Most megint besűrűsödtek a színházlátogatásaink Kati jóvoltából, egy korábbiról nemrég beszámoltam. Néha a sok jó darab közé óhatatlanul becsúszik egy rossz. Pont olyan színházban, olyan színészektől és olyan rendezőtől, amire nem számítanánk.
A Katonában parádésnak mondható szereposztásban, Bezerédy Zoltán, Borbély Alexandra, Jordán Adél, Mészáros Béla, Fullajtár Andrea, Keresztes Tamás, Elek Ferenc játékával (mondjuk a nemzet színésze, Szacsvay László helyett Takátsy Péter játszott), a nagynevű, és már csak ritkán rendező Asher Tamás rendezésében láttuk Goldoni Egy nyár című darabját. Nem kellett volna, és tulajdonképpen felmerült bennem a szünetben való távozás gondolata, de az ember mindig reménykedik.
Goldonitól már láttunk korábban egy darabot, még 2017-ben A főnök meg én meg a főnök címen (korábban Két úr szolgája címen volt ismert). Míg annál az előadásnál tökéletesen sikerült a darab mai korba helyezése, addig az Egy nyárnál tényleg nem lehetett megérteni, hogy bemutatásával mi volt a cél. Bár rettentő sok szereplő van kesze-kusza családi és baráti viszonyban, az alaphelyzet nagyon sablonos:
Leonardo szereti Giacintát.
Guiglielmo is szereti Giacintát.
Giacinta viszontszereti Guiglielmot.
Vittoria is szereti Guiglielmot.
Ennek ellenére a darab végén kik házasodnak össze, na kik? Hát természetesen azok, akik között nincs viszonzott szerelem (Leonardo és Vittoria házassága csak azért nem jöhet szóba, mert ők édestestvérek).
Ráadásul az volt a rendezői koncepció, hogy a szerepek szándékosan legyenek egy kicsit túljátszva, amit Keresztes Tamás és Elek Ferenc jól oldottak meg, a többiek nem.
Az előadás után három nappal azzal a rossz érzéssel mentünk el megnézni a Kalamazoo-t a Belvárosiban, hogy lehet, hogy megint melléfogunk. De Hernádi Judit és Kern András páros játékánál nehéz hibázni (ezért az alakításáért Hernádi Judit 2023-ban a VIDOR Fesztiválon elnyerte a legjobb női alakítás Colombina-díját). Egy időskorú (időskorú?, annyi idősek kb. , mint én) kapcsolatról, szerelemmé formálódó egymásba kapaszkodásról szól a darab sok-sok humorral. Pedig egyáltalán nem jók a kilátásaik egy tartós kapcsolatra, hiszen a nő bigott katolikus, a férfi bigott zsidó. A nőnek öt lánya és tíz unokája van, a férfi egyetlen fia - ó Rétvári Bence, ne haragudj - melegkapcsolatban él.
Persze a szerelem győzelmét a vallási és kulturális különbségek fölött már sok filmben vagy színdarabban láthattuk (pl. Bazi nagy görög lagzi), de azért lássuk be, nem hiszünk igazán benne (pl. én és egy fideszes? Brrr!). Igazi könnyezve nevetős darab, másfél óra kiszakadás a mindennapokból.
Mindkét darabban szerepet játszott a zene. Az Egy nyárban Matisz Flóra Lili dalait éneklik, a darab egy pontján kórusban. A Kalamazoo-hoz Cári Tibor írt egy zseniális, slágergyanús duettet (akárhogyan kerestem, nem találtam meg a neten), címe: Még nem biztos. Csak érdekesség, hogy a posztom elején említett A főnök meg én meg a főnök című darabhoz is Cári Tibor írta a dalokat.
Lehet, hogy azért szerettük jobban a Kalamazoo-t, mert abban győzött a szerelem, míg Goldoninál nem? Hát ilyen javíthatatlan romantikusok vagyunk?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése