Régi márciusok

Ma, március 15-én nosztalgikus hangulatba kerülvén felidéztem az utolsó negyedszázad március 15-éit.
25 évvel ezelőtt, 1990-ben a cseh Óriáshegységben, Beneckón síeltünk. Prágán keresztül jöttünk haza, két órát sétáltunk a várban, és én úgy éreztem, egy felszabadult ország fővárosában járok. Vásároltunk Vaclav Havel-kitűzőt is. Hazatérésünk után pár nappal volt ez a nap hivatalos nemzeti ünnep, hallgattam a Múzeumkertben felszólaló régi és új pártok vezetőit, és nagyon bizakodó voltam.

Óriáshegység, 1990. március

Két év múlva Sopronban töltöttük a március 15-ét, Kati a nyolcadik hónapban volt elsőszülöttünkkel. A Lővérekben volt a szállásunk, de lementünk a városba megnézni a koszorúzást, és nagy hatással volt rám, hogy minden párt nagy békességben koszorúzta ugyanazt az emlékművet. Azóta is ezt az időt sírom vissza.

Katira és pocaklakó Borira sugárzik a dicsfény,
Sopron, 1992. március

20 éve, 1995 márciusában Mátraházán üdültünk az öt hónapos Orsival, Borival, Katival és Kati szüleivel. Akkor egész Magyarország az egy hete bejelentett Bokros-csomag lázában égett, de mi politika helyett inkább a legkisebb jövevénnyel voltunk elfoglalva.

Mátraháza, 1995. március

Apósom és anyósom a kis Orsival

Találtam egy fényképet 2005 március 15-éről is, amikor Petra egy éves volt. Akkor nyitották meg a Művészetek Palotáját, mehetett a nagyközönség megcsodálni. A nem egészen egy éves Petra is élvezte a sétát, a MÜPA mellett a Nemzeti Színházat is megnéztük.

A Nemzeti Színháznál 2005. márciusában

2007. március 15-ét az előző évi forró Őszöd után inkább labancéknál, Bécsben töltöttük. Ekkor töltöttem először több napot a császárvárosban, sógornőmékkel együtt bejártuk a várost.

Bécs, 2007. március

Gyakran szerveztünk a gyerekeknek hazafias programot, kézműveskedést, így pl. 2009-ben a Nemzeti Múzeumban Petrával huszárcsákót készítettünk:

Nemzeti Múzeum, 2009. március

Két éve a március 15-e a hatalmas hófúvásról maradt emlékezetes. Több ezer autós rekedt az M7-es és M1-es autópályán. Eredetileg mi is akkorra szerveztünk volna síelést, szerencsére nem lett belőle semmi, így mi Petrával a Tabánban élvezhettük a kokárdás szánkózást.

Kokárdás szánkózás a Tabánban, 2013. március

Gyakran volt úgy, hogy március 15-én pont síelni voltunk (szerintem a síelés inkább tavaszi, mint téli sport). Így volt ez többek között tavaly is.

2014. márciusában a csúcson

A mai ünnepet - jó hazafi módjára - a Budai Várban töltöttük: kézműveskedés, a programok megtekintése, kulináris élvezetek: (kemencés lángos, kürtős kalács, flódni). A tüntetéseket ezúttal is meghagytuk másoknak.

A Várkert Bazárnál, 2015. március 15.