Úgy tűnik, igen. De még nem biztos. A járványügyi veszélyhelyzet mindenesetre holnap véget ér. Szerencse, hogy - ahogy Eötvös Gábor klasszikus bohócszámából tudjuk - van másik! A háború miatti veszélyhelyzet, de annak a mérlegét majd három év múlva vonjuk meg.
A koronavírus három és fél éves lefutása a száz évvel fejlettebb közegészségügy, védőoltások és orvostudomány ellenére nagyjából pontosan ugyanolyan volt, mint a spanyolnátha története:
- Nagyjából ugyanúgy két és fél uszkve három évig tartott;
- Három hullámban söpört végig a bolygón az akkori nagyságrendekkel kisebb világkereskedelem és világturizmus ellenére;
- Ugyanúgy végzetes tüdőgyulladást okozva szedte áldozatait;
- Várhatóan a koronavírus is egy megenyhült formában örökre velünk marad, akárcsak a spanyolnátha az influenza formájában;
A kormány pánikvásárlásba kezdett lélegeztető gépekből: mintegy 16 000 darabot vásároltunk, és aki pánikszerűen vásárol, azt általában átb@sszák. Silány minőséget vettünk méregdrágán, és még a tomboló harmadik hullám idején is csak a gépek tizedére volt szükség, de többet nem is tudtunk volna használni, mert nem volt elég intenzívellátásban járatos orvos és szakdolgozó.
2020 nyarán azt hittük, hogy túl vagyunk a dolgon, pedig védőoltás még nem volt. Mindenki a Johns Hopkins Egyetem statisztikáját böngészte a járvány alakulásáról. Ha ma ránézünk erre a statisztikára, ezt láthatjuk:
Vagyis a világban több mint ötszáz millióan fertőződtek meg, 6 300 000 áldozat volt világszerte. Magyarország mintegy kétmillió fertőzöttel (legalább ugyanennyi látens fertőzöttel) és 46 500 halálos áldozattal zárta az öt és fél járványhullámot.
Mert a további járványhullámokban hazánk már jóval kevesebb zárást rendelt el, hiszen nem állhatott le az ország, így aztán a 2020 őszi második, a 2021 tavaszi - legpusztítóbb - harmadik, a 2021 őszi negyedik és a 2022 tavaszi ötödik és öt és feledik hullámot sokkal több áldozattal kellett elkönyvelnünk, mint az uniós átlag.
A fenti két képen az egymillió főre eső halálos áldozatok ill fertőzések számát láthatjátok Magyarországon illetve az Unióban. Míg a fertőzések száma uniós átlagban folyamatosan a magyar fölött volt, addig a magyar áldozatok száma az első hullámot leszámítva meghaladta az uniós átlagot. 2021. márciusában, a harmadik hullám csúcsán Magyarország vezette a Covid-áldozatok statisztikáját a világban. A kormány azzal védekezett, hogy minden országban máshogyan számolják a Covid-áldozatokat, a tényleges veszteséget majd a teljes halálozási statisztikából láthatjuk.
Itt látható a Statisztikai Hivatal 2022. áprilisi gyorsjelentése:
Jól látható rajta a járvány második, harmadik és negyedik hullámának lenyomata. Az elmúlt öt évben 2021 márciusában, a harmadik hullám csúcsán hunytak el a legtöbben. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2022 februárjában csak 6100 gyermek született Magyarországon, a II. világháború után a legkevesebb, beláthatjuk, hogy a járvány szinte megtizedelte az országot.
A kormány annyira sokat remélt a 2021 elején megjelenő koronavírus elleni védőoltásoktól, hogy ezen a téren is külön akcióba kezdett. Míg az unió közös vakcinabeszerzés mellett döntött, mely mögött alapvetően az húzódott meg, hogy a gazdagabb uniós országok ne rabolhassák le a piacot, addig Orbán keleti gyártású vakcinák után nézett, így viszonylag nagy tételben szereztünk be az Unióban nem regisztrált és nem engedélyezett orosz és kínai oltóanyagot. Utóbbiról később még az is bebizonyosodott, hogy idős korban kevésbé hatékony, márpedig pont az időseket kezdték el ezzel a vakcinával oltani. Még egy orosz oltóanyaggyár alapkövét is letettük, de remélem, az orosz-ukrán háború miatt ebből már semmi sem lesz.
