22 éve a Naphegy lábánál

Pontosan 22 évvel ezelőtt, a rendszerváltás utáni kriminalisztika legvéresebb, nyolc halálos áldozattal járó bankrablásának napján vettük át jelenlegi lakásunkat. És ezzel utolértem folyamatos ottlakás szempontjából a Zsigmond teret, ott is 22 évet éltem. Vegyük sorra.

Zoltán utca (akkor Belojannisz utca): 1956 - 1959 = 3 év

Zsigmond tér: 1959 - 1981 = 22 év

Bimbó út: 1981 - 1986: 5 év

Lovas út (régebben Sziklai Sándor utca): 1986 - 2002 = 16 év

Zsolt utca: 2002 - napjainkig = 22 év

Nem csalás, nem ámítás: 3+22+5+16+22=68, pont ennyi éves vagyok. Az egész dolognak az ad még egy aktualitást, hogy a Bimbó úti lakás eladása éppen folyamatban van, már megkötöttük a szerződést és kiürítésre került a lakás, de egyelőre a ház többi lakóinak az elővásárlási jogukról való lemondására várunk.

A Bimbó úti lakást, melyben édesanyám lakott a legtovább, összesen 40 évet, 2021-ben, édesanyám halála után fél évvel kezdtük folyamatosan kiüríteni.

• A festményeket és a hatalmas népművészeti gyűjtemény nagy részét egy galérián keresztül árverésen értékesítettük;
• Az erdélyi Farkaslakáról származó szőtteseket és faragványokat visszajuttattuk Farkaslakára a Tamási Áron Múzeum számára;
• A több mint kétezer kötetes könyvtár értékesebb darabjait megtartottuk illetve egy részét magángyűjtőnek értékesítettük;
• Az árverésről megmaradt tárgyakat a sátoraljaújhelyi múzeumnak felajánlottuk;
• A magánjellegű iratokat, dokumentumokat és fényképeket kiválogattuk;
• A könyvtár többi darabját a Könyvmentők szállították el ingyenes adományként.

2023 nyarára került a lakás ebbe a félig kiürített állapotba, ekkor hirdettük meg először eladásra. Érdekes módon már az első héten érkezett viszonylag jó ajánlat, de annyira az értékesítés elején voltunk, hogy ezt akkor visszautasítottuk. A lakás két hónap alatt sem ment el, pedig az érdeklődők között volt filmrendező, menő pszichológus, sztárséf, színész és filmrendező. Nyár végén aztán úgy alakult, hogy Borinak el kellett hagynia az albérletét, és ekkor felajánlottuk, hogy átmenetileg költözzön be macskástul a Bimbó úti lakásba. Elég otthonosan be is rendezkedett.

Mirmi jól érzi magát a Bimbó úton

Tavaszra aztán, pont mire vásároltunk egy kis lakást Bori számára, Bori úgy döntött, hogy Bécsbe költözik a német barátjához.

Bori lakása

Így aztán három csapásirányon indultunk meg:

• Bori elkezdte szervezni a kiköltözését Bécsbe;
• Meghirdette a lakását tartós bérbeadásra;
• Mi pedig újra meghirdettük a Bimbó úti lakást eladásra.

Mind a kiadásra, mind pedig az eladásra meghirdetett lakások viszonylag hamar gazdára találtak, így aztán hozzáláttunk a Bimbó úti lakás végleges kiürítéséhez. Ez, és Bori végleges Bécsbe költözése két hete meg is történt. Mutatok a lakásról néhány "ilyen volt, ilyen lett" képet.

Ami pedig a Naphegy oldalát illeti, a 22 év alatt sok minden megváltozott a környéken. A Benke Laci bácsi által megálmodott étterem és pódiumszínpad, a Pegenini Étterem (többször fellépett itt Pege Aladár) mára már csak hétköznap délben van nyitva a környék irodáiban dolgozók számára, a Café Jardin utazási iroda lett, a Mandulás Cukrászda pedig furcsa üzleti modell szerint hétköznap 17:00-ig van nyitva, hétvégén zárva tart. A Zsolt udvarban és Zsolt utcában lévő üzlethelyiségek folyton változnak, talán csak a Miboltunk nevű ajándékbolt az, ami már 22 éve is megvolt, de rejtélyes, hogy miből él, mert vevőt alig látni benne.

A négy éve megnyílt Aldi nagyon megkönnyíti az életünket, és persze a szintén az utcánkban lévő orvosi rendelőben rendel a háziorvosunk. Van még egy állandó szereplő a környéken: a Mészáros utca és a Hegyalja út sarkán dolgozik egy mozgó virágárus, aki az autósoknak árul rózsát, tulipánt. Na, ő 22 éve is pontosan ezt csinálta.

22 év múlva pont 90 éves leszek, talán alulról szagolom az ibolyát, talán egy öregek otthonában demenciába süppedve várom az elmúlást, de lehet, hogy ugyanitt lakom még a Naphegy oldalában. Akkor majd posztolok róla megint.