Hatvanon túl is áll még a jegenye

Megkezdődtek környezetemben a 60. születésnapok. Magam csak jövő tavasszal töltöm be ezt a szép kerek életkort, ahogyan sógorom és sógornőm is, de számos osztálytársam, évfolyamtársam, kollégám mostanság éri meg a hatodik X-et. Ma épp egy kollégámnak van a születésnapja, tegnap pedig egy volt osztálytársam szülinapi buliján voltam. Ez utóbbiról számolok be - anonim módon - kicsit részletesebben.
Még az ősz folyamán keresett meg emailben az ünnepelt lánya, hogy készítene egy egyórás filmet apjáról a születésnapjára, és a volt osztálytársaival is készítene interjút. Sor is került a beszélgetésre, rajtam kívül még négy osztálytárs vett részt rajta. Az ünnepeltről tudni kell, hogy elég kacskaringós életpályát futott be. Az építőmérnöki diplomája megszerzése után pár évet dolgozott a szakmában, majd egy szakközépiskolában tanított matematikát. Estin elvégezte a szociológiát, de aktívan politizált a rendszerváltáskor, a '90-es években tagja volt a Budapesti Közgyűlésnek is. Jelenleg az ELTE-n oktat és kutat, Bori lányomat is tanította.
A készülő filmben ezért az élet számos területén lévő ismerősei - egyetemi évfolyamtársai, volt tanítványai, jelenlegi kollégái, két volt és egy jelenlegi felesége, biciklis és ultitársak valamint államtitkárok és parlamenti képviselők adtak interjút. Ebből készült egy 60 perces film, amit tegnap egy külön erre a célra kibérelt moziban mintegy 100 fős baráti társaság előtt levetítettek. A film után a társaságnak kb. a fele átvonult egy körúti romlakásba (a romkocsmák analógiájára ilyen bulihelyszínek is bérelhetők), ahol nosztalgiabulira került sor.
Két Prima Primissima-díjassal, egy országgyűlési képviselővel, a miniszterelnök egyik beszédírójával és még ki tudja hány általam nem ismert hírességgel bulizhattam együtt. Kicsit aggódtam, hogy az osztálytársaimon kívül senkit sem fogok ismerni, de szerencsére volt ott egy régi lány még legénykoromból, akit 30 évvel ezelőtti síelésekről ismertem, illetve a sógornőm egyik legjobb barátnője, akiről tudtam, hogy az egyik Prima Primissima-díjas felesége. De a többiekkel is jókat tudtam beszélgetni. Finomak voltak a kaják és a borok, kellemes este volt.
Most álljon itt minden idén és jövőre 60 évet betöltő ismerősöm köszöntésére az a vers, amit a tegnapi bulira írtam:

Százhúsz felé félúton

Hatvan lettél, barátom.
Szomorú ez, belátom.
Mert ha elmúltál már hatvan,
Legtöbb szerveddel csak baj van.
Bölcs ember most mégis örül,
Hisz barátok veszik körül.
Legyen öröm s vigalom
Százhúsz felé félúton!