A lakosság átoltottsága terén egy darabig el is húztunk az uniós átlagtól, ezért a közszolgálati médiumok nem győzték az EU-t pocskondiázni. Aztán valamikor 2021 augusztusában a fejlettebb uniós országok szépen elhúztak mellettünk az átoltottsági arányt illetően, látszik, hogy ezekben az országokban nagyobb a bizalom az állami egészségüggyel szemben.
Utóbb persze bebizonyosodott, hogy a Covid elleni védőoltások csak a betegség lefolyását enyhítik és a megfertőződés esélyét csökkentik, sokan fertőződtek meg akár három védőoltás ellenére is (mint például az én Bori lányom). Ez persze erős érvet adott az oltásellenes mozgalmaknak szerte a világon.
A koronavírusnak köszönhetjük egy magyar tudós, Karikó Katalin felemelkedését és népszerűségét. Bár az oltásszkeptikusok közül sokan kóklernek tartják, ma ő Magyarország első számú Nobel-díj várományosa. De sorra születtek a koronavírus-celebek: Győrfi Pál, a Mentőszolgálat szóvivője, Rusvai Miklós, Szlávik János virológusok, Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, akit még egészségügyi miniszter-várományosként is emlegettünk (de hát minek nekünk egészségügyi miniszter, ha van Pintér Sándor). De persze a legnépszerűbb Müller Cecília országos tisztifőorvos lett, aki kinevezésekor még azt gondolhatta, hogy idős korában kényelmesen el lesz ebben az alapvetően adminisztratív munkakörben, aztán a nyakába szakadt a járvány. Bár sokan nem kedvelik tyúkanyó stílusát, én úgy gondolom, jól állta a sarat, minden esetre többet láttuk, mint Kásler Miklós minisztert vagy Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkárt.
Emlékezzünk meg a koronavírus 46 500 magyarországi áldozatáról, kiknek emlékét kavicsok őrzik a Margitszigeten.
A névtelen áldozatok között sok híresség is volt, így például talán a legelső áldozatok között szerepelt a százéves Bálint Gyuri bácsi, az ország Bálint gazdája, de voltak sportolók (pl. Igaly Diána és Csollány Szilveszter olimpiai bajnokok vagy Puhl Sándor világbajnoki döntőt is vezetett labdarúgó-játékvezető), rockzenészek (pl. Balázs Fecó, Kóbor János, Bergendy István), Szőcs Géza író, Sas József színész, és még folytathatnánk a sort. De szinte mindenkinek a családjában vagy ismerősei körében voltak Covid-halottak.
Remélem, a koronavírus-járvány tényleg már csak egy rossz emlék marad. Enyhébb változata most már elkísér bennünket, az időseknek majd a háziorvosok rendre beadják a szezonális vakcinát. De mi az, amit a járvány véglegesen megváltoztatott az életünkben?
- Talán a fokozottabb személyi higiénia. Én ha megérkezem valahová/valahonnan, azonnal kezet mosok;
- Sokan továbbra is maszkot hordanak nyilvános helyeken;
- Lecsökkent a személyes találkozás a háziorvosokkal, a rendszeres gyógyszerszedők már a "felhőből" kapják meg a gyógyszereiket;
- Elterjedt a hitelkártyával való fizetés;
- Virágzanak a webshopok;
- Jelentősen megnőtt az ételfutár szolgálatok forgalma;
- Konferenciákhoz, megbeszélésekhez már egyre kevésbé vesszük igénybe a személyes találkozást, Zoom-on, Teams-en, Webex-en tartják a távoli kollégák a kapcsolatot;
- Sok cégnél állandósult a homeoffice, hetente csak egyszer-kétszer járnak be a dolgozók.
Búcsúztassuk a koronavírus-járványt optimizmussal és jó egészséggel!
PS 2022.05. 31.
A Telex ma egy többlethalálozással kapcsolatos összehasonlító statisztikát közöl, amelyből az derül ki, hogy míg a Covid-statisztika szerint a második legtöbb egymillió főre eső halálozás nálunk volt, az utólagos statisztika, vagyis a korábbi évek átlagát figyelembe vevő többlethalálozás már kedvezőbb, csak 10. helyen vagyunk az EU-ban, tehát Orbánéknak igazuk volt, hogy utólag kell megnézni a statisztikát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése