Most fordulunk rá a választás utolsó hetére. Úgy vagyok vele, mint az egyszeri parasztbácsi, akit felvisznek a permetező repülőgéppel. Sok mindenre számítottam, hogy mi fogja tematizálni a választások előtti napokat, de pont az ukrajnai háborúra nem.
Azt gondoltam, az oroszok szépen annektálják a szakadár államokat, és várnak pár évig, amíg Ukrajna hozzászokik, hogy ezek a területek már nem az övéi. Ehelyett egy totális háború kezdődött, ma reggeli hír, hogy ismét robbanások voltak a Lengyelországhoz közeli Lembergben, vagyis egyáltalán nem igaz, hogy az oroszok elsősorban a kelet-ukrajnai területekre összpontosítanak.
A háború aztán tökéletesen áttematizálta a választási küzdelmet is: az az ellenzék, amely az elmúlt években volt már gyurcsányista, sorosista, oltásellenes, az LMBTQ-lobbi szekértolója, a nemzeti szuverenitás feladója, mára háborúpárti, békeellenes társasággá vált.
Az az Orbán Viktor, aki öt évvel ezelőtt még azért adta el a CEU-t Putyinnak 30 ezüstpénzért (holnap lesz öt éve, hogy az Országgyűlés honlapján megjelent a CEU-t ellehetetlenítő törvényjavaslat), hogy valahogyan sikerüljön kifarolni az orosz gázszállítási szerződésből és csökkenteni az éves szállítási keretet, pár héttel a háború kitörése előtt az alig fél éve megújított szerződésben rögzített kvóta emeléséért ment kuncsorogni Moszkvába. Így aztán most úgy járt, mint az a gorilla, amely felemelt egy akkora követ, hogy nem bírta letenni.
Krisztus egy héttel húsvét előtt szamárháton, tanítványai társaságában bevonult Jeruzsálembe. Hétfőn kiűzte a kufárokat a templomból, a keddet és a szerdát is a templomban töltötte vitázva és igét hirdetve, csütörtökön tanítványai elárulták és megtagadták, pénteken a nép inkább a bűnöző Barabásnak kegyelmezett meg, ezért megfeszítették, de harmadnapra, vasárnap reggel dicsőségesen feltámadott. Vajon a választási hét is így zajlik majd?
Márki-Zay "tanítványai", vagyis az ellenzéki pártszövetség pártjai között bizonyára vannak, amelyek megtagadnák, sőt elárulnák azt a miniszterelnök-jelöltet, akiben tényleg sokan a Messiást látják. Márki-Zay az utolsó héten is bizonyára szót emel majd a farizeusok és a hamis próféták ellen. Pilátus (értsd Orbán) elé aligha idézik, hisz Orbán is fél a vitától, pedig az elmúlt pár hónapban megtanultuk, hogy Márki-Zaynak ugyanaz a hibája, mint egykor Gyurcsánynak volt: néha meggondolatlanul mond ezt-azt. Illetve azok, akik értenek márkizayul, pontosan értik, hogy a miniszterelnök-jelölt feltett szándéka, hogy a populizmus híg trágyalevével etetett gombafejekkel megértesse a közgazdasági egyszeregyet: nincs ingyen ebéd, az energiahordozók és az egészségügy számláit valakinek ki kell fizetnie.
Amikor Márki-Zay arról beszélt, hogy együtt kell működnünk a kommunistákkal és a fasisztákkal, akkor arra célzott, hogy az ellenzéki párszövetség tagjai között van olyan párt, amelyet a másik párt korábban lekommunistázott (MSZP), és volt olyan, amelyet lefasisztáztak (Jobbik). Voltunk egy páran, akik kihallottuk a mondatból az idézőjelet, mégis magas labda volt a kormánymédiának.
A választási nagyhét végén a népnek megint választania kell majd: a népszerű, populista Barabás vagy Jézus. Kompország megint zavaros, örvénylő vízen sodródik, hívogató kikötők várják keleten és nyugaton. A kapitány most a stratégiai nyugalom jelszavával a kabinjába zárkózott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése