5 év geocaching

Öt évvel ezelőtt az őszi szünetben a Budai hegységben megkerestünk két geoládát, az Árpád kilátót és a libanoni cédrust. Egy barátommal korábban már többször elmentünk kincskeresésre, de ez volt első önálló találatunk.
Egy autós GPS-szel kezdtük el ezt a hobbit, és akár hiszitek, akár nem, négy éven át ez volt útitársunk a keresésben.
Az autós GPS-szel vagy bármilyen PDA-val való geocachinget nem szokták javasolni, de mi szeretjük a kihívásokat. Először csak autós térképünk volt, ami persze turistaúton mit sem ért, később aztán sikerült telepítenem a Russa nevű szoftvert, ami már a turistatérképeket is tudta kezelni. Talán meg is maradtunk volna ennél a szerkezetnél, ha tavaly ki nem lehelte volna lelkét. Mivel időközben lett egy GPS-t is tartalmazó okostelefonom, az autós navigációt megoldom avval, túrázáshoz pedig beszereztem egy komolyabb szerkezetet, egy Garmin Oregon 450-et. Egy túra-GPS-nek az alábbi tulajdonságokkal kell rendelkeznie:
- robusztus, ütésálló és vízálló
- hosszú élettartamú és cserélhető akkumulátorai vannak,
- részletes turistatérképeket tartalmaz,
- kijelzője napsütésben is jól látszik,
- van benne iránytű, ezért álló helyzetben is tudod, hogy merre van az arra,
- szoftvere sok-sok kényelmi szolgáltatást nyújt.
Mivel egyéb családi programjaink is szoktak lenni, ezért olyan túl intenzív ládakeresésről nincs szó, bár erről családomnak más a véleménye. Az a helyzet, hogy öt év alatt 515 ládát találtunk meg, ez heti két találatnak felel meg. Ez szerintem még nem tekinthető addiktológiai esetnek, a legtöbb találattal büszkélkedő ládavadászoknak általában heti 8-10 találatuk van, el sem tudom képzelni, hogy csinálják. Viszont konkrétan tudok olyan esetet, hogy valakit azért hagyott el a családja, mert túlságosan intenzíven vetette bele magát a ládakeresésbe.
Alant láthatjátok megtalált ládáink területi eloszlását (katt a nagyobb képért):

Jól látszik, hogy főként a Budapesten és környékén lévő rejtéseket kerestük fel. Persze azért a nehezebb időkre még tartogattam néhány budapesti geoládát. A vidéki geoládákat főleg nyaralások, tavaszi és őszi wellnessezések, teljesítménytúrák alkalmával találtuk meg. Sok láda vár még ránk a Pilisben és a Zsámbéki Medencében, ezekért nem kell túl messzire menni.
Megcsináltam a ládák megtalálásának időbeli eloszlását is, íme (katt a nagyobb képért):

Látható, hogy Tisza-tavi, gyulai, alsóörsi és demjéni nyaralásunk, illetve zalakarosi, szegedi és nyíregyházi wellnessezésünk alkalmával megszaporodtak a találatok.
Sokszor volt olyan, hogy a telefonomat használtam ládakeresésre, erre is sikerült telepítenem a Garmin programot és a turistatérképeket. Számos mozgó ládát és többpontos, ún. multiládát találtunk már meg, talán egy dolog van, ami még öt év alatt nem sikerült: a piros 1-es, vagyis elsőként megtalálni egy rejtést. Talán egyszer ez is összejön.
Aki ismeri a "Síelő gyerek..." kezdetű csasztuskát, annak nem lesz ismeretlen az alábbi kesserinduló, melynek én aktualizáltam a szövegét, hangszereltem és én is éneklem, amiért külön elnézést kérek: