Amikor 2002-ben a Valami Amerika című sikerfilm berobbant a magyar köztudatba, az egyik kollégám felkiáltott: Korábban Herendi Gábor volt a fogorvosom! Tény, hogy Herendi eredeti végzettsége fogorvos, évekig dolgozott is a szakmájában, de közben folyamatosan érdekelte az amatőr filmezés, át is képezte magát, és a '90-es évek közepén már sikeres reklámfilmes volt (pl. Postabank reklámfilmek).
A Valami Amerika három fivér főhőse közül a középsőt, Tamást Herendi magáról mintázta. Tamás is reklámfilmes, de első játékfilmjéhez pénzt szeretne szerezni, és a három testvér összefog, hogy összetarhálják a szükséges pénzt a Bűnös Város című művészfilmre, ami persze óriási bukás lesz. Herendi Valami Amerikája azonban egyáltalán nem lett bukás, sőt, több mint félmilliós nézettségével a rendszerváltás utáni magyar filmgyártás harmadik legnézettebb filmje lett. (Hol vannak már a többmilliós nézettségű magyar történelmi kalandfilmek? Persze a televíziózás és streamingelés korszakában ez nem is várható el.)
Posztomat annak kapcsán írom, hogy tegnap megtekintettük a legújabb Herendi-opust, a Futni mentem című vígjátékot, amely most a változatosság kedvéért három fivér helyett három nővérről szól. A Valami Amerika óriási brand lett, szereplői egycsapásra híresek lettek, Oroszlán Szonjával (Timi) és Szabó Győzővel (Ákos) külön sorozatot is készített egy kereskedelmi televízió. Jó volt a film zenéje. Másfél évtizeden belül további két folytatása is készült, és mindhárom epizód benne van a rendszerváltozás utáni 12 legnézettebb film listájában, melyben egyébként további két Herendi-film is szerepel, a Magyar vándor (6. hely) és a Kincsem (7. hely).
A felsorolt filmek még a sokak által elátkozott Andy Vajna-korszakban készültek. Pedig Vajna jó filmes volt, nem véletlen, hogy a lista elején két Vajna-produkció, A miniszter félrelép és a Szabadság, szerelem áll. A Kincsem is az egyik legnagyobb költségvetésből készült magyar film volt (2,9 milliárd forint), és Vajnának kezdetben fenntartásai voltak Nagy Ervin főszereplésével kapcsolatban, de szerencsére meggyőzhető volt. Nagy Ervinről már akkor tudott volt, hogy nem az Orbán-rendszer barátja, jelenleg pedig Magyar Péter "előzenekara" minden nagyobb gyűlésen. A Kincsemet sokan kurzusfilmnek tekintették, pedig minden benne volt, ami egy jó magyar kalandfilmhez kell: kaland, hazafiasság, szerelmi szál, ármánykodás, magyaros furfang, és jó zenés-táncos betétek. A későbbi Hadik és Most vagy soha filmekből valamelyik (vagy több) elem hiányzott.
A Vajna utáni korszakot és az NFI pénzosztási politikáját Herendi nehezen éli meg, de jól megtanult pénzt tarhálni a szponzoroktól. Bár Szabó Győző drogos pokoljárásáról 2021-ben készült Toxikoma című filmje szintén nagy közönségsiker volt, Herendi berágott azon, hogy leginkább csak kurzusfilmekre jut pénz (abban az évben készült at Elkxrtuk). Gondolt hát egy merészet és nagyot, és elkészítette a Valami Amerikában megidézett Bűnös város című félórás fekete-fehér politikai szatírát, melyet kizárólag egy erre a célra létrehozott fizetős oldalon lehet megnézni. Ebben a filmben a NER teljes esszenciáját sűrítette bele, volt itt minden:
- A vak komondor esete
- Stadionok és kisvasút az elit kertjei alatt
- Egy vízszerelő, aki régi barát, és még sokra viszi
- Kokainmámor és felláció egy hajó fedélzetén
- Oligarchák hobbijaira épült „nemzeti” rendezvények
- Kötvények és ingatlanbiznisz
- Éjnek évadján elfogadott törvénymódosítások
- Migránsok – nem összetévesztendők az Afrikából befogadott munkaerővel
- Soros György, bár itt máshogy hívják
- Minden adón ugyanaz a műsor az EU legyőzéséről
- Lámpaoszlopon tűsarkúban menekülő kolléga
- Rokonok által nyert, túlárazott közbeszerzések
- Rokonok a zsűriben, melyek rokonokat hoznak ki győztesként
- Teljes régiók az új feleségnek
- Kínai egyetemisták és kirgiz külkapcsolatok
- Egy független médium, melynek ötbetűs neve X-szel végződik
- Alapítványi fenntartásba került intézmények
- A városok bevételeinek elvonása
- Kiemelt gazdasági övezetnek nyilvánított területek
- Lehallgatási ügyek
Azért a rendező csak nem állta meg, hogy egy kis politikát bele ne csempésszen a filmbe: a gyerekkönyv-illusztrátorként dolgozó egyik nővér (Kata) lektora folyton a lefóliázástól retteg, ezért a mackócsaládról szóló mesében nem birkózhat a két fiú bocs (esetleg meleg szexnek nézi valaki), nem hordhat kötényt a medveszakács (esetleg szoknyának gondolják, transzvesztita utalás), de még fánk sem szerepelhet benne (mert forró, puha és luk van a közepében).
Feltétlenül nézzétek meg, beszúrom ide a film trailerét.
---
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése