Rosa Parks és a Montgomery buszbojkott

60 évvel ezelőtt, 1955 december 1-én az alabamai Montgomeryben egy afroamerikai munkásnő nem adta át a helybéli buszjáraton ülőhelyét egy fehér utasnak. A még a 19. század végére visszanyúló ún. Jim Crow-törvények értelmében az USA déli államaiban az élet szinte minden területén elkülönítették e fehéreket és feketéket. Az "egyenlően de elkülönülten" elv alapján a tömegközlekedésben, a várótermekben, a szórakozóhelyeken, az iskolákban, a kórházakban szegregáció volt.

Külön ivókutak a fehéreknek és a színeseknek

Montgomery város buszain - bár 75 százalékban a város fekete lakossága utazott rajtuk - az első néhány sor a fehérek számára volt fenntartva, melyet egy tábla jelzett. Ha a fehéreknek fenntartott helyek megteltek, a buszvezető hátrább helyezte a táblát, hogy az újonnan felszálló fehér utasoknak is jusson ülőhely.
60 évvel ezelőtt Rosa Parks fáradtan utazott haza munkahelyéről, amikor a buszvezető észlelte, hogy egy fehér utasnak nem jutott ülőhely, ezért a buszvezető felszólította a fehérek részére fenntartott sorok mögött ülő színes utasokat, hogy álljanak fel és adják át a helyüket. Négy feketét állított fel egy fehér utas miatt. Rosa Parks nem tett eleget a felszólításnak, a buszvezető rendőrt hívott, Parks-ot pénzbüntetésre ítélték. Az ügy nyomán a Montgomery Improvement Association - melynek vezetője Martin Luther King volt - meghirdette az azóta elhíresült buszbojkottot. A város fekete lakossága egy éven keresztül bojkottálta a városi tömegközlekedést, ezzel komoly anyagi kárt okozva a busztársaságnak.

Rosa Parks és Martin Luther King 1955-ben

Rosa Parks számomra az igazi hétköznapi hős, aki szimbolikus akciójával Amerika 20. századi történelmének legjelentősebb társadalmi változását, a feketék szegregációjának felszámolását indította el. A Luther King által vezetett polgárjogi mozgalom az 1963-as Washingtoni Menetelésben csúcsosodott ki, itt mondta el Luther King híres I have a dream - Van egy álmom kezdetű beszédét. A szegregációt felszámolása megkezdődött az élet minden területén. A vegyes iskolák bevezetése kezdetben olyan erős lakossági ellenállásba ütközött, hogy a hatóságoknak kellett biztosítani, hogy a szinesbőrű tanulók eljuthassanak az iskolákba. 1957-ben a világsajtót bejárta Elizabeth Eckford 15 éves diáklány fényképe, aki a feldühödött, lincselésre kész tömegben próbál eljutni az iskolába.

Elizabeth Eckford 1957 szeptember 4-én Little Rockban

1958-ban két Oscar-díjat is nyert a Megbilincseltek című film a magyar származású Tony Curtis és Sidney Poitier főszereplésével. A film egy összebilincselt fehér és fekete rab közös szökéséről, egymásrautaltságáról szól, gyerekkorom egyik meghatározó filmélménye volt. Sidney Poitier tíz évvel később egy öt Oscart nyert filmben, a Forró éjszakában nyomozót játszott, akinek egy déli kisvárosban a helyiek feketék elleni előítéleteivel szemben kell felgöngyölítenie egy gyilkosság szálait.
Martin Luther Kinget 1968-ban meggyilkolták, de két emberöltő után ma másodjára is megválasztott afroamerikai elnöke van az USA-nak. A hatalmas szemléletbeli változásban fontos szerepet játszottak azok a politikusok, akik gyakran a népszerűséggel is szembe menve vállalták fel a szegregáció felszámolásának ügyét. Pedig milyen könnyű lett volna Alabamában, Texasban, Mississipiben populistának lenni, a négerbűnözéssel, a fehérek kultúrájának végveszélyével fenyegetni.