A Budapest egyesítésének 150. évfordulójára kiadott Budapest Nagyregény felért egy városi kalandtúrával. 23 szerző 23 novelláját tartalmazza a főváros 23 kerületéről. Bár a novellák műfajilag és megközelítési módjukban is nagyon különbözők, mégis keresztbe-kasul utalnak egymásra, így valóban városunk egy nagyon izgalmas szövete tárul fel előttünk.
Mivel a Budapest Nagyregény része a Ulysses: Európai Odüsszeia nemzetközi programsorozatnak, nem meglepő, hogy már rögtön az első novellából "megtudhatjuk", hogy az Ulysses főhőse, Leopold Bloom, akiről annyit azért korábbról megtudtunk, hogy Szombathelyről származik, de most kiderült, hogy ez a Szombathely nem az a Szombathely: a budavári zsidónegyedet is Szombathelynek hívták egykoron, a Bécsi kapu neve is Szombati kapu volt. Innen származik tehát Blum Lipót, kinek apja, Rudolph bérelte ki a Vörös Sün fogadót, de 1861-ben Bécs, Milánó és London érintésével Dublinba szökik, itt születik meg a kis Lipót, a regénybeli Leopold Bloom. Pont egy évvel híres dublini sétája után, 1905. június 16.-án elhagyja családját és Dublint, és Olaszországba megy. Ott születik meg a kis Virág Árpád pont két év múlva, 1907. június 16.-án, akiből később a híres Virág elvtárs lesz a Tanú című filmből. Virág Lipót mint renegát kommunista 1956. november 4.-én, forradalmunk leverése napján hal meg. Virág elvtárs fia, Tamás bekapcsolódik a Demokratikus Ellenzék munkájába, de az MSZP és az SZDSZ összebútorozása már neki is sok. Fia, Jakab egy punkegyüttes basszusgitárosa, aki éli a belvárosi hipszterek életét a Széna téren, de mielőtt még beadná magának az aranylövést, macskáit a szomszéd hajóskapitányra bízza, aki csak Budafokról szóló novellában tűnik fel.
A Virág család története nem az egyedüli a regényben, az utolsó, Soroksárról szóló részben a Weindracher család négy generációjával ismerkedhetünk meg, és mindkét novella tiszteleg Vámos Miklós Apák könyve című regénye előtt, mely 12 generációt követ nyomon. Vámos Miklós egyébként Óbudáról ír egy kézről kézre járó várostörténeti könyv kapcsán, amely könyv egyébként a második kerületről szóló novellában is felbukkan. A zuglói fejezetet író Tóth Krisztina pedig úgy tiszteleg a 15. kerületről író Karafiáth Orsolya előtt, hogy hősnője ugyanúgy paróka-mániás, mint Karafiáth Orsolya.
Igazi fiction-nel más novellákban is találkozhatunk, pl. a 17. kerületről író Grecsó Krisztián történetében a kerület híres lakójának, Gregor Józsefnek van egy fogadott lánya. Gregor halálakor vagyona egy részét és művészeti hagyatékának gondozását a fogadott lány elvált férjére hagyja. Természetesen a történetnek nincs valóságalapja.
Igazi szíven ütő történet a gazdag 12. kerület története (Háy János írása). Külföldön élő unokákról írja: "...ha éppen itthon vannak és nálunk alszanak, ha esti mesét kell mondani, hát rohadtul nem jön be a Benedek Elek, mert a fele szót nem is értik, és ha előveszed a Micimackót, akkor is át kell váltanod angolra." Aztán hogy-hogynem az ikerlányok feltűnnek az anyukájukkal a 18. kerületről szóló írásban a repülőtéren: az egyik gyermek kezében a Micimackó magyar, a másiknak pedig az angol kiadása van.
Pesterzsébetről Szabó T. Anna, Soroksárról pedig férje, Dragomán György ír. Logikus, hiszen nemrég még egy kerület volt ez a két városrész. Bár nagyon különböző a két novella, egy ponton megtudhatjuk egy apró utalásból, hogy főszereplőik férj és feleség voltak. De túl a sok keresztutalásokon, sok érdekességet is megtudhatunk a könyvből. Például azt tudtátok-e, hogy egykor Pest lakosainak lajtkocsiból árulták a Duna-vizet, "dónavósz-dónavósz" (Donau-Wasser) - kiabálták. Vagy hogy Pesterzsébeten az úrnapi körmenet után, mihelyst elmondta a pap, hogy "Veszem az üdvösség kelyhét és az úr nevét hívom segítségül", a "jámbor" tömeg egymást lökdösve, szitkozódva megrohanta az oltárt, letépkedte a szentelt ágakat, hogy minél többet vihessenek belőle haza, mert az megóv a bajtól.
Furcsa játékot kínált a könyv az olvasóinak: Az egyes fejezetek fölött csak a kerület sorszáma áll betűvel kiírva, és a novella címe. A szerzőhöz mindig hátra kell lapozni a tartalomjegyzékhez. Ezen kívül a kerület számában egy betű - de tetszőleges, hogy hányadik - kurzívval van szedve, az egész olyan, mint egy keresztrejtvény:
első
második
harmadik
negyedik
ötödik
hatodik
hetedik
nyolcadik
kilencedik
tizedik
tizenegyedik
tizenkettedik
tizenharmadik
tizennegyedik
tizenötödik
tizenhatodik
tizenhetedik
tizennyolcadik
tizenkilencedik
huszadik
huszonegyedik
huszonkettedik
huszonharmadik
Először arra gondoltam, hogy az így kialakuló betűsor valami kód vagy anagramma, de nem sikerült semmi értelmeset kiolvasnom belőle. Így a kaland mellé egy kis rejtély is került. Jó kis időutazás volt, mert "Minden folyó látható idő", a Duna folyásával telik Budapest ideje is, sok-sok pillanatfelvétellel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése