ferenc pápa Szombathelyre a Tours-i Szent Márton születésének 1700. évfordulójára rendezett ünnepségsorozatra, az emlékév lezárására. Aztán úgy adódott, hogy 1938 után 82 évvel ismét Budapestre tervezték az eucharisztikus világkongresszust. Sajnos a 2020-ra beígért rendezvényt a koronavírus-járvány miatt egy évvel el kellett halasztani. Édesanyám jelen volt az 1938-as rendezvényen, és nagyon szerette volna ezt a másodikat is megélni. Sajnos a halasztás miatt a végül 2021 szeptemberében megrendezett Világtalálkozót már nem érhette meg. Viszont Ferenc pápa - ha csak néhány órára - de megtisztelte a rendezvényt a Hősök terén, és a Szépművészeti Múzeum Román csarnokában pár szót váltott a magyar közjogi méltóságokkal (Orbán, Áder, Semjén).
 |
| Ferenc Pápa a Szépművészeti Múzeumban |
Bár a pápa még aznap utazott tovább Szlovákiába, a jég megtörni látszott. A 2022-ben kitört ukrajnai háború után már azt kezdtük hajtogatni, hogy Európában csak két békepárti vezető van: Ferenc pápa és a magyar miniszterelnök.
2023 áprilisában már három napot töltött Ferenc pápa a magyar fővárosban, így aztán Szijjártó büszkén dicsekedett azzal, hogy míg Gyurcsány alatt egyszer sem jött el a pápa Magyarországra, addig az Orbán-kormányt kétszer is megtisztelte.
Bayer természetesen szánja-bánja 2016-os cikkeit és így nyilatkozott: "Nem is mentségül mondom, de akkor én még protestáns, egész pontosan evangélikus voltam. Mint katolicizmuson kívüli, mondjuk ennyiben volt fölmentésem, hogy mondhattam. Én azóta katolizáltam."
Ha tényleg megvalósul az a kezdeményezés, hogy a Vatikánban kerül sor az Orosz-ukrán béketárgyalásokra, akkor Orbán tuti, hogy a mennybe megy, és istenkirállyá koronázzák.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése