Orbán tusványosi beszéde hullámokat vert a magyar közéletben: az ellenzék megmondó emberei bírálták, a kormányoldal korifeusai pedig egyrészt védelmükbe vették a miniszterelnököt, másrészt gyalázták az Orbánt támadókat.
Ebben a vitában volt érdekes színfolt Frölich Róbert rabbi és Bayer Zsolt aranytollas lovag csörtéje. Frölich - összefoglalva zsidó közösség aggodalmát - tömören így nyilatkozott: "Apropó, faj. Sokféle faj népesíti be a bolygónkat. Két lábon, dolgozva, beszélve és néha gondolkodva azonban csak egyetlen faj él e földön: a Homo Sapiens Sapiens. Ez a faj egy és oszthatatlan. Ajánlom szíves figyelembe a fentieket."
Bayer Zsolt a Magyar Nemzet hasábjain háromrészes cikksorozatban kelt a miniszterelnök védelmére, és imigyen vágott vissza Frölichnek: "Ma a fényességes Nyugaton elképesztő antiszemitizmus tombol. A párizsi főrabbi már évekkel ezelőtt felszólította a franciaországi zsidókat, meneküljenek Izraelbe, mert Franciaországban nincs tovább maradásuk. Frölich akkor valamiért csöndben maradt. Aztán éppen Párizsban egy arab halálra verte zsidó szomszédasszonyát, majd kidobta az erkélyről. Frölich hallgatott. Németországban az illetékes elvtárs már két éve felszólította a német zsidókat, hogy az utcán ne viseljék vallási szimbólumaikat, mert az állam nem tudja garantálni a biztonságukat. De Frölich lapított. Ma a fényességes Nyugaton naponta bántalmaznak zsidókat, rongálnak meg, gyújtanak fel zsinagógákat, de Frölich nem tartotta fontosnak, hogy kinyissa a száját."
Ezt a vitát árnyalta a (másfél éve frekvenciájától megfosztott) Klubrádió egyik betelefonálója, aki szóvá tette, hogy pont Frölich Róbert volt az, aki egy 2018-as cikkében - Heisler András cikkére válaszul - a zsidó-nem zsidó vegyesházasságokról így nyilatkozott: "Iskoláinkban tudatosan kell építeni a zsidó öntudatot a diákokban, hangsúlyozni, hogy a vegyesházasság zsidó vallási szempontból zsákutca, hiszen a nemzsidó anyától született gyermek már nem lesz zsidó."
Nos, mint vegyesházasságban élő családapa megszólítva éreztem magam, de továbbra is csak ismételni tudom azt, amit ennek a blognak az oldalain már ezerszer leírtam.
- A kevert kultúra sohasem szegényebb, éppen ellenkezőleg, gazdagabb, mint az elegyet alkotó kultúrák. Aki betegesen retteg egy kulturális vagy vallási hagyomány elvesztésétől, az nem bízik eléggé saját kultúrája vagy vallása erejében. Ha saját nézeteidet csak az ellentétes nézetek eltitkolásával tudod megvédeni, akkor lényegében a könyvégető fasisztákkal vagy azonos szinten.
- Mi a családban nem vagyunk aktív vallásgyakorlók, de megemlékezünk mind a legfontosabb keresztény, mind a legfontosabb zsidó ünnepekről, és boldogok vagyunk, ha felfedezhetjük ezek közös jelentését (az adventi gyertyák és a hanukagyertyák párhuzamosságát vagy az exodus és a feltámadás azonos gondolatiságát).
- Gyermekeim egyszerre büszkék magyar és zsidó identitásukra, a zsidó-keresztény gyökereikben azonos súllyal szerepel mindkét vallás.
Megértem a zsidók aggodalmát, hogy azt, amit a szétszóratás kétezer évében sikerült megőrizniük, nevezetesen zsidó identitásukat adó hagyományaikat nem szeretnék elveszíteni, de ezeket a hagyományokat a sertéshús-fogyasztás vagy a szombati utazás tilalmának be nem tartásától félteni pontosan akkora gyengeség, mint az ezeréves magyar keresztény identitást pár ezer muszlim hitű bevándorlótól. A vallásunk és a hagyományaink is mi vagyunk és mi magunk tesszük átélhetővé. A vallás és a kultúra a közösség összetartó ereje, de lássuk be, a közösség fontosabb, mint az, ami összetartja. Buktak már el egyhitű és homogén kultúrájú nemzetek és maradtak fenn nyelvüket vagy vallásukat elveszítő népek:
- A görög Bizánc helyett ott a török Isztambul (Konstantinápoly).
- A hatalmas Római Birodalom helyén itt van a mi vegyes nemzetiségű, de a görög-római kultúrán alapuló, latin betűket és latin kifejezéseket használó Európánk.
- Perzsia helyén ott áll a muszlim Irán.
Orsi lányom házasságát majdnem meghiúsította az, hogy nemcsak zsidóságát igazoló papírt kellett felmutatnia, de ezt a papírt nem fogadták el a magyar zsidóság túlnyomó többségét képviselő neológ zsidóság vallási vezetőitől.
Épp a héten került sor a Kurultájra, a magyar törzsi gyűlésre. Merthogy a kereszténységgel elveszítettük régi pusztai, pogány kultúránkat. Miniszterelnökünk, miközben faji keveredéstől félti nemzetét, kipcsak nosztalgiát dédelget. Népdalainkban egy olyan paraszti világról éneklünk, mely már 50 éve nem létezik, nem átélhető élmény egy mai gyereknek, mert traktorral szántunk, kombájnnal aratunk és húsüzemben készült csirkét eszünk. (Két szegény legény szántani menne, de nincsen kenyere). Öltözködésünk, zenéink, mítoszaink (hollywoodi filmek) globalizálódtak, használati tárgyaink nagy része a Föld túlsó oldalán készül. Ma már senki nem veszi komolyan, hogy egy tucat isten egymással acsarkodva él fenn az Olimposzon, és nekünk a kegyeiket keresve oltárokat kell építenünk a kiengesztelésükre. Vallásból mítosszá váltak. Mert az isteneinket is mi teremtettük magunknak, nem pedig ők minket. Lásd ebben a témában egyik legtanulságosabb posztomat: Isten nem zsidó, Isten nem katolikus.
Voltam és maradok a multikulturalizmus elkötelezett híve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése